A 2027-es adóváltozások egyik legfontosabb eleme, a kisadózó egyéni vállalkozók tételes adójának tervezett átalakítása, vagyis az új KATA ismét lehetővé tenné, hogy a hatálya alá tartozó egyéni vállalkozók gazdasági társaságoknak és más szervezeteknek is számlázzanak. Ez megkönnyítheti a cégek számára, hogy újra kisebb beszállítóktól, szabadúszóktól és külső szakértőktől vegyenek terméket vagy szolgáltatást. Fontos azonban, hogy az új KATA nem jelentené a 2022 előtti rendszer korlátozás nélküli visszaállítását.
Kik tartoznának az új KATA hatálya alá?
A változás számos megrendelőt és még több egyéni vállalkozót érinthet. Az egyéni vállalkozók közül sok átalányadózó már most mérlegeli az új KATÁ-ba való áttérést. A tervezet alapján ugyanis az új adózási módot főfoglalkozású és nem főfoglalkozású egyéni vállalkozók egyaránt választhatnák. A jogosulti körbe így bekerülhetnének többek között:
- a legalább heti 36 órás munkaviszony mellett vállalkozók,
- a nyugdíjasok,
- a nappali tagozatos hallgatók.
Az új KATA hatálya alá történő áttérés ugyanakkor számos szempont komplex értékelését igényli az egyéni vállalkozók részéről. Ilyen szempontok többek között:
- KATA jogosultsági feltételek,
- várható ügyfélstruktúra,
- kifizetői bevételekhez kapcsolódó 15%-os kiegészítő adó,
- átalányadós költséghányadok hatása.
Mit jelent mindez a cégeknek?
A vállalati szektor számára a legfontosabb változás az lenne, hogy a kisadózó belföldi vagy külföldi kifizetőtől, például gazdasági társaságtól, más szervezettől vagy üzleti minőségében eljáró külföldi megrendelőtől is szerezhetne bevételt. Ezzel ismét megnyílhatna a lehetőség arra, hogy a vállalkozások KATA szerint adózó egyéni vállalkozóktól vásároljanak terméket vagy szolgáltatást, de nem minden korábbi együttműködés lenne változatlan formában folytatható.
Mik az új KATA kockázati tényezői?
A tervezet alapján a jogalkotó továbbra is kiemelt kockázatként kezeli a munkaviszony vállalkozói jogviszonyba történő kiszervezését, valamint azokat a helyzeteket, amelyekben a kisadózó gazdaságilag lényegében egyetlen megrendelőtől függ. A vállalati megrendelőknek ezért nemcsak a vállalkozó KATA-státuszát, hanem a jogviszony tényleges tartalmát és a várható bevételi arányokat is célszerű megvizsgálniuk.
A KATA alkalmazhatósága önmagában nem dönti el, hogy a megrendelő és az egyéni vállalkozó közötti kapcsolat valóban vállalkozási jogviszonynak minősül-e. A hatósági minősítés során továbbra is a jogviszony tényleges tartalma lenne meghatározó, nem pedig a szerződés elnevezése.
Átminősítési kockázatot jelezhet például, ha az egyéni vállalkozó:
- tartósan és lényegében kizárólag egy társaságnak dolgozik,
- a megrendelő által meghatározott munkaidőben és munkavégzési helyen végzi a tevékenységét,
- beilleszkedik a megrendelő szervezetébe,
- rendszeresen utasításokat kap a megrendelőtől,
- a megrendelő eszközeit használja,
- havi fix díjazásban részesül,
- nem visel érdemi vállalkozói kockázatot,
- nincs lehetősége közreműködő, illetve helyettes igénybevételére.
Egyetlen körülmény önmagában általában nem eredményezi a jogviszony átminősítését, több munkaviszonyra jellemző elem együttes jelenléte azonban jelentősen növelheti annak kockázatát. A szerződés rendelkezéseinek és a mindennapi együttműködésnek ezért egyaránt valódi, önálló vállalkozói kapcsolatot kell tükröznie.
Szankciók
Átminősítés esetén a megrendelőnél utólag felmerülhetnek a le nem vont és meg nem fizetett közterhek, késedelmi pótlékok és bírságok, továbbá munkajogi követelések is jelentkezhetnek.
