2026. március 31.

Megújul a GBER

Átfogó reform az uniós állami támogatások rendszerében

GBER

Az Általános Csoportmentességi Rendelet (General Block Exemption Regulation, GBER) az Európai Unió állami támogatási rendszerének alapköve. Jelentősége abban rejlik, hogy lehetővé teszi a tagállamok számára bizonyos támogatási kategóriák előzetes brüsszeli jóváhagyás nélküli nyújtását, feltéve, hogy a támogatások megfelelnek az uniós versenyjogi és a belső piacot torzító hatásokat kizáró feltételeknek.

A GBER szerepe az évek során egyre fontosabbá vált az uniós gazdaságfejlesztésben, mert egyszerre biztosítja a következő előnyöket:

  • Gyorsaság: mivel a tagállamoknak nem kell várni a Bizottság előzetes jóváhagyására, a programok gyorsan elindíthatók.
  • Kiszámíthatóság: a rendelet egyértelműen rögzíti, milyen támogatástípusok és feltételek alkalmazhatók automatikusan, ezért a támogatásgazdák és a kedvezményezettek előre tudják, mire számíthatnak.
  • Jogbiztonság: mivel a GBER szerinti támogatás jogszerűnek minősül, minimálisra csökken annak kockázata, hogy a Bizottság később tiltott állami támogatást állapítson meg.

2026-ban az Európai Bizottság átfogó javaslatot tett a GBER eddigi legjelentősebb átdolgozására. A konzultáció 2026. április 23-ig tart, az új szabályrendszer pedig várhatóan 2027 januárjától lép hatályba. A reform révén az EU egy olyan keretrendszert kíván létrehozni, amely egyszerre:

  • gyorsabb és rugalmasabb,
  • jobban igazodik a zöld és digitális átállás követelményeihez,
  • szélesebb társadalmi és regionális célokat támogat,
  • miközben továbbra is erősíti a versenysemlegességet.
Egyszerűbb működés, kevesebb adminisztráció

A javasolt módosítások egyik legfontosabb célja az adminisztratív terhek csökkentése mind a támogatáskezelők, mind a támogatást igénylők számára. Ennek egyik eszköze a dokumentációs kötelezettségeket jelentősen mérséklő költségelszámolási módszerek szélesebb körű alkalmazásának ösztönzése.

Ilyen módszerek:

  • az átalányalapú,
  • az egységköltséges és
  • a százalékos elszámolások.

A tervezet eltörölné továbbá a nagy költségvetésű támogatási programokhoz kapcsolódó értékelési tervek kötelező elkészítését, ami korábban jelentős erőforrásokat emésztett fel. Ez a lépés a programok gyorsabb indítását és hatékonyabb végrehajtását tenné lehetővé.

Egyszerűbbé válhat a támogatások nyújtása a kisebb összegű támogatások esetében is. Bizonyos célterületeken – például kutatás-fejlesztési vagy környezetvédelmi projektek esetében – ugyanis a vállalkozás méretétől függetlenül a korábbiaknál magasabb támogatási intenzitás válhat elérhetővé. A magasabb intenzitás révén, vagyis azáltal, hogy a projekt költségeinek nagyobb hányadát fedezheti az állami támogatás, a támogatást igénylőnek kevesebb saját forrást kell biztosítania. Ennek köszönhetően bővülhet a támogatásokhoz való hozzáférés.

Mindez különösen azokban az ágazatokban jelent előnyt, ahol egy projekt elindításához nagy összegű kezdeti beruházás szükséges, vagy az innováció kockázata magas, vagyis amelyekben sok vállalkozás eddig a magas önrész miatt kiszorult a támogatási körből.

A zöld és digitális átállás előtérbe helyezése

A GBER reformja – összhangban az EU stratégiai célkitűzéseivel – előtérbe helyezi a klímasemlegességre való törekvést és a technológiai fejlődést.

Az új szabályok:

  • egyszerűsítenék a környezetvédelmi és energetikai támogatások rendszerét, és
  • jelentősen bővítenék a megújuló energia, energiahatékonyság és dekarbonizáció területén adható támogatások körét.

