Az új transzferár-rendelet előírásait első alkalommal a 2026-ban kezdődő adóévre kötelező alkalmazni. Bár a transzferár-nyilvántartások elkészítésére csak a következő évben kerül sor, az annak alapjául szolgáló adatok, elemzések és dokumentumok összegyűjtését célszerű már most elkezdeni.

Cikkünkben bemutatjuk a transzferárazás hét kiemelt területét, amelyek esetében az időben megkezdett felkészülés különösen fontos.

1. Szegmentálás: év közbeni feladat, nem utólagos számítás

Az új szabályozás talán legnagyobb gyakorlati kihívása, hogy a transzferár-elemzésekhez használt pénzügyi adatoknak visszakövethető módon kapcsolódniuk kell a vállalat számviteli rendszeréhez. Úgy kell tehát biztosítani a

• főkönyvi számlákhoz,
• költséghelyekhez,
• munkaszámokhoz
• vagy profitcentrumokhoz

való kapcsolódást, hogy a számítások a NAV számára utólag is ellenőrizhetők legyenek.

A transzferár-tájékoztató értelmében elvi és gyakorlati szempontból is alapvető követelmény, hogy a jövedelmezőségi mutatók és egyéb transzferár-számítások megfelelően szegmentált pénzügyi adatokon alapuljanak. Ennek megfelelően:

• minden esetben az adott ellenőrzött ügylethez tartozó üzleti szegmens adatait kell figyelembe venni, nem pedig a vállalkozás egészének pénzügyi eredményeit;
• bizonyos módszerek alkalmazása esetén az üzemi eredményig bezárólag minden bevételt és ráfordítást fel kell osztani az egyes tevékenységi szegmensek között.

A transzferár-tájékoztató egyértelművé teszi, hogy fel nem osztott tétel nem maradhat. Így például a vezetői bónuszok vagy az üzemi szinten elszámolt adók sem képezhetnek önálló kategóriát.

Mindezt célszerű operatív, év közbeni feladatként kezelni. Kiemelt figyelmet igényel, ha a tesztelt fél külföldi csoporttag, mivel a megfelelően szegmentált pénzügyi adatok beszerzése ebben az esetben is a magyar adózó felelőssége. A csoporton belüli adatszolgáltatás rendjét – különösen azt, hogy ki, mikor, milyen bontásban szolgáltat adatot – ezért érdemes már most egyeztetni az az érintett kapcsolt vállalatokkal.

2. Hasznossági (benefit) teszt: a bizonyítékok most keletkeznek

A helyi dokumentum új, kötelező eleme a hasznossági teszt, különösen a szolgáltatást igénybe vevő fél esetében. Ennek során igazolni kell, hogy a kapcsolt féltől kapott – akár pénzügyi, akár nem pénzügyi – szolgáltatás az igénybe vevő üzleti tevékenységéhez ténylegesen szükséges volt, és azért egy független félnek is hajlandó lett volna fizetni.

A transzferár-tájékoztató alapján három tényt szükséges bizonyítani:

• a szolgáltatás tényleges megtörténtét,
• a helyi szükséglet fennállását,
• a szolgáltatásból származó előnyt.

Az iránymutatás ehhez példaként említi többek között a riportokat, prezentációkat, szakmai e-maileket, tréninganyagokat, szoftverhasználati naplókat és munkaidő-nyilvántartásokat.

Ami önmagában nem elegendő a fentiek alátámasztására:

• a szerződés és a számla megléte,
• a tény, hogy a szolgáltatást a társaság régóta igénybe veszi,
• arra hivatkozni, hogy a szolgáltatás igénybevételét a csoportközpont írja elő.

A piaci sávba eső jövedelmezőség önmagában szintén nem bizonyítja a hasznosságot, míg a veszteséges működés – bár önmagában nem zárja ki – megkérdőjelezheti azt.

A legfontosabb üzenet, hogy a szükséges bizonyítékokat folyamatosan, az év során kell összegyűjteni. Ezek utólagos pótlása sok esetben már nem lesz lehetséges.

3. Közvetett kapcsoltsági láncok: a tulajdonosi struktúra feltérképezése

A helyi dokumentumban a jövőben nemcsak a kapcsolt partner azonosító adatait és a kapcsoltság jogalapját kell bemutatni. Közvetett többségi befolyás esetén a köztes személyeket, valamint a bennük fennálló befolyás módját és mértékét is fel kell tüntetni.

A transzferár-tájékoztató szerint ez különösen a magyar adóalapot csökkentő kiigazítások esetében fontos, hiszen az adóhatóságnak meg kell győződnie arról, hogy a felek a magyar szabályok szerint valóban kapcsolt feleknek minősülnek.

Többszintű nemzetközi struktúrák esetén ez jellemzően az alábbiakat igényli:

• a tulajdonosi láncok teljes feltérképezése,
• ezen belül a külföldi köztes társaságok megnevezése,
• illetve a külföldi köztes társaságokban fennálló befolyás módjának és mértékének dokumentálása.

Mivel ezek az információk gyakran nem állnak azonnal a magyar leányvállalat rendelkezésére, beszerzésük csoportszintű egyeztetést igényel. A cégstruktúrára vonatkozó dokumentáció naprakészen tartása ezért fontos része a felkészülésnek.

4. Számla nélküli és ingyenes ügyletek: az ügylettérkép készítés fontossága a könyvelési bizonylatokon túl

Az új rendelet rögzíti, hogy kapcsolt ügylet számlázás nélkül is létrejöhet. A transzferár-tájékoztató ehhez hozzáteszi, hogy az ügyletek azonosításához a számlák és a könyvelési tételek vizsgálata önmagában nem elegendő.

Lényeges változás, hogy az ingyenes pénzeszközátadás és -átvétel 2026-tól nem mentesül a dokumentálási kötelezettség alól.  A transzferár-tájékoztató emellett felhívja a figyelmet az átminősítés kockázatára is: a pénzmozgás valójában egy másik ügylet, például egy év végi jövedelmezőség-kiigazítás része is lehet.

Egy alulárazott vagy ingyenes ügylet tehát nem mentesül automatikusan a kötelezettségek alól, kölcsönügyleteknél pedig továbbra is a kamat összege, és nem a tőkeösszeg az irányadó. Mindezek miatt javasolt teljes körű ügylettérképet készíteni, és a szóban vagy ráutaló magatartással létrejött megállapodásokat írásban rögzíteni.

5. Benchmark-elemzés: a csoportszintű kutatás nem feltétlenül elég

Az új transzferár-rendelet meghatározza a benchmark-kutatások minimumkövetelményeit, amelyek több magyar szabályozási sajátosságot is tartalmaznak. A transzferár-tájékoztató például kiemeli, hogy a vállalatcsoportok által gyakran alkalmazott páneurópai összehasonlító elemzések sok esetben nem felelnek meg a magyar előírásoknak. Érdemes ezért időben felülvizsgálni és szükség esetén a hazai követelményekhez igazítani a meglévő benchmarkokat.

6. DEMPE-elemzés: új elvárás az immateriális eszközöknél

Egyedi és értékes immateriális eszközt érintő ügylet esetén a helyi dokumentumban be kell mutatni a DEMPE-funkciókat. Ez azoknak a feltüntetését jelenti, akik az eszköz:

• kialakítását,
• fejlesztését,
• fenntartását,
• védelmét
• és hasznosítását

végzik.

