Kétrészes cikksorozatunk első részében azt tekintettük át, hogyan változik a családi pótlékra és a családi kedvezményre való jogosultság a középiskolai tanulmányok befejezését követően. A végzős diákokat és családjaikat azonban nemcsak a családtámogatásokkal kapcsolatos szabályok érintik, hanem az egészségügyi ellátásra való jogosultság kérdése is.
A családi kedvezmény megszűnéséből akár arra is következtethetnénk, hogy a tanulói vagy hallgatói jogviszony lezárulásával az egészségügyi ellátásra való jogosultság is azonnal véget ér, a szabályozás azonban ennél jóval árnyaltabb. Az, hogy egy fiatal továbbtanul, munkába áll, esetleg szünetelteti tanulmányait, jelentősen befolyásolhatja, mikortól válik egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére kötelezetté.
Az alábbiakban összefoglaljuk a végzős diákokat érintő legfontosabb tudnivalókat az egészségügyi ellátásra való jogosultságról, a diákigazolvány érvényességének szerepéről és az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésének szabályairól.
Mi az egészségügyi szolgáltatási járulék?
Az egészségügyi szolgáltatási járulék, mint az az elnevezéséből is következik, az egészségügyi szolgáltatások fedezetére szolgál. Ez fedezi többek között:
- a társadalombiztosítás keretében igénybe vehető orvosi ellátást,
- tb-támogatottan vásárolható gyógyszert,
- gyógyászati segédeszközt,
- betegszállítást.
Hétköznapi néven ezt hívjuk ingyenes orvosi ellátásnak.
Milyen jogcímen jogosult egy tanuló egészségügyi ellátásra?
A diákok egészségügyi szolgáltatásának a fedezetét meghatározott esetekben a központi költségvetés állja. Ide tartoznak:
- az alapfokú és középfokú oktatási intézmény nappali rendszerű iskolai oktatása keretében vagy nappali oktatás munkarendje szerint tanuló diákok;
- a felsőoktatási intézmény nappali rendszerű oktatása keretében tanulmányokat folytató hallgatók, ha nagykorú magyar állampolgárok vagy menekültek, illetve oltalmazottak;
- a felsőoktatási intézmények külföldi hallgatói, azaz olyan külföldi állampolgárok, akik nemzetközi szerződés vagy az oktatásért felelős miniszter által adományozott ösztöndíj alapján létesített tanulói, hallgatói jogviszonyban állnak, továbbá
- a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvény hatálya alá tartozó, felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében államilag támogatott, vagy magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott képzési formában hallgatói jogviszonyban álló hallgatók.
Meddig jár az egészségügyi ellátás a tanulmányok befejezése után?
A családi pótlékkal és a családi kedvezménnyel ellentétben az egészségügyi ellátásra való jogosultság (vagyis az ingyenes orvosi ellátás) nem a tanév végéhez, hanem a diákigazolvány érvényességéhez igazodik.
A tanulói vagy hallgatói jogviszony megszűnése után (a tipikus, tanév végi megszűnés esetén) a diákigazolvány az adott év október 31-ig érvényes. Ezt követően még további 45 napig jár az egészségügyi ellátásra való jogosultság, ha a jogviszony a megszűnése előtt legalább 45 napig folyamatosan fennállt.
Mikor kell egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni?
Ha a korábban nappali tagozaton tanuló, nagykorú diák
- nem folytatja tanulmányait,
- nem vállal olyan munkát, amely biztosítotti jogviszonyt eredményez, és
- más jogcímen, például szociálisan rászorultként sem jogosult egészségügyi ellátásra,
akkor a diákigazolvány lejárta utáni 46. naptól, vagyis december 16-tól egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére kötelezett. Az egészségügyi szolgáltatási járulék összege idén havi 12 300 forint, napi szinten 410 forint.
Speciális esetet jelent a jogviszonyban, ha a felsőoktatásban részt vevő hallgató szünetelteti a tanulmányait, vagyis passzív félévet vesz igénybe. Ebben az esetben nem kell egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetnie, feltéve, hogy a diákigazolványra való jogosultsága még aktív, azaz az érvényesítő matrica határideje nem járt le.
Mit kell tenni a járulékfizetés érdekében?
A járulékfizetéssel kapcsolatosan a volt tanulónak vagy hallgatónak nem kell bejelentést tennie. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő adatszolgáltatása alapján automatikusan előírja a fizetési kötelezettséget.
Lehetőség van arra is, hogy az egészségügyi szolgáltatási járulékot a volt diák helyett – az ő hozzájárulásával és a NAV jóváhagyásával – más személy vagy szervezet, például szülő vagy önkormányzat fizesse meg.
Ha a magánszemély nem fizeti meg a járulékot, és a hátraléka meghaladja az egészségügyi szolgáltatási járulék havi összegének hatszorosát, akkor a sürgősségi ellátások kivételével nem vehet igénybe térítésmentesen egészségügyi szolgáltatást.
A jogosultságok felülvizsgálata és az időzítés is kulcskérdés
Miközben tehát a végzős gyermek szüleinek viszonylag rövid határidővel megszűnik a jogosultsága a családi kedvezményre, az ingyenes egészségügyi ellátás hosszabb kifutású. Az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetési kötelezettség decemberben lesz aktuális, az első befizetésnek 2027. január 12-ig kell megtörténnie.
A társadalombiztosítási szabályok alkalmazása az adott munkavállalók vonatkozásában, és azok folyamatos változása jelentős adminisztratív terhet róhat a HR- és bérszámfejtési területekre. Szakértőink támogatást nyújtanak a bérszámfejtési, TB- és munkaügyi folyamatok jogszabálykövető működtetésében. Vegye fel velünk a kapcsolatot, és ismerje meg társadalombiztosítási ügyintézési szolgáltatásainkat!
Jelen cikkünk kizárólag az általános tájékoztatást szolgálja és nem tekinthető tanácsadásnak.