A megújuló energia működési támogatásai esetében a javaslat eltörölné a jelenlegi, évi 300 millió eurós programkorlátot, így a tagállamok nagyobb volumenű programokat indíthatnak, ami különösen fontos lehet a gyorsan növekvő zöldenergia‑beruházásoknál. Ugyanakkor a kedvezményezettenkénti maximum támogatás továbbra is fennmarad, biztosítva a versenytorzulás korlátait.

A digitalizáció a módosított GBER-ben önálló támogatási célként jelenik meg. A kkv-k és közepes méretű (small mid-cap) vállalatok digitális átállását támogató új kategória annak a felismerésnek a bizonyítéka, hogy a technológiai felzárkózás elengedhetetlen a vállalkozások közötti verseny, innováció és gazdasági aktivitás élénkítéséhez az EU egységes piacán. A javaslat értelmében a digitalizációs beruházások – például az automatizáció, a kiberbiztonság vagy a digitális infrastruktúra területén – könnyebben és gyorsabban válhatnak támogathatóvá.

Társadalmi és regionális szempontok megerősítése

A javasolt módosítások nem csupán a gazdasági növekedést és innovációt, illetve a klímasemlegességet szolgálják, hanem a társadalmi kohéziót is.

Ennek részeként:

  • az új GBER-be bekerül egy teljesen új kategória: a szociális vállalkozások támogatása, amely a közhasznú tevékenységek ösztönzésére kínál kedvező feltételeket;
  • a lakhatási válság kezelésére a Bizottság a szociális és megfizethető lakhatási beruházások energiahatékonysági korszerűsítésére magasabb támogatási intenzitást tenne lehetővé.

Regionális szempontból lényeges változás, hogy a mezőgazdaság, halászat és akvakultúra szélesebb körben kerül a GBER hatálya alá, így például regionális beruházási támogatás elsődleges mezőgazdasági termelők számára is biztosíthatóvá válna. Ez különösen kedvező hatással lenne a vidéki térségek gazdasági fejlődésére.

A munkaerőpiac átalakulása miatt a tervezet kiemelten támogatja a továbbképzéseket és átképzéseket, főként a digitális, technológiai és természettudományos (STEM) készségek fejlesztését. Ez részben válasz a munkaerőhiányra és az új kompetenciák iránti növekvő igényre, részben pedig a zöld és digitális átállás sikerének előfeltétele.

A GBER reform jelentősége

A GBER átfogó reformja stratégiai jelentőségű fordulópont az uniós állami támogatáspolitikában. A 2027-re várható új szabályozási keret nem pusztán technikai finomhangolás: olyan átfogó modernizáció, amely meghatározza az uniós támogatáspolitika irányait a következő évtizedben. Ebből kifolyólag hatálybalépését követően jelentősen átalakíthatja a hazai egyedi kormánydöntésen (EKD) alapuló állami támogatások szabályrendszerét is.

A GBER módosításainak célja, hogy a támogatási környezet rugalmasabban reagáljon a gyorsan változó technológiai, környezeti és piaci kihívásokra, miközben erősíti a versenyképességet és a tagállamok mozgásterét. Mivel a változás hosszú távú és alapvetően szükségessé teszi, hogy a cégek újragondolják beruházási támogatásigénylési szokásaikat, javasoljuk, hogy vegye igénybe szakértő segítségét! A WTS Klient stratégiai tanácsadás és állami támogatások üzletága várja megkeresését! Forduljon hozzánk bizalommal!

Jelen cikkünk kizárólag az általános tájékoztatást szolgálja és nem tekinthető tanácsadásnak.

Lépjen velünk kapcsolatba!

Amennyiben bármilyen kérdése vagy megjegyzése van a WTS Klienttel, illetve szakmai anyagainkkal kapcsolatban, töltse ki rövid kapcsolatfelvételi űrlapunkat és hamarosan keresni fogjuk Önt.