Manapság egyre több vállalat ad céges autót munkavállalóinak, amelyet a munkavállalók a cég adóköteles gazdasági tevékenysége mellett magáncélra is használhatnak. A céges autó tehát egyfajta juttatási forma is, amelynek megvannak a maga adózási vonzatai. Milyen adózási kérdések merülhetnek fel a céges autó kapcsán, és mire kell odafigyelniük az érintetteknek? Ezekre a kérdésekre keressük a válaszokat a következőkben.
Cégautóadó
A legelső adófajta, ami egy céges autó kapcsán először eszünkbe jut, az a cégautóadó. A cégautóadó tárgya a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott személygépkocsi, kivéve a környezetkímélő gépkocsit. A személygépkocsik után abban az esetben kell cégautóadót fizetni, amennyiben azok nem magánszemély tulajdonában állnak és belföldi hatósági nyilvántartásba vannak véve, vagyis magyar rendszámmal rendelkeznek. Továbbá adókötelesek azok a személygépkocsik is, amelyek magánszemély tulajdonában állnak vagy külföldi rendszámmal rendelkeznek, ha utánuk a számviteli vagy a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint költséget számolnak el. Fontos, hogy a cégautóadó szempontjából a tulajdonban tartott személygépkocsival egy tekintet alá esik a pénzügyi lízingbe vett személygépkocsi.
Amennyiben egy magyar cégnek cégautó tárgyát képező magyar rendszámú személygépkocsi van a tulajdonában, vagy ilyen személygépkocsit lízingel, akkor attól függetlenül, hogy számolnak-e el utána költséget vagy sem, cégautóadót kell fizetni. Az adókötelezettség a lízingbe vétel vagy a tulajdonszerzés hónapját követő hónap első napján keletkezik.
Sok cég nem is gondol rá, de amikor a külföldi üzleti úton lévő vagy kiküldött munkavállalói külföldön külföldi rendszámos autót bérelnek, és azzal kapcsolatosan a magyar cégnél költségelszámolás történik, akkor ezen személygépkocsik után is keletkezhet cégautóadó-fizetési kötelezettség.
Fontos megemlíteni, hogy a kétszeres adózás kizárása végett a megfizetett cégautóadóból bizonyos körülmények között levonható a gépjárműadó.
A céges autó kapcsán felmerülő általános forgalmi adó
A céges autókat a vállalkozások jellemzően vagy megvásárolják, vagy bérlik (ideértve a nyílt végű lízing konstrukciókat is). Az utóbbi években a gépkocsik bérlete mindinkább előtérbe került a vásárlással szemben. Ez a tendencia 2018 végéig alapvetően azzal volt magyarázható, hogy a bérleti díj megfizetésével a bérbeadó vállalkozások a saját autók fenntartásával és üzemeltetésével kapcsolatos plusz terheket levették a cégek válláról.
Az áfatörvény 2019. január 1-jétől hatályba lépett kedvező változása, amely a személygépkocsik bérbevételét terhelő előzetesen felszámított adó 50%-ának levonását engedélyezi mindenféle nyilvántartás vezetése nélkül, szintén a bérleti konstrukciók felé billentette el a mérleg nyelvét, hiszen gépkocsivásárlás esetén az áfa jellemzően nem vonható le.
Nézzük meg részletesen, hogy mit is jelent pontosan ez a kedvező változás! A korábbi szabályozás értelmében a bérbe vett magán- és üzleti célra használt személygépkocsik bérleti díjának áfatartalma olyan arányban volt levonható, amilyen arányban a személygépkocsit a vállalkozás adóköteles gazdasági tevékenységéhez használták. Ezt az arányt különféle dokumentumokkal – pl. útnyilvántartással – kellett alátámasztani. Az év elejétől hatályba lépett módosítás azonban kimondja, hogy a magánhasználat miatt nem levonható a bérleti díj áfatartalmának 50%-a. Másképpen fogalmazva, a bérleti díj áfájának fele levonható. Ehhez a vállalkozásnak pusztán azt kell megvizsgálnia, hogy a személygépkocsi bérbevétele bármilyen mértékben szolgálja-e a vállalkozás adólevonásra jogosító gazdasági tevékenységét. Amennyiben igen, úgy mindenféle plusz nyilvántartás vezetése nélkül a bérleti díj áfájának 50%-a levonható.