A fogalom a transzferár-szabályozásban tágabb a számviteli megközelítésnél: a könyvekben nem szereplő know-how vagy védjegy is idetartozik. Az érintett immateriális eszközöket ezért érdemes már most azonosítani.

7. Alacsony hozzáadott értékű szolgáltatások, átrendeződő mentesülések

Új, tartalmi alapú megfogalmazást kapott az alacsony hozzáadott értékű szolgáltatás. Megszűnt a TESZOR-kódlista, így akár egy szolgáltatóközpont főtevékenysége is ebbe a kategóriába tartozhat.

Az 5%-os nettó haszonkulcs bizonyos feltételek mellett külön alátámasztás nélkül elfogadható, a hasznossági teszt elvégzése azonban az alacsony hozzáadott értékű szolgáltatásoknál is kötelező.

A mentesülési szabályok szintén módosultak:

• a költségátterhelések csak 500 millió forintig mentesülnek a transzferár-dokumentáció készítési kötelezettség alól,
• a tőzsdei és hatósági áras ügyletek pedig ezen értékhatár felett részleges adatszolgáltatás alá esnek.  

Miért nem várhat a felkészülés?

Az új transzferár-szabályok közös jellemzője, hogy a megfelelés nem a dokumentáció elkészítésekor, hanem év közben, a napi működés során dől el. A megfelelően szegmentált pénzügyi adatok, a hasznossági tesztet megalapozó dokumentumok és a teljes körű ügyletazonosítás utólag csak jelentős erőforrás-ráfordítással – vagy egyáltalán nem – pótolhatók. 

Mivel a 2026-os adóév már az új szabályok szerint zajlik, az adóhatóság pedig egyre nagyobb hangsúlyt helyez a transzferár-dokumentációk tartalmi megfelelőségére, érdemes már az idei évben megtenni a következő lépéseket:

• a kapcsolt ügyletek felülvizsgálata,
• a számviteli rendszer szegmentálási képességeinek felmérése,
• a felelősök kijelölése,
• egyeztetések megkezdése a csoport érintett tagjaival.

Aki időben felkészül, a 2026. adóévre vonatkozó helyi dokumentációt már nem adathiányra, hanem megfelelően alátámasztott és ellenőrzésálló információkra építheti.

A WTS Klient transzferár-tanácsadó csapata jelentős tapasztalattal rendelkezik a transzferár-szabályok értelmezésében, a dokumentációk elkészítésében és készséggel segítünk ügyfeleinknek annak feltérképezésében is, hogy a 2026-os transzferár-rendelet és a PM által közzétett transzferár-tájékoztató hogyan érinti a cégüket. A WTS Global transzferár-tanácsadás csapatának tagjaként pedig nemzetközi szinten is megoldást kínálunk minden transzferárral kapcsolatos problémára. Keresse szakértőinket bátran!

The post Transzferár-tájékoztató a PM-től az új rendelethez appeared first on WTS Klient | adótanácsadás | könyvelés | bérszámfejtés | HR szolgáltatások | digitális megoldások | állami támogatások.

Négy kulcsfontosságú szakterületen a legjobbak között

Az International Tax Review (ITR) 2026-ban ismét meghirdette a nemzetközi adótanácsadási piac egyik legrangosabb szakmai versenyét, amelyen immár több mint két évtizede mérettetik meg magukat a világ vezető adótanácsadó cégei, szakértői csapatai és kiemelkedő szakemberei. Az ITR Tax Awards keretében számos szakterületen – többek között az adótanácsadás, a transzferár tanácsadás, a közvetett adó és az adójogi viták területén – értékelik az egyes országok és régiók legjobb teljesítményeit. A szakmai zsűri az ügyfélprojektek komplexitása és piaci jelentősége mellett az innovációt, az adótechnológiai fejlesztéseket, a compliance és riporting területén elért eredményeket, valamint a sokszínűség és befogadás előmozdítására tett erőfeszítéseket is figyelembe vette a döntéshozatal során.

A verseny európai mezőnyében a WTS Klient az alábbi kategóriákban került be az idei döntőbe:

• Hungary Indirect Tax Advisory Firm of the Year – Az év magyar közvetett adó tanácsadó cége
• Hungary Tax Disputes Advisory Firm of the Year – Az év magyar adójogi vita tanácsadó cége
• Hungary Transfer Pricing Advisory Firm of the Year – Az év magyar transzferár-tanácsadó cége
• Hungary Tax Advisory Firm of the Year – Az év magyar adótanácsadó cége

A WTS Global hálózat idén is kiemelkedő nemzetközi elismerésben részesült

A több mint 100 országban jelen lévő WTS Global hálózat az ITR Europe Tax Awards 2026 versenyben is figyelemre méltó eredményeket ért el. A nemzetközi szervezet számos régiós kategóriában került a döntősök közé, tovább erősítve pozícióját a világ vezető adótanácsadó hálózatai között.

A WTS Global az alábbi kategóriákban jutott a shortlistre:

• Tax Compliance & Reporting Advisory Firm of the Year – Az év adómegfelelőségi és riporting tanácsadó hálózata
• Tax Technology Firm of the Year – Az év adótechnológiai tanácsadó hálózata
• Transfer Pricing Technology Firm of the Year – Az év transzferár-technológiai tanácsadó hálózata
• Indirect Tax Advisory Firm of the Year – Az év közvetett adó tanácsadó hálózata
• Transfer Pricing Advisory Firm of the Year – Az év transzferár-tanácsadó hálózata
• Tax Advisory Firm of the Year – Az év adótanácsadó hálózata

Az elismerések jól mutatják a WTS Global széles körű szakmai kompetenciáit, valamint azt a nemzetközi szinten is meghatározó szerepet, amelyet a hálózat az adótanácsadás, az adótechnológia, a transzferár-tanácsadás és az adómegfelelőségi szolgáltatások területén betölt. A számos shortlistes hely egyben visszaigazolása annak a folyamatos innovációs és szakmai fejlődési törekvésnek, amely a WTS Global működését világszerte jellemzi.

A WTS Global szakértői a legjobb adótanácsadók döntőjében

Az ITR Europe Tax Awards 2026 idei shortlistje egyéni kategóriákban is elismeri a WTS Global szakértőinek kiválóságát. Az Indirect Tax Practice Leader of the Year kategóriában Nils Bleckmann, a WTS Németország közvetett adó szakértője került a döntősök közé, míg a Tax Advisory Rising Star kategóriában Artem Scherbyna, a WTS Global hálózathoz tartozó KM Partners munkatársa kapott jelölést. Ezek az egyéni elismerések is jól mutatják, hogy a WTS Global nemcsak szervezeti szinten, hanem szakértői kiválóság terén is a nemzetközi adótanácsadási piac élvonalába tartozik.

A díjazottakat az ITR Europe Tax Awards 2026 díjátadó gáláján, 2026. szeptember 17-én hirdetik ki Londonban, a The Londonerben.

The post ITR Europe Tax Awards 2026: négy kategóriában jutott döntőbe a WTS Klient appeared first on WTS Klient | adótanácsadás | könyvelés | bérszámfejtés | HR szolgáltatások | digitális megoldások | állami támogatások.

