2017. június 27.

A társasági adó fizetése, feltöltése

A társasági adó fizetése, feltöltése

Nyakunkon a július. A társasági adót fizető vállalkozások számára ez azért fontos dátum, mert megkezdődik az előző év eredménye után fizetett társasági adó adóelőlegként való megfizetése az aktuális évre vonatkozóan. Mi ennek a rendszernek a logikája és hogyan hatott rá az idei társasági adókulcs-csökkentés? Valóban szükség van-e emellett még az év végén esedékes társasági adó feltöltés intézményére? A cikkben ezekre a kérdésekre keresem a választ.

Hogyan finanszírozza a társasági adó az állami költségvetést?

A társasági adóbevallás beadásának határideje naptári éves beszámolót készítő vállalkozások esetén a tárgyévet követő év május 31-e. A törvényalkotó eredeti szándéka szerint azok a vállalkozások, amelyeknek a fizetendő társasági adója az 5 millió forintot meghaladja, a tárgyévet követő év júliusától kezdve az azt követő év júniusával bezárólag 12 egyenlő részletben adóelőlegként kötelesek ezt az összeget újra megfizetni (5 millió forint adóösszeg alatt ugyanezt 3 hónappal később elkezdve 4 részletben kell teljesíteni). Ennek a szabályozásnak az a logikája, hogy folyamatos és kiegyensúlyozott adóelőleg-fizetéssel egy adott vállalkozás az előző évi nyereségességének szintjéig a tárgyévben is járuljon hozzá az állami költségvetés finanszírozásához.

Ebbe a viszonylag jól bejáratott rendszerbe hozott némi izgalmat a 2017-től érvényes új, egységes és egykulcsos, 9%-os mértékű társasági adó bevezetése. Az 500 millió forint alatti társasági adóalappal rendelkező, és emiatt eddig 10%-os, kedvezményes kulccsal adózó cégeknek nem volt jelentős a változás, de az eddig az 500 millió forintot meghaladó adóalapjuk után 19% társasági adót fizető vállalkozásoknak komoly csökkentést jelenthetett ez a törvénymódosítás. Az előző évi társasági adó összegét adóelőlegként megfizetve viszont várható kötelezettségüket jelentősen túlfizették volna ezek a cégek. A megoldást viszonylag bonyolult átmeneti szabályozással szállította a módosító jogszabály.

Csökken a társasági adóelőleg is

Az még könnyen érthető, hogy a 2017 júliusától 2018 júniusáig havonta fizetendő adóelőleg, melyet a 2016. évi társasági adóbevallásban is rögzíteni kellett, már nem az előző évi adóval egyezett meg, hanem az előző évi adóalap 9%-ával. Ily módon a vállalkozások 12 hónap alatt annyi adóelőleget fizetnek, amennyi adófizetési kötelezettségük változatlan mértékű adóalap esetén keletkezne. Kezdeni kellett ugyanakkor valamit azzal is, hogy ezek a vállalkozások már 2017 első felében is több adóelőleget fizettek volna, mint amennyi tényleges adót ismét csak változatlan mértékű adóalapból kiindulva fizetniük kellene 2017 első 6 hónapjára. Ennek orvoslására a következő átmeneti rendelkezés született:

„A 2015. évben 19%-os kulcsot alkalmazó adózók esetén a 2017. évi első félévi adóelőleg összege a 2015. évi fizetendő adó kilenc tizenkilenced részének 20 millió forinttal növelt összegének 50%-a, amelyet a NAV 2017. január 15-ig határozatban állapít meg.”