Amennyiben egy vállalkozásnál a személygépkocsit több mint 50%-ban használják az adóköteles gazdasági tevékenységhez, akkor a vállalkozás dönthet úgy is, hogy a tényleges üzleti használat arányában vonja le az áfát. Ebben az esetben viszont továbbra is szükség van az útnyilvántartásra.
NAV-kiegészítés az ügyletenkénti vizsgálatról
Fontos megemlíteni, hogy szeptember 9-én a NAV honlapján megjelent egy kiegészítés a témához kapcsolódóan korábban kiadott tájékoztatóhoz. Ebben a NAV leírja, hogy azon körülményt, hogy az érintett személygépkocsi adóköteles tevékenységet szolgál-e, nem adómegállapítási időszakonként, hanem minden egyes teljesítés – jellemzően elszámolási időszak – kapcsán önállóan kell vizsgálni. A NAV kiegészítése szerint ugyanis az adóalanynak valamennyi igénybe vett szolgáltatás vonatkozásában meg kell határoznia, hogy jogosult-e, illetve milyen mértékben jogosult az adó levonására. Az igénybe vett szolgáltatás pedig a teljesítésen keresztül ragadható meg, hiszen a teljesítéshez kapcsolódik az adófizetési kötelezettség.
Ez praktikusan azt jelenti, hogy ha egy vállalkozás személygépkocsikat bérel és a bérbeadóval havi elszámolásban állapodik meg, akkor havi szinten szükséges azt vizsgálni, hogy megvalósul-e az adóköteles gazdasági tevékenységhez történő felhasználás. Ugyanakkor, ha például egy autót rövidebb időszakra bérelnek, akkor ezen teljesítésen belül kell megvizsgálni, hogy történt-e üzleti célú használat. Az üzleti célú használat alátámasztására alkalmas lehet bármely olyan irat, dokumentum, akár egy e-mail is, amely a szokásos ügymenet során keletkezik, és a tartalma alapján az üzleti célú használatot, annak megtörténtét igazolja.
Áfa szempontból fontos megemlíteni még, hogy a személygépkocsi üzemeltetéséhez beszerzett üzemanyag és egyéb termék általános forgalmi adója alapesetben nem vonható le, a személygépkocsi üzemeltetéséhez, illetve fenntartásához szükséges szolgáltatások esetében pedig az áfatörvény egy 50%-os levonási tilalmat határoz meg.
A céges autó kapcsán felmerülő társasági adó
A társasági adóról szóló törvény értelmében a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő költségnek, ráfordításnak minősül a cégautó használata, fenntartása és üzemeltetése révén felmerült költség, ráfordítás. Ezzel összefüggésben a vállalkozásnak társasági adó fizetési, illetve adóalap növelési kötelezettsége nem keletkezik, függetlenül attól, hogy van-e magáncélú használat vagy sem.
A céges autó kapcsán felmerülő személyi jövedelemadó
A személyi jövedelemadó törvény 1. számú mellékletének 8.37. pontja értelmében a nem pénzben kapott juttatások közül adómentes a kifizető, külföldi székhelyű jogi személy, egyéb szervezet által biztosított személygépkocsi magáncélú használata, továbbá azzal összefüggésben úthasználatra jogosító bérlet, jegy juttatása. Ez alapján pusztán az a körülmény, hogy a munkavállalónak a részére biztosított céges autó magáncélú használatára is lehetősége van, nem keletkeztet személyi jövedelemadó fizetési kötelezettséget, és ugyanígy adómentes a céges autó kapcsán juttatott autópálya matrica is. Fontos megjegyezni azt is, hogy a fenti definícióban a „használat” fogalmába bele lehet érteni minden olyan terméket és szolgáltatást, amely a személygépkocsi megfelelő üzemeltetését szolgálja.
Cikkünkből kiderül, hogy a céges autókat munkavállalóik részére juttató vállalkozásoknak adózási szempontból sok mindenre kell figyelemmel lenniük. Tapasztalataink azt mutatják, hogy a cégek egy részénél nem kezelik helyesen az adózást, de olyan esetekkel is találkoztunk, ahol a céges autó kedvező adózásával kapcsolatos lehetőségeket nem veszik teljes körűen figyelembe. A témában felmerülő kérdéseikkel forduljanak bizalommal hozzánk, szakértőink szívesen állnak ügyfeleink rendelkezésére!