Ellentmondásos és szövevényes terület

A közelmúlt EUB-ítélkezési gyakorlata jól mutatja a transzferár-korrekciók áfakezelésének komplexitását:

• A C-726/23. számú Arcomet-ügyben a bíróság arra a következtetésre jutott, hogy bizonyos feltételek fennállása esetén a garantált nyereséghányad biztosítását célzó kiigazítások is tartozhatnak az áfa hatálya alá.
• Ezzel szemben a C-603/24. számú Stellantis-ügy főtanácsnoki indítványa inkább azt hangsúlyozza, hogy a nyereség megosztása önmagában nem tekinthető szolgáltatás ellenértékének.

A közös tanulság az, hogy a transzferár-kiigazítások áfakezelése nem történhet sémaszerűen: minden esetben az adott jogviszony gazdasági tartalma és szerződéses struktúrája a meghatározó.

Az év végi transzferár-kiigazítás elszámolásának módja

Magyarországon az utólagos transzferár-korrekció több módszerrel is végrehajtható:

• a számlák visszamenőleges módosításával,
• számviteli bizonylattal történő ellenérték-korrekcióval vagy
• kizárólag a társaságiadó-alap kiigazításával.

A választott technika nem csupán adminisztratív jelentőségű, hanem érdemben befolyásolja azt is, hogy a kiigazítást a szokásos piaci tartomány mely pontjára kell elvégezni.

A jogszabályi környezet közelmúltbeli módosítása kedvezőbb értelmezést hozott: ezentúl a számviteli bizonylattal történő kiigazítás esetében sem szükséges feltétlenül a medián alkalmazása. Ugyanakkor a korrekció időzítése szigorodott: 2025-től azt legkésőbb a mérlegkészítés időpontjáig végre kell hajtani. A szokásos piaci ár elvének érvényesítése nemcsak a társasági adóban, hanem más jövedelemadó jellegű közterhek esetében is releváns, ami növeli a megfelelő dokumentáció jelentőségét.

Új megközelítés a transzferár-kiigazítások és a forgalmi adók kapcsolatában

A transzferár-kiigazítások áfakezelésének legnagyobb nehézsége, hogy a társasági adó és az áfa célrendszere eltérő logikát követ. Míg előbbi a nyereség allokációját szolgálja, addig az áfa a konkrét gazdasági teljesítések ellenértékét adóztatja. A korábbi szakmai megközelítések szerint áfakorrekcióra elsősorban akkor kerülhetett sor, ha a kiigazítás és egy adott ügylet között közvetlen kapcsolat áll fenn. A tagállami gyakorlatok ugyanakkor eltérőek lehetnek, ami a vállalatok számára fokozott jogértelmezési és megfelelési kockázatot jelent.

Az Arcomet-ítélet: az ellenérték fogalmának újragondolása

Az Arcomet-ítélet egyik legfontosabb üzenete, hogy a nyereségalapú díjmegállapítás önmagában nem zárja ki az adókötelességet. Amennyiben a szerződés konkrét szolgáltatásokat rögzít, valamint a díjmegállapítás mechanizmusa egyértelmű és kötelező jellegű, a kiegyenlítő összeg a szolgáltatás ellenértékének részévé válhat. A bíróság ugyanakkor megerősítette: az adókötelezettség fennállásának feltétele az objektív és közvetlen kapcsolat a teljesítés és az ellenszolgáltatás között, amelyet minden releváns körülmény mérlegelésével kell vizsgálni.

Az ítélet az adólevonási jog gyakorlati feltételeit is hangsúlyosabbá teszi. A levonási jog nem automatikus, az adóhatóság további bizonyítékokat kérhet annak igazolására, hogy a szolgáltatás ténylegesen megvalósult és az adóalany adóköteles tevékenységét szolgálta. Ez szükségessé teszi a következő dokumentumok meglétét, különösen a csoporton belüli szolgáltatások esetében:

• részletes szerződéses háttér,
• teljesítési igazolások,
• belső riportok,
• költségallokációs számítások.

A Stellantis-ügy: igény az eseti elbírálás meghaladására

A Stellantis-eset rávilágít arra, hogy a transzferár-kiigazítások áfakezelése során döntő jelentőségű az adott konstrukció gazdasági tartalma. A vizsgált modellben a csoporton belüli beszerzések előre rögzített referenciaáron történtek, majd az üzleti év végén a tényleges költségek és egy célzott nyereséghányad alapján utólagos korrekcióra került sor. A jogvita középpontjában az állt, hogy az ilyen kiegyenlítések a korábbi termékértékesítések adóalapját módosítják-e, vagy inkább a csoportszintű jövedelmezőség biztosítását szolgáló pénzügyi rendezésnek tekinthetők.

Az ügy tanulsága, hogy el kell különíteni az eredeti ügyletek ellenértékének pontosítását szolgáló árkorrekciókat azoktól a kiigazításoktól, amelyek inkább nyereség-újraelosztási funkciót töltenek be. Előbbi esetben felmerülhet az áfaalap módosítása, míg utóbbi konstrukciók jellemzően az áfa hatályán kívül maradhatnak.

A minősítés során meghatározó a szerződéses árképzési mechanizmus részletezettsége és az, hogy a kiigazítás mennyiben kapcsolható konkrét teljesítésekhez. Ez a vállalatok számára a dokumentációs és számlázási gyakorlat tudatos kialakítását teszi szükségessé.

Transzferár-korrekciók és a vám

A transzferár-kiigazítások nemcsak az áfa, hanem a vámérték meghatározása szempontjából is relevánsak lehetnek. Az uniós ítélkezési gyakorlat újabb iránya szerint a jövedelmezőségi célú kiigazítások akár konkrét ügyletár-módosítás nélkül is hatással lehetnek a vámkötelezettségre, ami további megfelelési és adminisztratív feladatokat jelenthet a vállalatok számára.

Az uniós döntések fényében indokolt lehet a vállalatcsoportok jelenlegi transzferár- és számlázási gyakorlatának átfogó felülvizsgálata. A társasági adó és az áfa követelményeinek összehangolt kezelése, a díjmegállapítási mechanizmusok pontos szerződéses rögzítése és a teljesítések részletes dokumentálása ma már kulcsfontosságú a kockázatok mérséklése érdekében – a fokozódó hatósági figyelem miatt is. Amennyiben szakértő segítségére lenne szüksége a transzferár-kiigazítások áfakezelése kapcsán, a WTS Klient transzferár tanácsadói készséggel állnak ügyfeleink rendelkezésére!

The post Transzferár-kiigazítások áfakezelése appeared first on WTS Klient | adótanácsadás | könyvelés | bérszámfejtés | HR szolgáltatások | digitális megoldások | állami támogatások.

A 2026-os transzferár-rendelet tervezetét a Nemzetgazdasági Minisztérium 2025. december 2-án tette közzé. Ennek legfontosabb elemeit és azok várható hatásait korábbi cikkünkben már részletesen bemutattuk, most röviden összefoglaljuk a jelenlegi szabályozáshoz képest bekövetkező főbb módosításokat, és rávilágítunk azokra a pontokra, ahol a kihirdetett normaszöveg eltér a korábban nyilvánosságra hozott tervezett rendelkezésektől.

A legfontosabb változások a transzferár-szabályozásban

A 2026-os transzferár-rendelet túlmutat a technikai módosításokon, több ponton érdemi változásokat vezet be:

• Egységesebb szabályozási keret: a transzferár-nyilvántartás és az adatszolgáltatás egy integrált rendszerben jelenik meg, a hangsúly az OECD Transzferár Irányelvekhez való igazodáson, az arányos adóadminisztráción és az adóhatósági kockázatelemzés támogatásán van.