A „kilenc tizenkilencedes” szabály még csak érthető, de hogy ezt miért kellett 20 millió forinttal megnövelni, arra még senki nem tudott rájönni szakmai berkekben. Az 500 millió forintot meg nem haladó adóalap után fizetendő kedvezményes, 10%-os adó érthetően torzította a „kilenc tizenkilencedes” arányt, de hogy ez miért pont 20 millió forint hozzáadásával volt orvosolható, arra véleményem szerint nem létezik logikus magyarázat. Tekintve, hogy nem tényleges adófizetésről, hanem csak adóelőlegről volt szó, talán egyszerűbb lett volna, ha a 19%-os kulcsba (is) tartozó adózók elfelezhették volna a 2017 első félévére jutó adóelőlegeik összegét. 

Mi értelme van az év végi társasági adó feltöltésnek?

Azon adóalanyoknak, amelyeknek nettó árbevétele a tárgyévet megelőző évben a 100 millió forintot meghaladta, az adott üzleti év utolsó hónapjának 20. napjáig meg kell becsülniük éves adókötelezettségük mértékét, és ennek az összegnek, valamint a már teljesített adóelőlegek összegének a különbözetét be is kell fizetniük.

Hogyan működik ez a rendszer?

A fent taglalt, egyszerűnek már eleve nem mondható adóelőleg-fizetési rendszer mellett érthetetlen az a kiegészítés, hogy december 20-ig (eltérő üzleti év esetén az üzleti év utolsó hónapjának 20. napjáig) a társasági adót előre meg kell becsülni, és a fizetett adóelőlegek figyelembevételével kiszámolt különbözetet be kell fizetni. Azok, akik ezt a pótlólagos fizetési kötelezettséget kitalálták, biztos, hogy még soha nem dolgoztak az éves eredmény alakulásáért felelős munkatársként egyetlen társaságnál sem!

A tárgyévi eredmény a beszámoló fordulónapját 11 nappal, a beszámoló-készítés időpontját gyakran 2-3 hónappal megelőzően még a legfejlettebb IT-rendszereket alkalmazó vállalkozásoknál sem ismert. Az év végi elhatárolások, forgalomtól függő bónuszok és prémiumok, konszernelszámolások nagy mértékben befolyásolják egy adott cég adózás előtti eredményét, így társasági adóalapját is. A fizetendő társasági adó alapját számos növelő és csökkentő tétel is befolyásolja. Ezek számbavétele sem egyszerű hónapokkal a beszámoló elkészítése előtt.

Amennyiben az év során befizetett adóelőlegek és az év végi feltöltés együttes összege kevesebb, mint a tényleges – csak 5 hónappal később megállapításra kerülő – éves társaságiadó-fizetési kötelezettség 90%-a, a különbözet 20%-nak megfelelő összegű mulasztási bírság fizetendő. Mindez csupán azért, mert a vállalkozás több hónappal az éves beszámoló elkészítése előtt nem tudta pontosan, hogyan alakul külső tényezők következtében az eredménye. A mulasztási bírság megállapítása során az adóhatóság ráadásul kérlelhetetlen. Ha a feltöltési összeg egy nappal később kerül átutalásra, mert az aláírásra jogosult egy nappal korábban netán nem volt Magyarországon, a bírság teljes összegben és kivétel nélkül kivetésre kerül.

Élek a gyanúperrel, hogy ennek a rendszernek a fenntartása egyetlen célt szolgál: a magas mulasztási bírság elkerülése érdekében a cégek a tényleges társasági adójuk összegét meghaladó mértékben teljesítik adóelőleg- és feltöltési kötelezettségüket, így év végétől 5 hónapon keresztül kamatmentesen finanszírozzák az állami költségvetést. 4%-os gazdasági növekedés és 2% alatti költségvetési hiány mellett talán itt lenne az ideje, hogy ez a közgazdaságilag indokolatlan rendszer megszüntetésre kerüljön.

Lépjen velünk kapcsolatba!

Amennyiben bármilyen kérdése vagy megjegyzése van a WTS Klienttel, illetve szakmai anyagainkkal kapcsolatban, töltse ki rövid kapcsolatfelvételi űrlapunkat és hamarosan keresni fogjuk Önt.