A Parlament elfogadta a 2019. évi adótörvény-módosításokat, melyek célja az adórendszer hatékonyabbá tétele. Cikkünkben az egészségügyi hozzájárulás (eho) és a szociális hozzájárulási adó (szocho) összeolvadásáról, változásairól próbálunk hasznos információkat nyújtani annak érdekében, hogy megkönnyítsük az ehhez kapcsolódó, 2019-es évre vonatkozó üzleti tervezéseket.
Az egészségügyi hozzájárulás kivezetése
Összevonásra kerül az egészségügyi hozzájárulás és a szociális hozzájárulási adó, így egy új szocho-törvényt hoztak létre (2018. évi LII. törvény a szociális hozzájárulási adóról), amely 2019. január 1-jén lép hatályba. Az új törvény megfeleltethető a jelenleg hatályban lévő két törvénynek (eho és szocho), gyakorlatilag azok ötvözete.
A szocho mértéke az adóalap 19,5%-a marad. Bár az eho, mint adónem, kivezetésre kerül, azonban a jövőben helyette szocho-t kell fizetni az alábbi kifizetések után:
az Szja tv. szerint külön adózó jövedelmek közül:
- a béren kívüli juttatások [Szja tv. 71. §],
- a béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások [Szja tv. 70. §], valamint
- a kamatkedvezményből származó jövedelem [Szja tv. 72. §] után.
A fenti bekezdésen túl szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség keletkezik (ami után eddig 14%-os eho-t kellett fizetni):
- a vállalkozásból kivont jövedelem [Szja tv. 68. §],
- az értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem [Szja tv. 65/A. §],
- az osztalék [Szja tv. 66. §], a vállalkozói osztalékalap [Szja tv. 49/C. §] és
- az árfolyamnyereségből származó jövedelem [Szja tv. 67. §] után.
A jogszabály 19,5%-os adókulcsot tartalmaz az eddigi 14% eho-hoz képest.
Így ezen jövedelmek után a 2019. évben a fizetendő adó növekedni fog. Jelenleg az eho-t csak addig kell megfizetni, amíg az egy adóévben megfizetett egészségbiztosítási járulék és a 14%-os egészségügyi hozzájárulás együttes összege el nem éri a 450 000 forintot. 2019-től a szociális hozzájárulási adót addig kell megfizetni, amíg a természetes személy jövedelme a tárgyévben el nem éri a minimálbér összegének 24-szeresét. A korlátba nem számítanak bele a béren kívüli juttatások, a béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások, valamint a kamatkedvezményből származó jövedelmek. Számítással levezetve: a 2018. évi minimálbér (138 000 forint) 24-szeresének 19,5%-a 645 840 forint, ami lényegesen magasabb az idei felső határnál. Ez a szám ráadásul még változni fog a 2019. évi minimálbér változása (növekedése) miatt.
A szocho kedvezmények változásai
Az új szocho-törvény részben eltörli a 25 év alattiak és 55 év felettiek foglalkoztatása esetén igénybe vehető adókedvezményt és a teljesen szabad vállalkozási zónákban működő vállalkozások adókedvezményét. Ugyanakkor új adókedvezmények jelennek meg, így például a megváltozott munkaképességű munkavállalók után és a közfoglalkoztatottak után is lehet kedvezményt igénybe venni. Bevezetésre kerül továbbá a munkaerőpiacra lépők után járó adókedvezmény.
A 2019. évben igénybe vehető kedvezmények:
- szakképzettséget nem igénylő és mezőgazdasági munkakörben foglalkoztatott munkavállalók után érvényesíthető adókedvezmény
- a munkaerőpiacra lépők után érvényesíthető adókedvezmény
- három vagy több gyermeket nevelő, a munkaerőpiacra lépő nők után érvényesíthető adókedvezmény
- megváltozott munkaképességű személyek után érvényesíthető adókedvezmény
- közfoglalkoztatottak után igénybe vehető adókedvezmény
- kutatók foglalkoztatása után érvényesíthető adókedvezmény
- kutatás-fejlesztési tevékenység után érvényesíthető adókedvezmény
Cikkünk nem fedi le teljes mértékben az új szocho-törvényt, csak a legjelentősebb változásokat próbálja bemutatni. Forduljon bérszámfejtő munkatársainkhoz bizalommal, amennyiben konkrét kérdései lennének a megváltozott törvénnyel kapcsolatban.