• Átdolgozott fogalmi rendszer: a 2026-os transzferár-rendelet megszünteti a TESZOR-alapú megközelítést az alacsony hozzáadott értékű szolgáltatásoknál, és jogszabályi szintre emel új – a gyakorlatban eddig is alkalmazott – fogalmakat. A kapcsolt ügylet megítélésénél a tényleges gazdasági tartalom az irányadó, így számlázás hiányában is létrejöhet transzferár-szempontból releváns ügylet.

• Módosuló értékhatárok: megjelenik az 500 millió forintos küszöb a fődokumentum elkészítésénél, illetve 150 millió forintra emelkedik a helyi dokumentum mentességi határa, miközben egyes, korábban automatikusan mentes ügyletek szabályozása szigorodik.

• Egyszerűsített helyi dokumentum: csökkentett adattartalmú dokumentációs forma kerül bevezetésre az alacsony hozzáadott értékű szolgáltatásokon túl, további meghatározott ügyletekre.

• Szűkülő összevonhatóság: a 2026-os transzferár-rendelet pontosítja, hogy a jövőben mely meghatározott ügylettípusok nem vonhatók össze egymással.

• Részletesebb dokumentációs követelmények: hangsúlyosabb funkcionális és kockázati elemzés, szolgáltatások esetén kötelező hasznossági (benefit) teszt, pontosabb ügylettípus-megjelölések és részletesebb kapcsolt vállalkozási viszony bemutatás válik elvárássá.

• Szegmentált eredménykimutatás: a 2026-os transzferár-rendelet jogszabályi szinten is rögzíti a kapcsolt ügyletekhez kötődő szegmensszintű jövedelmezőség-vizsgálat követelményét.

• Adatbázis-kutatás szabályozása: meghatározásra kerülnek jogszabályi szinten az összehasonlíthatóság minimumfeltételei és az alkalmazandó földrajzi sorrend.

• Egységesített nyelvi szabályok: a transzferár-nyilvántartásokkal kapcsolatosan a jogszabály pontosan meghatározza azokat a nyelveket, amelyeken a nyilvántartás, a módosítás, valamint az azt alátámasztó dokumentáció elkészíthető.  

Miben tér el a végleges 2026-os transzferár-rendelet a tervezett szabályozástól?

A kihirdetett rendelet követi a normatervezet szerkezetét és logikáját, ugyanakkor lényeges pontosításokat és módosításokat tartalmaz.

Szűkebb körű fődokumentum-kötelezettség

Míg a tervezet a fődokumentum-készítéssel kapcsolatosan az adózónál a kapcsolt ügyletek teljes összértékét vette volna alapul az 500 millió forintos küszöb vizsgálatakor, a végleges rendelet már csak a helyi dokumentum készítésére kötelezett ügyletek összértékét veszi figyelembe. Ez a fődokumentum-köteles adózók körének további szűkülését eredményezheti.

Tágabb nyelvi lehetőségek

A végleges normaszöveg a transzferár-nyilvántartás, a módosítás és az azt alátámasztó dokumentáció kapcsán a magyar és az angol mellett a német nyelvet is elfogadja, ami gyakorlati könnyítést jelenthet a német vonatkozású nemzetközi vállalatcsoportok számára.

Bizományosi forgalmazás – tervezett könnyítés elmaradása

A tervezet a korlátozott kockázatú forgalmazáson túl a bizományosi forgalmazás esetében is lehetővé tette volna, hogy az ügyleti nettó nyereségen alapuló módszer és a nettó árrés alkalmazását, valamint a forgalmazó tesztelt félként történő kijelölését ne kelljen külön indokolni. A végleges rendelet ezt a könnyítést nem tartalmazza, így az érintett ügyletek vonatkozásában továbbra is szükséges lesz a fenti pontok bemutatása.

Pontosítások az adatbázis-kutatással kapcsolatosan

A rendelettervezet még arra vonatkozóan tartalmazott előírást, hogy az adatbázis-kutatásnak milyen feltételeknek kell megfelelnie, az elfogadott jogszabály viszont már az adatbázis-kutatás végső mintája vonatkozásában határozza meg a feltételeket. Ez praktikusan azt jelenti, hogy a jogszabályi feltételeknek nem csupán a keresési stratégiára kell teljesülniük, hanem a végső mintára és ezáltal a végső mintában maradt összehasonlítónak tekintett társaságokra is.  

Hatálybalépés és alkalmazás

Az új, 2026-os transzferár-rendelet előírásait kötelezően a 2026-ban kezdődő adóévekre kell alkalmazni, ebben nincs változás a tervezethez képest. Változott azonban, hogy míg a tervezet szövegezése szerint, az adózó választása alapján a 2025. naptári évben kezdődő társasági adókötelezettséghez kapcsolódó nyilvántartásra is alkalmazhatja az új előírásokat, addig az elfogadott jogszabályi szövegben a „nyilvántartás” szöveg helyett „egyes helyi dokumentum” szöveg került, ami arra enged következtetni, hogy a fődokumentumra vonatkozó kedvezőbb jogszabályi változások korábbi alkalmazására nincs lehetőség.

Hogyan érdemes felkészülni?

A fenti változásokra tekintettel javasoljuk a vállalkozások számára, hogy már a 2025. évre vonatkozóan elkészítendő transzferár-nyilvántartások előkészítési szakaszában olyan szemmel tekintsék át a kapcsolt ügyleteik körét, hogy az új rendelet mely ügyletek esetében lenne alkalmazható. A felkészülés részeként indokolt a meglévő transzferár-politikák, funkcionális elemzések és adatgyűjtési folyamatok felülvizsgálata annak érdekében, hogy azok összhangban legyenek az új, 2026-os transzferár-rendelet által támasztott dokumentációs és adatszolgáltatási elvárásokkal.

A WTS Klient transzferár-tanácsadó csapata jelentős tapasztalattal rendelkezik a transzferár-szabályok értelmezésében, a dokumentációk elkészítésében és készséggel segítünk ügyfeleinknek annak feltérképezésében is, hogy a 2026-os transzferár-rendelet hogyan érinti a cégüket. A WTS Global transzferár-tanácsadás csapatának tagjaként pedig nemzetközi szinten is megoldást kínálunk minden transzferárral kapcsolatos problémára. Keresse szakértőinket bátran!

Jelen cikkünk kizárólag az általános tájékoztatást szolgálja és nem tekinthető tanácsadásnak.

The post Megjelent a 2026-os transzferár-rendelet appeared first on WTS Klient | adótanácsadás | könyvelés | bérszámfejtés | HR szolgáltatások | digitális megoldások | állami támogatások.

Új szerkezet, új fókusz: a rendelet célrendszerének átalakulása

A transzferár-rendelettervezet már a címében is jelzi a koncepcionális váltást: a hangsúlyt egyértelműen a nyilvántartás és adatszolgáltatás integrált kezelésére helyezi. A preambulum részletesebben rögzíti a rendelet célját: az OECD Transzferár Irányelveknek való megfelelést, az adóadminisztráció észszerű szintjének biztosítását és a hatósági kockázatelemzés támogatását.

Jelentősen bővülő és átdolgozott fogalmi keretrendszer

A tervezet teljesen újraszabályozza a definíciós részt. Kiemelendő:

• Az alacsony hozzáadott értékű szolgáltatások meghatározása gyökeresen átalakul: megszűnik a TESZOR-kód alapú lista, és helyette részletes, feltételekre épülő definíció kerül be.
  
