2025. október 20.

Raktárból a boltba: magyarországi értékesítés harmadik országból

Áfaregisztráció EU-n kívüli cégeknek

áfaregisztráció EU-n kívüli cégeknek

Egy termék útja sokszor nem ott kezdődik, ahol eladják – és nem ott végződik, ahol megvásárolják.

Amikor egy harmadik országbeli, vagyis EU-n kívüli cég saját árumozgatással juttatja el termékeit Magyarországra, az értékesítés mögött nemcsak logisztikai, hanem komoly adózási kérdések is húzódnak. A magyarországi raktárba történő beszállítás és az üzletláncokon keresztüli értékesítés olyan áfaregisztrációs kötelezettségekkel jár, amelyekről sok külföldi vállalkozás csak utólag értesül.

Mikor keletkezik magyarországi áfaregisztrációs kötelezettség harmadik országbeli cégek számára?

Az EU-n belüli vállalkozásokhoz hasonlóan, meghatározott esetekben a harmadik országbeli cégeknek is kötelező a magyarországi áfaregisztráció. Ilyen eset lehet például, ha a harmadik országbeli cég:

  • magyarországi ügyfeleknek értékesít terméket,
  • magyarországi bérelt raktárból szállít árut, vagy
  • importálja a terméket Magyarországra, és itt történik az értékesítés.

A regisztráció kötelezettsége nem a cég székhelyétől, hanem:

  • a magyarországi gazdasági jelenléttől és
  • az áfakötelezettség keletkezésétől függ.

Ha a harmadik országbeli cég olyan tevékenységet végez Magyarországon, amely után magyar áfa fizetési kötelezettsége keletkezik, a magyar adóhatóság felé:

  • áfaregisztrációt kell teljesítenie,
  • rendszeres áfabevallást kell benyújtania és
  • az áfát meg is kell fizetnie.

A magyarországi áfaregisztráció nemcsak jogszabályi megfelelés szempontjából elengedhetetlen, hanem lehetőséget biztosít az áfa levonására is a beszerzések után, így a cég optimalizálhatja pénzügyi folyamatait, miközben megfelel a hazai szabályozásnak. Az áfaregisztráció biztosítja továbbá a gazdasági tevékenység átláthatóságát is a magyar hatóságok számára. A regisztráció elmulasztása ugyanakkor adóbírságot, késedelmi kamatot és egyéb jogkövetkezményeket vonhat maga után.

Nézzük meg mindezt egy konkrét példán keresztül!

Saját árumozgatás Magyarországra

Egy harmadik országbeli társaság egy európai üzletlánc boltjaiban (többek között Magyarországon) értékesíti Európán kívül gyártott termékeit. Az árut a cég európai – nem magyarországi – raktárába importálja, a vámkezelésre ebben az országban kerül sor. A termékeket a társaság ebből a raktárból szállítja tovább az értékesítő üzletlánc magyarországi raktárába (tulajdonjog fenntartással), ahonnan azok értékesítésre kerülnek először az üzletlánc felé, majd pedig a végső fogyasztóknak az üzletekben.

A magyarországi tevékenység ebben a példában az EU-n belüli raktárból Magyarországra szállítással kezdődik. Mivel a társaság saját árumozgatással szállítja be a termékeket Magyarországra, ez az ügylet magyar áfa szempontból egy közösségen belüli termékbeszerzésnek minősül.

A 2007. évi CXXVII. általános forgalmi adóról szóló törvény (Áfa tv.) 142. §-a alapján a közösségen belüli termékbeszerzés esetében:

  • a felmerülő áfa megfizetésére a termék beszerzője kötelezett,
  • ugyanakkor a megfizetett áfa levonására is a beszerző jogosult,
  • így a benyújtandó áfabevallásban mind fizetendő, mind levonható áfaként szerepeltetni szükséges a tranzakciót.
Értékesítés magyar vevőknek

A termékek ezután, Magyarországon kerülnek értékesítésre a forgalmazó üzletlánc felé, így a magyar jogszabályok szerint ez a tranzakció magyar áfakötelezettséget keletkeztet, amelyhez magyar adószám és rendszeres áfabevallás, tehát magyarországi áfaregisztráció is szükséges. A magyar áfaregisztráció további indoka, hogy a társaság a magyarországi nem saját tulajdonú raktárba történő árumozgatással és az azt követő értékesítéssel ténylegesen gazdasági tevékenységet végez Magyarországon.

A fenti példa jól mutatja, hogy a fizikai jelenlét nélküli értékesítés is adózási kötelezettséget keletkeztethet, ha a termékek magyarországi raktárba kerülnek, és onnan történik az értékesítés. A magyar áfaregisztráció tehát nemcsak jogi formalitás, hanem kulcsfontosságú eleme a szabályos működésnek.

A pénzügyi képviselő szerepe

Fontos tudni, hogy amennyiben egy EU-n kívüli társaságnak magyarországi áfaregisztrációra van szüksége, azt a magyar jogszabályok értelmében csak pénzügyi képviseleten keresztül teheti meg. Ez azt jelenti, hogy a társaságnak egy Magyarországon bejegyzett, megfelelő engedéllyel rendelkező pénzügyi képviselőt kell megbíznia, aki

  • a magyar adóhatóság előtt eljár,
  • benyújtja a szükséges áfabevallásokat,
  • teljesíti az adófizetési kötelezettségeket, valamint
  • biztosítja a jogszabályoknak való megfelelést.

A pénzügyi képviselő felelőssége kiterjed az adókötelezettségek teljesítésére, és a magyar adóhatóság felé ő képviseli a harmadik országbeli céget minden, magyarországi adóüggyel kapcsolatos ügyben. Ez a szabályozás a magyar adórendszer biztonságát és átláthatóságát szolgálja, valamint garanciát jelent az adóhatóság számára a kötelezettségek teljesítésére.

A pénzügyi képviselő nem csupán adminisztratív szereplő, hanem a cég magyarországi „arca” az adóhatóság felé. A megfelelő képviselet kiválasztása ezért stratégiai döntés, amely hosszú távon befolyásolhatja a cég hazai működését.

A WTS nemzetközi szakértői bázissal, helyi szakértelemmel és eljárási tapasztalattal rendelkezik harmadik országbeli cégek pénzügyi képviseletében. A pénzügyi képviseleti szolgáltatás felelősségi és bizalmi kapcsolat, adótanácsadó kollégáink készséggel adnak felvilágosítást angol nyelven bármilyen, a pénzügyi képviseletet érintő kérdés esetén.

Jelen cikkünk kizárólag az általános tájékoztatást szolgálja és nem tekinthető tanácsadásnak.

Lépjen velünk kapcsolatba!

Amennyiben bármilyen kérdése vagy megjegyzése van a WTS Klienttel, illetve szakmai anyagainkkal kapcsolatban, töltse ki rövid kapcsolatfelvételi űrlapunkat és hamarosan keresni fogjuk Önt.