Az Általános Csoportmentességi Rendelet (General Block Exemption Regulation, GBER) az Európai Unió állami támogatási rendszerének alapköve. Jelentősége abban rejlik, hogy lehetővé teszi a tagállamok számára bizonyos támogatási kategóriák előzetes brüsszeli jóváhagyás nélküli nyújtását, feltéve, hogy a támogatások megfelelnek az uniós versenyjogi és a belső piacot torzító hatásokat kizáró feltételeknek.
A GBER szerepe az évek során egyre fontosabbá vált az uniós gazdaságfejlesztésben, mert egyszerre biztosítja a következő előnyöket:
- Gyorsaság: mivel a tagállamoknak nem kell várni a Bizottság előzetes jóváhagyására, a programok gyorsan elindíthatók.
- Kiszámíthatóság: a rendelet egyértelműen rögzíti, milyen támogatástípusok és feltételek alkalmazhatók automatikusan, ezért a támogatásgazdák és a kedvezményezettek előre tudják, mire számíthatnak.
- Jogbiztonság: mivel a GBER szerinti támogatás jogszerűnek minősül, minimálisra csökken annak kockázata, hogy a Bizottság később tiltott állami támogatást állapítson meg.
2026-ban az Európai Bizottság átfogó javaslatot tett a GBER eddigi legjelentősebb átdolgozására. A konzultáció 2026. április 23-ig tart, az új szabályrendszer pedig várhatóan 2027 januárjától lép hatályba. A reform révén az EU egy olyan keretrendszert kíván létrehozni, amely egyszerre:
- gyorsabb és rugalmasabb,
- jobban igazodik a zöld és digitális átállás követelményeihez,
- szélesebb társadalmi és regionális célokat támogat,
- miközben továbbra is erősíti a versenysemlegességet.
Egyszerűbb működés, kevesebb adminisztráció
A javasolt módosítások egyik legfontosabb célja az adminisztratív terhek csökkentése mind a támogatáskezelők, mind a támogatást igénylők számára. Ennek egyik eszköze a dokumentációs kötelezettségeket jelentősen mérséklő költségelszámolási módszerek szélesebb körű alkalmazásának ösztönzése.
Ilyen módszerek:
- az átalányalapú,
- az egységköltséges és
- a százalékos elszámolások.
A tervezet eltörölné továbbá a nagy költségvetésű támogatási programokhoz kapcsolódó értékelési tervek kötelező elkészítését, ami korábban jelentős erőforrásokat emésztett fel. Ez a lépés a programok gyorsabb indítását és hatékonyabb végrehajtását tenné lehetővé.
Egyszerűbbé válhat a támogatások nyújtása a kisebb összegű támogatások esetében is. Bizonyos célterületeken – például kutatás-fejlesztési vagy környezetvédelmi projektek esetében – ugyanis a vállalkozás méretétől függetlenül a korábbiaknál magasabb támogatási intenzitás válhat elérhetővé. A magasabb intenzitás révén, vagyis azáltal, hogy a projekt költségeinek nagyobb hányadát fedezheti az állami támogatás, a támogatást igénylőnek kevesebb saját forrást kell biztosítania. Ennek köszönhetően bővülhet a támogatásokhoz való hozzáférés.
Mindez különösen azokban az ágazatokban jelent előnyt, ahol egy projekt elindításához nagy összegű kezdeti beruházás szükséges, vagy az innováció kockázata magas, vagyis amelyekben sok vállalkozás eddig a magas önrész miatt kiszorult a támogatási körből.
A zöld és digitális átállás előtérbe helyezése
A GBER reformja – összhangban az EU stratégiai célkitűzéseivel – előtérbe helyezi a klímasemlegességre való törekvést és a technológiai fejlődést.
Az új szabályok:
- egyszerűsítenék a környezetvédelmi és energetikai támogatások rendszerét, és
- jelentősen bővítenék a megújuló energia, energiahatékonyság és dekarbonizáció területén adható támogatások körét.
A megújuló energia működési támogatásai esetében a javaslat eltörölné a jelenlegi, évi 300 millió eurós programkorlátot, így a tagállamok nagyobb volumenű programokat indíthatnak, ami különösen fontos lehet a gyorsan növekvő zöldenergia‑beruházásoknál. Ugyanakkor a kedvezményezettenkénti maximum támogatás továbbra is fennmarad, biztosítva a versenytorzulás korlátait.
A digitalizáció a módosított GBER-ben önálló támogatási célként jelenik meg. A kkv-k és közepes méretű (small mid-cap) vállalatok digitális átállását támogató új kategória annak a felismerésnek a bizonyítéka, hogy a technológiai felzárkózás elengedhetetlen a vállalkozások közötti verseny, innováció és gazdasági aktivitás élénkítéséhez az EU egységes piacán. A javaslat értelmében a digitalizációs beruházások – például az automatizáció, a kiberbiztonság vagy a digitális infrastruktúra területén – könnyebben és gyorsabban válhatnak támogathatóvá.
Társadalmi és regionális szempontok megerősítése
A javasolt módosítások nem csupán a gazdasági növekedést és innovációt, illetve a klímasemlegességet szolgálják, hanem a társadalmi kohéziót is.
Ennek részeként:
- az új GBER-be bekerül egy teljesen új kategória: a szociális vállalkozások támogatása, amely a közhasznú tevékenységek ösztönzésére kínál kedvező feltételeket;
- a lakhatási válság kezelésére a Bizottság a szociális és megfizethető lakhatási beruházások energiahatékonysági korszerűsítésére magasabb támogatási intenzitást tenne lehetővé.
Regionális szempontból lényeges változás, hogy a mezőgazdaság, halászat és akvakultúra szélesebb körben kerül a GBER hatálya alá, így például regionális beruházási támogatás elsődleges mezőgazdasági termelők számára is biztosíthatóvá válna. Ez különösen kedvező hatással lenne a vidéki térségek gazdasági fejlődésére.
A munkaerőpiac átalakulása miatt a tervezet kiemelten támogatja a továbbképzéseket és átképzéseket, főként a digitális, technológiai és természettudományos (STEM) készségek fejlesztését. Ez részben válasz a munkaerőhiányra és az új kompetenciák iránti növekvő igényre, részben pedig a zöld és digitális átállás sikerének előfeltétele.
A GBER reform jelentősége
A GBER átfogó reformja stratégiai jelentőségű fordulópont az uniós állami támogatáspolitikában. A 2027-re várható új szabályozási keret nem pusztán technikai finomhangolás: olyan átfogó modernizáció, amely meghatározza az uniós támogatáspolitika irányait a következő évtizedben. Ebből kifolyólag hatálybalépését követően jelentősen átalakíthatja a hazai egyedi kormánydöntésen (EKD) alapuló állami támogatások szabályrendszerét is.
A GBER módosításainak célja, hogy a támogatási környezet rugalmasabban reagáljon a gyorsan változó technológiai, környezeti és piaci kihívásokra, miközben erősíti a versenyképességet és a tagállamok mozgásterét. Mivel a változás hosszú távú és alapvetően szükségessé teszi, hogy a cégek újragondolják beruházási támogatásigénylési szokásaikat, javasoljuk, hogy vegye igénybe szakértő segítségét! A WTS Klient stratégiai tanácsadás és állami támogatások üzletága várja megkeresését! Forduljon hozzánk bizalommal!
Jelen cikkünk kizárólag az általános tájékoztatást szolgálja és nem tekinthető tanácsadásnak.