• Új fogalmak jelennek meg, például a bruttó haszonkulcs, nettó árrés, nettó haszonkulcs, tesztelt fél vagy üzemibevétel-arányos megtérülés. Ezek a fogalmak eddig sem voltak ismeretlenek a transzferárazási gyakorlatban, de most a tervezet szerint belekerülnek a rendeletbe is.  
  
• Az új transzferár-rendelettervezet pontosítja a bérgyártás és szerződéses gyártás fogalmát is, az értékteremtési folyamatban betöltött szerep tisztább meghatározásával.
  
• A kapcsolt ügylet megítélésénél a tényleges gazdasági tartalom az irányadó, így számlázás hiányában is létrejöhet transzferár-szempontból releváns ügylet.

Új értékhatárok és átalakított mentességi rendszer

A jelenlegi szabályozáshoz képest számos értékhatár módosul, ami több vállalat nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségét érinti majd:

• Új elemként jelenik meg az 500 millió forintos értékhatár: amennyiben az adózó kapcsolt ügyletei ellenértékének összértéke nem haladja meg ezt a szintet, mentesül a fődokumentum készítése alól.
  
• Helyi dokumentum készítési kötelezettség alól mentesség: az általános értékhatár 100 millió forintról 150 millió forintra nő.
  
• A költségátterhelések esetében 500 millió forintos limit lép be. Az új transzferár-rendelettervezet értelmében csak azok a költségátterhelések mentesülnek a helyi dokumentáció készítési kötelezettség alól, amelyek szokásos piaci áron számított értéke éves szinten nem haladja meg az 500 millió forintot.
  
• Jelentős változás, hogy az ingyenes pénzeszközátadás már nem lesz teljeskörűen mentes a helyi dokumentáció készítési kötelezettség alól.

Egyszerűsített helyi dokumentum – új koncepció

Az új transzferár-rendelettervezet bevezet egy új egyszerűsített dokumentációs rendszert. Egyszerűsített helyi dokumentum készíthető az alacsony hozzáadott értékű szolgáltatásokra meghatározott feltételekkel, az ingyenes pénzeszközátadásra, valamint a változatlan áron továbbszámlázott ügyletekre, ha azok megfelelnek a rendeletben meghatározott feltételeknek. Az egyszerűsített helyi dokumentum szűkebb információtartalommal készül, de továbbra is alátámasztja a szokásos piaci árat.

Összevonhatóság új szabályai

Az összevonhatóság általános szabályai az új rendeletben változatlanul megmaradnak. Új szabályként megjelenik, hogy az egyes ügylettípusok – gyártási, forgalmazási, szolgáltatási, pénzügyi és immateriális ügyletek – a jövőben nem vonhatók össze egymással.  

Lényegesen részletesebb dokumentációs követelmények

A helyi dokumentum ügyleti része jelentősen bővül:

• részletesebb funkcionális és kockázati elemzést kell készíteni,
• szolgáltatások esetén kötelező a hasznossági (benefit) teszt,
• az ügylet megnevezését a jövőben az adatszolgáltatás szerinti ügylettípus-kategóriák alapján kell megadni, és szükség esetén TEÁOR-kóddal kiegészíteni,
• a kapcsolt vállalkozási viszony bemutatásakor fel kell sorolni a köztes személyeket és az azokban fennálló többségi befolyás módját és mértékét, ha a többségi befolyás közvetetten áll fenn.

Szegmentált eredménykimutatás

A módosítás jogszabályi szinten is rögzíti azt a transzferáras gyakorlatban eddig is alkalmazott elvet, amely szerint a kapcsolt ügylettel érintett tevékenység(ek) jövedelmezőségi vizsgálatához az üzemi eredmény minden releváns bevételét, költségét és ráfordítását szegmensszinten (kapcsolt ügylethez kapcsolódóan) kell felosztani. A több tevékenységhez kapcsolódó tételeket észszerű módszerrel kell megosztani, és a felosztásnak teljes körűnek kell lennie, azaz nem maradhat allokálatlan tétel.

Lényeges változások jönnek az adatbázis-kutatás szabályaiban

Az új transzferár-rendelettervezet tartalmazza a gyakorlatban igen gyakran alkalmazott vállalati (társasági) szintű adatokat tartalmazó adatbázis-kutatás alapvető szabályait is anélkül, hogy konkrét adatbázis használatát kötelezővé tenné. Mindazonáltal lehetőséget biztosít arra is, hogy az adatbázis-kutatás egyes szabályaitól indokolt esetben az adózók bizonyos körben eltérhessenek.

A vállalati (társasági) szintű adatokat tartalmazó adatbázis-kutatásnak legalább a következőknek kell megfelelnie:

• a társaságoknak egyedileg azonosíthatóknak kell lenniük;
• az összehasonlítható társaságok között nem lehetnek nem működő (tevékenységet nem folytató) társaságok;
• kizárólag független társaságok lehetnek a mintában;
• az adatoknak a vizsgált évet megelőző három évre kell vonatkozniuk;
• a felhasznált pénzügyi adatoknak mindegyik évből rendelkezésre kell állniuk;
• vagy legalább a két egymást követő évben veszteséges társaságokat kell kizárni vagy pedig legalább a figyelembe vett évek több, mint a felében az üzemi (üzleti) tevékenység eredmény szintjén veszteséges társaságokat kell kizárni;
• elsősorban az elsődleges tevékenységi kódokra kell szűrni, a kulcsszavas keresés mellőzésével;
• a társaságoknak a tesztelt féllel összehasonlító földrajzi területen kell működniük; és
• a társaságoknak az internetes honlapjuk alapján is összehasonlíthatónak kell lenniük.

Ha a tesztelt fél belföldön végzi a tevékenységét, akkor az összehasonlító földrajzi területet a következő sorrendben kell megállapítani: 1. Magyarország; 2. V4; 3. V4, továbbá Bulgária, Észtország, Horvátország, Lettország, Litvánia, Románia és Szlovénia; 4. EU27; 5. ennél tágabb terület. Bővíteni akkor lehet, ha a minta elégtelen elemszámú.

Adatszolgáltatás: új ügylettípusok

A transzferár-adatszolgáltatás szerkezete is részben átalakul. Az ügylettípusok száma 53-ról 54-re nő, és több kategória részletesebb meghatározást kap.

A nyilvántartás nyelve

Fontos változás, hogy míg korábban a dokumentáció nem magyar nyelven is elkészíthető volt, az új transzferár-rendelettervezet ezt szűkíti: a dokumentáció, annak módosításai és az alátámasztó anyagok a jövőben kizárólag magyar vagy angol nyelven készíthetők el. Ez egységesíti a nyelvi követelményeket, ugyanakkor korlátozza a korábbi gyakorlatot.

Mikortól alkalmazható?

A tervezet szerint az új rendelet:

• 2026-ban kezdődő adóévekre kötelezően,
• de választhatóan már a 2025-ben kezdődő adóévek tekintetében is alkalmazható.

Ez azt jelenti, hogy a 2025-ös dokumentációk és adatszolgáltatások elkészítésekor a vállalkozásoknak már dönteniük kell, melyik szabályrendszert követik.

