A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény (továbbiakban: új Pmt.) hatálya alá tartozó szolgáltatók – így különösen a hitelintézetek, a pénzügyi szolgáltatók, az ügyvédek, a könyvvizsgálati, könyvelői vagy adótanácsadói tevékenységet végzők – a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet ügyfél tényleges tulajdonosának azonosítása során a tényleges tulajdonos törvényben meghatározott adatait már nem csak rögzíteni és ellenőrizni kötelesek, ahogyan azt eddig is tették, hanem – amennyiben az erre vonatkozó jogszabály hatályba lép – azokat haladéktalanul továbbítani is kötelesek a tényleges tulajdonosi információk központi nyilvántartása számára; feltéve, hogy a tényleges tulajdonos adatai abban még nem szerepelnek.
A tényleges tulajdonosi információk központi nyilvántartását létrehozó jogszabályt még nem hirdették ki
A tényleges tulajdonosi információk központi nyilvántartását létrehozó, valamint az adattovábbítással összefüggő részletszabályokat rögzítő jogszabály egyelőre nem került kihirdetésre, így a szolgáltatók jelenleg még nem tudnak eleget tenni az őket terhelő, a tényleges tulajdonos adataira vonatkozó adattovábbítási kötelezettségüknek.
Az Európai Unió jogának való megfelelés
A tényleges tulajdonos adatait érintő adattovábbítási kötelezettség az Európai Parlament és a Tanács 2015/849 számon elfogadott, a pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről szóló Irányelv (továbbiakban: Irányelv) rendelkezéseinek történő megfelelést szolgálja. Az Irányelv rögzíti, hogy „a jogi entitásokkal való visszaélések elleni küzdelmet elősegítő nagyobb átláthatóság érdekében a tagállamoknak gondoskodniuk kell arról, hogy a tényleges tulajdonosokra vonatkozó információkat a vállalaton kívül található központi nyilvántartásban tárolják, az uniós joggal teljes összhangban. Erre a célra a tagállamok számára lehetővé kell tenni egy központi, a tényleges tulajdonosokra vonatkozó információkat összegyűjtő adatbázis vagy a cégnyilvántartás, illetve valamely más központi nyilvántartás használatát”.
A tényleges tulajdonos mely adatait érinti majd a szolgáltatók adattovábbítási kötelezettsége?
A szolgáltatók adattovábbítási kötelezettsége a tényleges tulajdonos alábbi adatait érinti majd:
- családi és utónév,
- születési családi és utónév,
- állampolgárság,
- születési hely és idő,
- lakcím, illetve ennek hiányában tartózkodási hely,
- a tulajdonosi érdekeltség jellege és mértéke.
Amennyiben a tényleges tulajdonos kiemelt közszereplőnek minősül, úgy azt szintén tartalmazni fogja a létrehozásra kerülő tényleges tulajdonosi információk központi nyilvántartása.
Adatigénylésre jogosultak köre – korlátozott nyilvánosság elve
A tényleges tulajdonosi információk központi nyilvántartásából adatigénylésre lesz jogosult:
- korlátozás nélkül a pénzügyi információs egység, a nyomozó hatóság, a terrorizmust elhárító szerv, a nemzetbiztonsági szolgálatok, az ügyészség és a bíróság;
- az új Pmt-ben foglalt feladatai ellátása érdekében a szolgáltató felügyeletét ellátó szerv;
- az ügyfél-átvilágítási intézkedések végrehajtása céljából a szolgáltató;
- a felhasználás céljához feltétlenül szükséges mértékben harmadik személy azzal, hogy a harmadik személy okirattal köteles igazolni az adat felhasználásának célját, az adat megismeréséhez fűződő, a pénzmosás és terrorizmus-finanszírozás elleni küzdelemhez kapcsolódó jogos érdekét.
Good practice – Transparenzregister Németországban
Németország úgy ültette át nemzeti jogába az Irányelv rendelkezéseit, hogy az adattovábbítási kötelezettség nem a szolgáltatót, hanem magát az ügyfelet terheli. A jogi személy, a jogképes személyegyesítő társaság vezető tisztségviselője, a vagyonkezelő, illetve a bizalmi vagyonkezelő azonban csak abban az esetben köteles a tényleges tulajdonos adatait az ún. Transparenzregisterbe bejelenteni, ha a tényleges tulajdonos egyéb más, nyilvánosan hozzáférhető nyilvántartásban (pl. cégjegyzék) nem szerepel.
Amennyiben a szolgáltató nem tudja végrehajtani az ügyfél-átvilágítási intézkedéseket, akkor az érintett ügyfélre vonatkozóan köteles megtagadni az ügyfél megbízása alapján fizetési számlán keresztül művelet végzését, üzleti kapcsolat létesítését és ügyleti megbízás teljesítését, vagy köteles megszüntetni a vele fennálló üzleti kapcsolatot. Erre is figyelemmel fontos, hogy az ügyfél a rá vonatkozó – a tényleges tulajdonos adataira is kiterjedő – adatszolgáltatási kötelezettségének teljes körűen és pontosan eleget tegyen.
