A saját tőke hiánya súlyos következményekkel járhat a gazdasági társaságok számára. Ha nem kerül sor időben a saját tőke rendezésére, visszafordíthatatlanul bekövetkezhet a gazdasági társaság megszüntetése is. A sajáttőke-hiányos helyzetekre vonatkozó jogszabályi rendelkezések elsősorban a hitelezők védelmét szolgálják. A gazdasági társaságoknak azonban saját érdekükben is rendezniük kell a saját tőkéjüket. Amennyiben ugyanis a gazdasági társaság hitelfelvételi kérelmet ad be, a hitelintézet a saját tőke hiánya miatt is elutasíthatja a kérelmet. Ha a sajáttőke-hiányos gazdasági társaság támogatásra nyújt be pályázatot, szintén hátrányt jelenthet számára a saját tőke hiánya, ami közbeszerzési pályázatokon ugyancsak kizáró szempont lehet.

Miért veszélyes a saját tőke hiánya?

Azok a gazdasági társaságok, amelyek nem teszik meg a szükséges intézkedéseket a saját tőke hiányának rendezésére, a saját létüket is veszélyeztetik. A közzétett beszámolók mérlegeiből ugyanis azonnal látható a saját tőke szerkezete, és meg lehet állapítani, hogy a társaság saját tőkéje hiányos, vagy negatívvá vált. Ebben az esetben a cégbíróság felszólítja a gazdasági társaság vezetőjét, hogy válaszolja meg, mit tettek a saját tőke hiányának a rendezésére, megszüntetésére. A saját tőke pótlásának tényét a társaság vezetőjének igazolnia kell. Ellenkező esetben a cégbíróság – törvényességi felügyeleti jogait gyakorolva – elindítja a gazdasági társaság megszüntetését, amit visszafordítani már nem lehet.

Amennyiben a társaság saját tőkéje veszteség folytán a törzstőke felére csökkent, akkor a késedelem nélkül összehívott taggyűlés ezzel kapcsolatos határozatait három hónapon belül végre kell hajtani. Ez utóbbi a Ptk. a Kft-kre vonatkozó szabály. Részvénytársaságok esetén a törvény az alaptőke kétharmadára csökkenése esetén írja elő, hogy a közgyűlést nyolc napon belül össze kell hívni, és a tőkerendezési határozatait három hónapon belül végre is kell hajtani.

Ha a gazdasági társaság a számviteli törvény szerinti beszámolójában foglaltak alapján két egymást követő teljes üzleti évben

• nem rendelkezik a társasági formájára kötelezően előírt jegyzett tőkének megfelelő összegű saját tőkével,
• és a társaság tagjai (részvényesei) a második év számviteli törvény szerinti beszámolójának elfogadásától számított három hónapon belül a szükséges saját tőke biztosításáról nem gondoskodnak,

a gazdasági társaság köteles a határidő lejártát követő 60 napon belül elhatározni más gazdasági társasággá való átalakulását, vagy rendelkeznie kell jogutód nélküli megszűnéséről.

Melyek a saját tőke hiányának megoldási lehetőségei?

A tőkemegfelelőség biztosításáról már korábban is írtunk, de nem árt minden évben feleleveníteni és frissíteni a tudnivalókat.

Pótbefizetés

A saját tőke hiánya megoldható pótbefizetés teljesítésével, amelyet pénz- vagy eszköz-átadással egyidejűleg lekötött tartalékba kell helyezni. Ezzel a saját tőke hiánya csökken, vagy meg is szűnhet. Pótbefizetést akkor teljesíthetnek a tulajdonosok, ha azt vállalták és a társasági szerződés tartalmazza annak a lehetőségét. A pótbefizetés pontos összegéről taggyűlési határozatnak kell születnie.

A Ptk. rendelkezései lehetővé teszik, hogy a pótbefizetés ne csak pénzzel, hanem nem pénzbeli szolgáltatás útján is teljesíthető legyen, például tárgyi eszközök, anyagok átadásával vagy tagi kölcsön, mint követelés átadásával.

Tőkeemelés

A pótlás tőketartalék növelésével egybekötött jegyzett tőkeemeléssel is megoldható. A jegyzett tőke és a tőketartalék növekedését a jegyzett tőke emelésének cégbírósági bejegyzési dátumán kell könyvelni. Ezzel a saját tőke hiánya csökken vagy megszűnik.

Tőkeemelés tulajdonosi kölcsönből vagy más apportból

A tőke rendezhető tulajdonosi kölcsönnel, mint nem pénzbeli vagyoni betéttel történő tőkeemeléssel is, vagy más, apportba adott eszközzel, mint nem pénzbeli vagyoni betéttel történő tőkeemeléssel is. A jegyzett tőke emelésével egyidejűleg mindkét esetben érdemes növelni a tőketartalékot is.

Társasági forma megváltoztatása

A saját tőke hiányának megszüntetésére megoldás lehet az átalakulás is. Sajáttőke-hiányos korlátolt felelősségű társaság átalakul betéti társasággá.