A WTS Klient transzferár-tanácsadó csapata jelentős tapasztalattal rendelkezik a transzferár-szabályok értelmezésében, a dokumentációk elkészítésében és készséggel segítünk ügyfeleinknek annak feltérképezésében is, hogy az új transzferár-rendelettervezet hogyan érinti a cégüket. A WTS Global transzferár-tanácsadás csapatának tagjaként pedig nemzetközi szinten is megoldást kínálunk minden transzferárral kapcsolatos problémára. Keresse szakértőinket bátran!

Jelen cikkünk kizárólag az általános tájékoztatást szolgálja és nem tekinthető tanácsadásnak.

The post Új transzferár-rendelettervezet appeared first on WTS Klient | adótanácsadás | könyvelés | bérszámfejtés | HR szolgáltatások | digitális megoldások | állami támogatások.

A fontosabb határidőket a következő táblázatban foglaltuk össze.

Adózási naptár (2025. november – 2025. december)

Az összefoglaló táblázaton kívül a következő határidőkre kiemelten szeretnénk felhívni a figyelmet:

• 2025. november 20: QDMTT (Qualified Domestic Minimum Top-up Tax) előleg bevallása és megfizetése a 2024-es adóévre
• 2025. december 31. Transfer pricing – Country-by-Country Report (CbCR) benyújtása
• 2025. december 31. Master File dokumentum elkészítése
• Helyi adók (pl. iparűzési adó, telekadó): ezekre vonatkozó határidők önkormányzatonként változhatnak — érdemes az adott település adónaptárát is megnézni. Az önkormányzati adónaptárban szerepelhetnek helyi adóbejelentések, változásokra vonatkozó határidők.

Természetesen a fentieken kívül még előfordulhatnak határidők, amelyek egyedi esetekre vonatkozhatnak.

Cikkünkben igyekeztünk alaposan összeszedni a 2025. év végi jelentősebb határidőket. Ha kérdése van az itt megadott határidőkkel kapcsolatban vagy segítségre lenne szükséges azok betartásában, illetve egyedi határidőt kell betartania, amely esetleg nem szerepel a fenti listában, a WTS Klient adótanácsadó csapata mindig készséggel áll ügyfelei rendelkezésére!

Jelen cikkünk kizárólag az általános tájékoztatást szolgálja és nem tekinthető tanácsadásnak.

The post Év végi határidők az adózásban appeared first on WTS Klient | adótanácsadás | könyvelés | bérszámfejtés | HR szolgáltatások | digitális megoldások | állami támogatások.

Az év utolsó hónapjai különösen fontosak a kapcsolt vállalkozások közötti ügyletek szempontjából. Most van itt az ideje az esetleges év végi kiigazítások elvégzésének, a fődokumentum (master file) aktualizálásának vagy elkészítésének, valamint az országonkénti jelentés (CbCR), illetve az ezzel kapcsolatos bejelentési formanyomtatvány benyújtásának is. Mindeközben a kapcsolt vállalkozások bejelentési és kijelentési kötelezettségének felülvizsgálata sem maradhat el. A főbb teendőket 4 pontban gyűjtöttük össze.

1. Év végi transzferár-kiigazítás

A NAV ellenőrzési terve alapján a transzferárak továbbra is kiemelt figyelmet kapnak, különösen a veszteséges vagy alacsony nyereségességű vállalatok esetében, így a jogszabályi megfelelés és az adókockázatok minimalizálása érdekében célszerű a transzferárak év végi felülvizsgálata és szükség esetén kiigazítása.

Az alkalmazott áraknak a Tao. törvénnyel és a 32/2017. (X. 18.) NGM rendelettel összhangban meg kell felelniük a szokásos piaci ár elvének. Amennyiben a kapcsolt felek között alkalmazott árak a szokásos piaci tartományon kívül esnek, az adózónak kiigazítást szükséges alkalmaznia.

Az év végi transzferár-kiigazítás elvégezhető:

• az eredeti tranzakcióhoz kapcsolódóan számlával,
• az adózás előtti eredmény szintjén, év végi transzferár-kiigazítás keretében, amelyhez jellemzően elegendő számviteli bizonylat kiállítása vagy
• a társasági adóalap módosításával.

2. Fődokumentum aktualizálása vagy elkészítése

A transzferár-kötelezettségekhez kapcsolódó másik legfontosabb év végi teendő a fődokumentum aktualizálása vagy elkészítése. A 2018-as adóévtől kezdődően azoknak az adózóknak, amelyek helyi dokumentum (local file) készítésére kötelezettek, ún. fődokumentummal (master file) is rendelkezniük kell. A fődokumentum a teljes cégcsoportot, illetve annak bizonyos belső ügyleteit mutatja be, míg a helyi dokumentum az adózó kapcsolt vállalkozásaival fennálló ügyletek szokásos piaci jellegét vizsgálja.

A magyar jogszabályok szerint a fődokumentumot az érintett magyar adózó a csoport végső anyavállalatára vonatkozó fődokumentumnak megfeleltethető nyilvántartás elkészítésének határidejéig, de legkésőbb az adózó adóévét követő 12. hónap végéig köteles elkészíteni. Ez naptári éves adózók esetében, a 2024-es adóév vonatkozásában 2025. december 31-ét jelenti.

Amennyiben az adózó végső anyavállalata magyarországi illetőségű, abban az esetben a fődokumentum elkészítésének határideje megegyezik a helyi dokumentum készítésének határidejével, azaz naptári adóéves vállalat esetén ez a dátum a 2024-es adóév vonatkozásában 2025. május 31. volt. Szintén a helyi dokumentum elkészítésének határidejéig kell a fődokumentumnak elkészülnie a magyar adózónál abban az esetben is, ha az anyavállalat, illetve a vállalatcsoport nem kötelezett az fődokumentáció elkészítésére, és a magyar adózónak kell azt elkészítenie.

A fődokumentum esetleges hiánya maximálisan 5 millió forint mulasztási bírsággal szankcionálható, amennyiben az adózó egy adóhatósági vizsgálat során a hatóság kérésére nem tudja a dokumentumot bemutatni. Ismételt mulasztás esetén a kiszabható mulasztási bírság maximális mértéke 10 millió forint.

3. CbCR-adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése

Az év végi transzferár-kötelezettségek sorában kiemelt szerepe van az országonkénti jelentéssel (CbCR, Country-by-Country Report) kapcsolatos adatszolgáltatási és bejelentési kötelezettségnek.Ezt az érintett adózóknak 2025. december 31-ig kell teljesíteniük NAV felé.

A CbCR benyújtására azok a nemzetközi cégcsoportok kötelezettek, amelyek legalább két országban működnek, és konszolidált bevételük az előző adóévben elérte vagy meghaladta a 750 millió eurót.

A jelentést alapesetben a végső anyavállalat nyújtja be, de ez a kötelezettség átruházható egy másik csoporttagra. A magyar adózó akkor is köteles bejelentést tenni a NAV felé, ha nem ő készíti el a CbCR-t, hanem egy másik tagvállalat. Ebben az esetben a 25T201T nyomtatványon kell megjelölni, hogy melyik csoporttag teljesíti az adatszolgáltatási kötelezettséget és melyik országban.

4. Kapcsolt vállalkozások bejelentési és kijelentési kötelezettségének felülvizsgálata

Annak érdekében, hogy a jogszabályban előírt transzferár-kötelezettségeket az adózók megfelelően teljesíthessék, kiemelten fontos:

• akapcsoltsági viszonyok körültekintő azonosítása,
• a kapcsolt vállalatok nyilvántartásának naprakészen tartása, valamint
• annak rendszeres ellenőrzése, hogy eleget tettek-e a NAV felé fennálló be- és kijelentési kötelezettségeiknek valamennyi kapcsolt vállalkozásuk vonatkozásában.

