Jelen cikkben a gazdasági átvilágítás egy másik fajtáját igyekszem röviden bemutatni, mely módszertanában szinte teljesen megegyezik a due diligence folyamatát bemutató anyagban foglaltakkal.
A módszertani azonosság ellenére adódnak jelentős különbségek is, amikre érdemes rávilágítanunk. A kérdéses esetben nem egy gazdasági társaság akvizíciója a cél, hanem, hogy megbízható, stabil lábakon álló beszállítót találjon magának egy társaság.
Mi az a vevői audit?
A vevői audit az a folyamat, amely során egy társaság értékeli a beszállítóját vagy potenciális beszállítóját, illetve a beszállítani kívánt terméket vagy szolgáltatást. Ennek során persze nem csak az elkészült terméket vizsgálják meg, hanem a teljes gyártási folyamatot is, mely során meggyőződnek, hogy a kapott minta nem csak egy különlegesen megmunkált darab, hanem egy olyan eljárás terméke, amely az adott minőséget képes nagy sorozatszám mellett is garantálni. Ezért szinte mindig kifejezett követelmény, hogy a beszállító rendelkezzen minőségirányítási rendszerrel.
Általában elmondható, hogy azok, akik beszállítóvá szeretnének válni, kellő időt és energiát fordítanak arra, hogy megfeleljenek a szigorú elvárásoknak ezen a területen.
Mire kíváncsiak még?
Felmerül a kérdés, hogy ha egy termék jó, akkor a vevő mit szeretne még vizsgálni a beszállítóján?
A válasz tulajdonképpen egyszerű: a vevő arra kíváncsi, hogy ezt a terméket a szerződésben foglalt paraméterek szerint, hosszú távon (legalább a szerződés időtartama alatt) képes lesz-e neki szállítani az üzleti partnere. Hogy erről megbizonyosodjon, a vevő olyan területeket is megvizsgálhat, amelyeknek látszólag nem sok közük van magához a termékhez.
Sokakat ekkor ér a kellemetlen meglepetés, és ilyenkor szembesülnek vele, hogy bizony elhanyagoltak bizonyos folyamatokat, amelyek hasonló súllyal esnek latba egy vevői audit során, mint maga a termék. Pedig azt látni kell, hogy a vevő vizsgálata nem öncélú. Ezen területek megfelelő működése és szabályozottsága nagymértékben hozzájárul a vállalkozás sikeres és hatékony működtetéséhez.
Mik ezek a területek?
Persze, hogy pontosan mik, az üzletáganként eltérő lehet, ráadásul a vevői audit, bár egyre terjedő tendencia, jellemzően azon területek sajátossága, ahol a gyártónak nagyon szigorú előírásoknak kell megfelelnie, így gyakorlatilag ugyanezt várja el a beszállítóitól. Ilyen terület jellemzően a járműgyártás, illetve a gyógyszeripar.
Fontos kérdés egy vevői audit során, hogy mennyire áll stabil lábakon egy beszállító. Nem reménykedhet jelentős megrendelésben az a vállalkozás, amely a fizetésképtelenség határán lavírozva tudja csak kiszolgálni aktuális vevőit. A vevőnek nem célja, hogy egy amúgy veszteséges, nem hatékonyan működő vállalkozást finanszírozzon.
Szintén fontos, hogy milyen egy vállalkozásnál a belső bizonylatolási rend. Vagyis, hogy milyen ellenőrzési és jóváhagyási folyamaton mennek keresztül a külső és belső bizonylatok, milyen ezen dokumentumok őrzési formája, tárolásuknak a módja, visszakereshetőségük stb.
Emellett érdekes lehet, hogy az irányítással megbízott személyek rendelkeznek-e a megfelelő képesítéssel, tapasztalattal, kompetenciával. Ezek együttesen lehetnek a záloga annak, hogy a vállalkozás számviteli rendje szabályosan, az adójogszabályokkal összhangban működjön, ami végső soron nélkülözhetetlen a társaság hosszú távú fennmaradása szempontjából.
Könnyen belátható, hogy ezek nemcsak a vevőnek, hanem magának a vállalkozásnak is elemi érdekei. A vállalkozások ezt felismerve egyre nagyobb figyelmet szentelnek ezeknek a területeknek, szükség esetén külső szakértő bevonását is megfontolják, hogy a jó termelés és a jó termék mellett egyéb folyamataikat is optimalizálják, ami adott esetben akár versenyelőnyhöz is juttathatja őket egy vevői audit esetében.
A gazdasági átvilágításról szóló cikksorozat első részét itt olvashatja.