Beolvadás, összeolvadás

Az azonos tulajdonosi körrel rendelkező cégcsoportban a saját tőke hiánya megszüntethető beolvadással, összeolvadással is. Ennek feltétele, hogy az egyik cég pozitív eredménytartaléka nagyobb legyen, mint a másik negatív eredménytartaléka. Amennyiben a cégek összevont eredménytartaléka negatív marad, abban az esetben is megoldható a pozitív eredménytartalék biztosítása átértékeléssel, jegyzett tőke emelésével összekötött tőketartalék emelésével, vagy jegyzett tőke leszállításával eredménytartalékba. Az átalakulási folyamatban kettőnél több cég is rész vehet, egyesülhet. Ebben az esetben a beolvadással, összeolvadással létrejövő vállalkozás eredménytartalékának pozitívnak kell lennie.

Tulajdonosi kölcsön elengedése

A tőkehelyzet rendezhető tulajdonosi kölcsön elengedésével is. Az egyéb bevételként könyvelt elengedett összeg eredményágon bekerül a saját tőkébe, amellyel növekszik a saját tőke értéke. Ezzel a saját tőke hiánya csökken, vagy meg is szűnhet. Az évközben könyvelt kötelezettség elengedése az egyéb bevételek között szerepel az év végi zárásig és csak a mérleg fordulónapján kerül be a mérleg szerinti eredménybe és ezzel a saját tőkébe, így csak akkor csökkenti vagy szünteti meg a saját tőke hiányát.

Az elengedett kötelezettség miatt azonban adófizetési kötelezettség keletkezik. A társasági adó alapját az eredeti jogosult által elengedett kötelezettség miatt nem lehet csökkenteni az adóévben elszámolt összeggel. Az elengedett kötelezettség legnagyobb terhe a 2008. január 1-jétől hatályba lépett ajándékozási illetékfizetési kötelezettség miatt keletkezik, amelynek mértéke 18%.

Az illetéktörvényben szerepelnek mentességek az ajándékozási illeték alól. A követelés gazdálkodó szervezetek közötti ajándékozás – ideértve a követelés-elengedést és a tartozásátvállalást is – útján történő megszerzése is. Ebből következően az elengedett tulajdonosi kölcsön után nem kell illetéket fizetni, ha az elengedő tulajdonos gazdálkodó szervezet.

Jóváhagyott osztalék elengedése

A saját tőke hiánya megoldható jóváhagyott osztalék elengedésével is, ami közvetlenül a saját tőkébe kerül, a lemondó nyilatkozat dátumával.

Értékhelyesbítés alkalmazása

Az értékhelyesbítés könyvelésével együtt könyveljük az értékhelyesbítés forrását az értékelési tartalékot, amellyel növekszik a saját tőke értéke. Ezzel a saját tőke hiánya csökken vagy meg is szűnhet.

Az értékhelyesbítés csak a mérleg fordulónapján könyvelhető, alkalmazásának a lehetőségét a számviteli politikának tartalmaznia kell és könyvvizsgálónak igazolnia kell annak helyességét. Az értékhelyesbítés összegének a megállapításánál nem a mérleg fordulónapján, hanem a számviteli politika szerinti mérlegkészítés napján érvényes piaci értéket kell figyelembe venni.

Az értékhelyesbítés könyvelését követően az érintett eszközök piaci értéken szerepelnek a könyvelésben. Az értékhelyesbítés összegét évente, a mérleg készítésekor felül kell vizsgálni, amelynek következtében annak értéke vagy, nő, vagy csökken, de az is előfordulhat, hogy nem változik. Ezzel változhat a saját tőke értéke, így a saját tőke hiánya is.

Jegyzett tőke leszállítása

A jegyzett tőke leszállítását az eredménytartalékban elhelyezve, belső saját tőke rendezését követően csökkenthető, illetve megszüntethető a saját tőke hiánya. A jegyzett tőke csökkenését és egyben az eredménytartalék növekedését a cégbírósági bejegyzés dátumának napjával kell könyvelni.

A törzstőke leszállítása a társasági szerződés, illetve a tőke leszállításáról döntő taggyűlési határozat eltérő rendelkezése hiányában törzsbetéteik arányában érinti a tagok üzletrészét.

A törzstőke tőkekivonással történő leszállításakor a tulajdonost megillető összeg megállapítása során számításba kell venni – a törzstőke arányában – a törzstőkén felüli vagyon összegét is. A jegyzett tőke leszállításával egyidejűleg a többi tőkeelem, így az eredménytartalék arányos részét is ki kell fizetni a tulajdonosnak, ami adófizetési kötelezettséget vonhat maga után.

Cégcsoporton belüli tartozás átvállalása vagy támogatás

Kapcsolt cégek között előfordulhat, hogy az egyik cég átvállal kötelezettséget a másik cégtől, ennek közvetett hatása lehet a saját tőkére is.

Amennyiben a saját tőke hiányának rendezésével kapcsolatos lehetőségek átvizsgálásával, a lehetséges pénzügyi hatások számszerűsítésével kapcsolatban segítségükre lehetünk, kérjük, keressék könyvelési szakértőinket!

Jelen cikkünk kizárólag az általános tájékoztatást szolgálja és nem tekinthető tanácsadásnak.