A jelentési kötelezettség elmulasztása 1 millió forint mulasztási bírságot vonhat maga után.

Az adózó a következőket köteles bejelenteni az adóhatóság felé a T201T formanyomtatvány segítségével:

• a kapcsolt vállalatainak adatait,
• a kapcsolt vállalatok adataiban bekövetkezett változást,
• illetve a kapcsoltsági viszony végét.

A bejelentésekre 15 nap áll rendelkezésre, ezt új kapcsolt vállalkozásnál az első szerződéskötéstől kell számítani. A bejelentés nemcsak jogszabályi kötelezettség, hanem az adókockázatok csökkentésének eszköze is.

Miközben a karácsonyi készülődés és az évzáró feladatok egymással versenyeznek a figyelmünkért, érdemes időben átgondolni és rendszerezni az év végi transzferár-kötelezettségeket is, hogy az új évet nemcsak ünnepi hangulatban, hanem adózási szempontból is felkészülten kezdhesse a vállalat. A transzferár-dokumentáció összeállításában, a cégét érintő transzferár-kötelezettségek áttekintésében és teljesítésében, továbbá a felmerülő kérdéseik megválaszolásában transzferár tanácsadóink készséggel állnak rendelkezésére!

Jelen cikkünk kizárólag az általános tájékoztatást szolgálja és nem tekinthető tanácsadásnak.

The post Év végi transzferár-kötelezettségek appeared first on WTS Klient | adótanácsadás | könyvelés | bérszámfejtés | HR szolgáltatások | digitális megoldások | állami támogatások.

ITR World Tax 2026

2025. október közepén publikálta a világ legkeresettebb adótanácsadó cégeinek és szakembereinek aktuális besorolását az ITR (International Tax Review). Az ITR World Tax 2026 három kategóriában is Tier 2-ben, azaz Magyarország kiváló cégei között szerepelteti a WTS Klientet:

• Társasági adó: Tier 2
• Közvetett adó: Tier 2
• Transzferár: Tier 2

ITR World Tax Leaders 2026

A világ legjobb adószakembereinek országonkénti rangsorában, az ITR World Tax Leaders 2026-ban a tavalyihoz hasonlóan, idén is öt tanácsadónk szerepel.

• Kiss Réka, a WTS Klient igazgatója társasági adó kategóriában kapott „Highly regarded” minősítést
• Gyányi Tamás, a WTS Klient senior partnere közvetett adó kategóriában kapott „Highly regarded” minősítést
• Szadai András, a WTS Klient adótanácsadás üzletágát vezető partnere közvetett adó kategóriában kapott „Highly regarded” minősítést
• László Tamás, a WTS Klient igazgatója közvetett adó kategóriában kapott „Rising star” címet
• Cseri Zoltán, a WTS Klient senior managere közvetett adó kategóriában kapott „Rising star” címet

A minősítés szerint Gyányi Tamás és Szadai András Magyarország kilenc legkiválóbb közvetett adó tanácsadója közé tartozik, Kiss Réka pedig az ország négy legjobb társasági adószakértőjének egyike. László Tamás és Cseri Zoltán idén harmadszorra kerültek be World Tax Leaders „feltörekvő csillagai” közé. Magyarországon összesen nyolc fiatal szakember kapta ezt a címet idén.

Ismerje meg a WTS Klient elismert adótanácsadóit!

Kiss Réka adótanácsadói pályafutása a Noerr Magyarországnál indult, mielőtt a WTS Klient csapatának tagja lett, ahol jelenleg adóigazgatói pozíciót tölt be. Egy évet töltött a WTS Németország müncheni irodájának áfa részlegén. Fő szakterülete a külföldi munkavállalók nemzetközi adózása, az adóhatósági ellenőrzések támogatása és az átvilágítás, főképp cégátalakulások előtt.

Gyányi Tamás a Big4-nál töltött évek után 2004-ben csatlakozott a Klienthez, a nevéhez köthető a cég adótanácsadó részlegének létrehozása, ami azóta a WTS Klient egyik legerősebb bástyája lett. 2014-ben a cég adópartnerének, majd 2022 márciusában az adótanácsadási és a bérszámfejtési, illetve később a HR szolgáltatások üzletágak senior partnerének választották. Az ITR World Tax Leaders 2026 „Highly regarded” minősítése a 10. ilyen elismerése, vagyis 2017 óta minden évben kiérdemelte ezt a címet.

Szadai András főiskolai tanulmányai után 2006-ban, gyakornokként kezdett a Klient adócsapatánál, közben két évig Londonban dolgozott adótanácsadóként, illetve 4 hónapig a müncheni WTS transzferár-csoportjában is szerzett tapasztalatot. 2022 óta partnerként vezeti a WTS Klient adótanácsadási üzletágát.

László Tamás közgazdász, adótanácsadó és okleveles általános forgalmi adó szakértő. Elsősorban nemzetközi cégek áfa-ügyeivel, adóképviseletével foglalkozik, adó- és transzferár-tanácsadás, áfaregisztráció, adóellenőrzés, adótervezés és átvilágítás során számíthatnak rá az ügyfelek, és szakértője a digitális adózással kapcsolatos megoldásoknak és azok fejlesztésének.

Cseri Zoltán a WTS Klientnél kezdte szakmai pályafutását gyakornokként. Adótanácsadó, okleveles áfaszakértő, minősített transzferár-szakértő, továbbá környezetvédelmi termékdíj ügyintéző, így a fő szakterületei közé tartozik az áfa-, transzferár- és expatok adózásával kapcsolatos tanácsadás mellett a környezetvédelmi termékdíj, illetve EPR-tanácsadás is.

The post Tier 2-es a WTS Klient az ITR World Tax 2026 rangsorban appeared first on WTS Klient | adótanácsadás | könyvelés | bérszámfejtés | HR szolgáltatások | digitális megoldások | állami támogatások.

Az esetleges adóellenőrzési kockázatokat megelőzendő, elkerülendő, javasolt a multinacionális vállalatcsoport tagjai között előforduló IT, a HR, a könyvelés vagy a menedzsment támogatási szolgáltatások kapcsán felmerülő költségelszámolási, áfa-levonási és transzferár kérdésekre is megfelelő figyelmet fordítani.

Ez különösen igaz, ha a kapcsolt vállalkozások közötti elszámolás úgynevezett „közvetett számlázás” módszerével történik, ahol a szolgáltatás ellenértéke egy előre meghatározott felosztási kulcs alapján (pl. árbevétellel arányosan) oszlik meg a cégcsoport tagjai között. Ilyenkor a díj és a nyújtott szolgáltatás közötti összefüggés nem egyértelmű, így fennáll a kockázata, hogy a költséget elszámoló cég oldalán az adóhatóság megnöveli a társasági adó alapját és megtagadja az Áfa-levonást. Ilyen esetekben nem egyszer az is előfordul, hogy az adóhatóság – meglehetősen szubjektív szempontok mentén – szükségtelennek és célszerűtlennek tartja az egyes szolgáltatások igénybevételét, megkérdőjelezi az ezzel kapcsolatos költségek kiszámlázását, és a költséget elszámoló társaságtól várja el a gazdasági jövedelmezőség bizonyítását.

További problémát jelenthet a management szolgáltatások egységes vagy összetett jellegének megítélése, mely kérdés mindenekelőtt transzferár szempontból bír relevanciával, amennyiben azonban az érintett feleket nem teljes mértékben illeti meg az áfa-levonási jog, úgy a transzferár kérdés áfa kérdéssé is válik egyben.

Mi is a probléma a közvetett számlázással?

A gyakorlatban sok vállalat találkozik azzal a helyzettel, hogy az adóhatóság megkérdőjelezi:

• vajon valóban igénybe vett-e a társaság szolgáltatást a kapcsolt vállalkozásától,
• és ha igen, akkor annak arányos része ténylegesen az ő gazdasági tevékenységét szolgálta-e.

Ez különösen olyan esetekben fordul elő, amikor (a jellemzően az anyavállalat által nyújtott) szolgáltatásért fizetett összeg nem kapcsolható egyértelműen egy konkrét teljesítéshez, vagy ha a szolgáltatásokat több csoporttag is használta.

A magyar adóhatóság az utóbbi években több esetben is megtagadta a leányvállalatok áfa-levonási jogát, vitatta a költségként történő elszámolást, arra hivatkozva, hogy:

• a szolgáltatás ellenértéke nem volt megfelelően alátámasztva,
• vagy nem volt bizonyítható, hogy az a magyar társaság gazdasági tevékenységét szolgálta.

Mit mond erről az Európai Bíróság?

A közelmúltban született, C-527/23. számú (Weatherford Atlas Gip SA) ügyben az Európai Bíróság egyértelműen állást foglalt az ilyen esetek kapcsán.

A döntés lényege:

Nem tagadható meg az áfa-levonás pusztán azért, mert a szolgáltatásokat más csoporttagok is használták, vagy mert azok nem bizonyultak „szükségesnek” vagy „célszerűnek”, mely kifejezések szubjektív megítélést tükröznek.
A hangsúly azon van, hogy a szolgáltatás az adóalany saját gazdasági tevékenységét szolgálja-e.

A Bíróság megerősítette: ha a szolgáltatás költsége az adóalany általános költségeinek része, és mint ilyen, beépül az értékesített termékek vagy szolgáltatások árába, akkor az áfa-levonási jog alapvetően fennáll. Véleményem szerint ez a logika az igénybevett szolgáltatás vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségként való elszámolhatóságát is megfelelően alá kell, hogy támassza.

Mit jelent ez a gyakorlatban?

A több tag által igénybevett cégcsoporton belüli szolgáltatások áfá-jának levonhatósága, költségként történő elszámolása nem tagadható meg automatikusan.

Az Áfa levonásához nem kell bizonyítani a költségek tételes felosztását, az adott ügylet gazdasági jövedelmezőségét, az Áfa-levonást nem zárja ki az a körülmény, hogy az ellenérték a cégcsoport más tagjai részére nyújtott szolgáltatással összefüggésben felmerülő, megosztott költségelemeket is tartalmaz,  ezen költségelemek ugyanis csak árképzési tényezők az ellenérték meghatározása során.

Az adóhatóság a költségszámlán kívül kérhet további alátámasztó dokumentumokat, de csak arányos mértékben. Nem követelhető minden költségelem tételes igazolása. Ezzel együtt fontos a belső szolgáltatások megfelelő dokumentációja, az alkalmazott felosztási kulcs mögötti logika bemutatása stb.

Ha az Ön vállalata is cégcsoporton belül vesz igénybe szolgáltatásokat, érdemes szakértői átvilágítást kérni az alábbiakra:

• a szolgáltatási szerződések és számlák megfelelősége,
• a közvetett számlázás alátámasztottsága,
• a levonási joggal kapcsolatos dokumentációs kötelezettségek.

Egy átfogó adózási vizsgálat során feltárhatók az esetleges kockázatok – még mielőtt az adóhatóság tenné meg ugyanezt.

Az esetleges adóellenőrzési kockázatok kivédésére javasolt a multinacionális vállalatcsoport tagjai között előforduló IT, a HR, a könyvelés vagy a menedzsment támogatási szolgáltatások költségelszámolási, áfa-levonási és transzferár kérdéseire is figyelni!

Ha kérdése van az itt részletezett témával kapcsolatban, a WTS Klient adótanácsadó csapata mindig készséggel áll ügyfelei rendelkezésére!

Jelen cikkünk kizárólag az általános tájékoztatást szolgálja és nem tekinthető tanácsadásnak.

The post Cégcsoporton belüli szolgáltatások appeared first on WTS Klient | adótanácsadás | könyvelés | bérszámfejtés | HR szolgáltatások | digitális megoldások | állami támogatások.

A legjobb öt között három területen

21. alkalommal hirdette meg a legismertebb adószaklap, az International Tax Review (ITR) a legjobb adótanácsadó cégek, csapatok és szakemberek versenyét, többek között transzferár-tanácsadás, adójog, valamint a közvetett adó kategóriában a világ minden országában. Az ITR Tax Awards 2025 zsűrije az adótechnológia, az innováció, a compliance és a jelentések, valamint a sokszínűség, méltányosság és befogadás terén elért eredményeket is értékelte.

A WTS Klient az alábbi kategóriákban jutott döntőbe, vagyis az öt legjobb közé:

• az év magyar adótanácsadó cége (Hungary Tax Advisory Firm of the Year),
• az év magyar közvetett adó tanácsadó cége (Hungary Indirect Tax Advisory Firm of the Year),
• az év magyar transzferár-tanácsadó cége (Hungary Transfer Pricing Advisory Firm of the Year)

A WTS Global hálózat is kiemelkedően szerepel

A több mint 100 országban működő WTS Global tagcégei összesen 30 helyet szereztek az országokra és régiókra bontott shortlisteken.

WTS Global hálózatot az alábbi kategóriákban jelölték a döntősök közé:

• Az év adóinnovációs tanácsadó hálózata (Tax Innovator of the Year)
• Az év adótechnológiai tanácsadó hálózata (Tax Technology Firm of the Year)
• Az év közvetett adótanácsadó hálózata (Indirect Tax Advisory Firm of the Year)
• Az év transzferár-tanácsadó hálózata (Transfer Pricing Advisory Firm of the Year)
• Az év adótanácsadó hálózata (Tax Advisory Firm of the Year)

A végső díjazottak nevét szeptember 18-án hirdetik ki a londoni Londoner Hotelben rendezett nagyszabású díjátadó gálán.

Az ITR EMEA Tax Awards az adótanácsadás egyik legjelentősebb szakmai díja Európában, amely minden évben a kiemelkedő teljesítményt, az innovatív megoldásokat és a magas szintű ügyfélkiszolgálást díjazza. Büszkék vagyunk rá, hogy munkánkkal idén is hozzájárulhattunk partnereink és ügyfeleink sikereihez, és hogy a WTS Global hálózatunk is megkapta a megérdemelt szakmai elismerést.

A shortlistre kerülés minden kollégánk és ügyfelünk közös eredménye, akik évről évre bizalommal fordulnak hozzánk szakmai kérdéseikkel.

Ezúton is köszönjük munkatársainknak, partnereinknek és ügyfeleinknek a folyamatos együttműködést és támogatást!

The post ITR Tax Awards 2025: három döntős helyet szerzett a WTS Klient appeared first on WTS Klient | adótanácsadás | könyvelés | bérszámfejtés | HR szolgáltatások | digitális megoldások | állami támogatások.