Mi történik, ha a munkaviszonyt a kedvezőbb adózás miatt az új KATA váltja fel?
A tervezet kifejezett korlátozással akadályozná meg, hogy a munkaviszonyt közvetlenül vállalkozói jogviszonnyal váltsák fel. A szabály közvetítő társaság vagy más szerződéses szereplő bevonásával sem lenne megkerülhető, ha a szolgáltatást ténylegesen a jelenlegi vagy korábbi munkáltató részére nyújtják. A korlátozás a munkáltató jogutódjára és kapcsolt vállalkozásaira is kiterjedne.
A megrendelőknek ezért célszerű már a beszállító kiválasztásakor ellenőrizniük, hogy az egyéni vállalkozónak fennállt-e munkaviszonya a társasággal vagy a vállalatcsoport más tagjával az előző 24 hónapban. Ennek kezelésére vállalkozói nyilatkozat és szerződéses tájékoztatási kötelezettség is előírható.
Szankciók
A kisadózói státusz már a bevétel megszerzését megelőző nappal megszűnne, ha az egyéni vállalkozó a jelenlegi munkáltatójától, illetve a munkaviszony megszűnését követő 24 hónapon belül a korábbi munkáltatójától szerezne bevételt.
Bevételkoncentráció: fókuszban a jelentős megrendelő
Az ugyanazon kifizetőtől és annak kapcsolt vállalkozásaitól származó bevétel az új KATA alá tartozó kisadózó esetében nem érheti el az éves összes bevételének 50%-át. Egy vállalatcsoporton belül ezért a szerződések vagy a számlázás több társaság közötti megosztása önmagában nem oldaná meg a bevételkoncentráció problémáját. A közvetett teljesítéseket szintén a szolgáltatás tényleges igénybevevője alapján kellene figyelembe venni.
Szankciók
Az 50%-os arány elérése nem különadó-fizetési kötelezettséget, hanem a KATA-alanyiság év végi megszűnését eredményezné. Bár ennek közvetlen adójogi következménye a kisadózót terhelné, a megrendelő számára is üzleti kockázatot jelenthet, mivel a vállalkozó adózási helyzetének megváltozása hatással lehet a díjazásra, a szerződés fenntarthatóságára és a szolgáltatás folytonosságára.
Magasabb tételes adó és bevételi keret
A tervezet szerint 2027-ben a főfoglalkozású kisadózó havi tételes adója 100 000 forint, a nem főfoglalkozású kisadózóé pedig havi 50 000 forint lenne, cserébe az ellátási alap is emelkedne. Az éves bevételi keret 18 millió forintról 22 millió forintra emelkedne, az ezt meghaladó bevételrész után pedig 40%-os különadót kellene fizetni. Évközi kezdés vagy olyan hónapok esetén, amelyekre nem áll fenn tételesadó-fizetési kötelezettség, a keretet időarányosan kellene meghatározni.
A kifizetői bevételhez kapcsolódó kiegészítő adó, az 50%-os bevételkoncentrációs korlát és a 22 millió forintos éves bevételi keret egymástól elkülönülő szabályok, amelyekhez eltérő jogkövetkezmények kapcsolódnának.
Többletadóval járhat a cégeknek történő számlázás
A vállalkozásoknak történő számlázáshoz a tervezet 15%-os kiegészítő adót kapcsolna. A kisadózónak akkor keletkezne ilyen kötelezettsége, ha az adóévben megszerzett összes kifizetői bevétel 15%-a meghaladná az adott évre fizetendő tételes adó összegét. A kiegészítő adó a két összeg különbözete lenne.
A számítás során valamennyi belföldi és külföldi kifizetőtől megszerzett bevételt figyelembe kellene venni. Az adókötelezettség közvetlenül a kisadózót, nem pedig a számlát befogadó társaságot terhelné, ugyanakkor a többletteher idővel a vállalkozói díjakban is megjelenhet.
Egy, az új KATA szerint adózó, egész évben működő főfoglalkozású kisadózó a fentiek alapján 2027-ben összesen 1,2 millió forint tételes adót fizetne. Ha a kifizetőktől származó éves bevétele 10 millió forint lenne, annak 15%-a 1,5 millió forintot tenne ki, így további 300 000 forint kiegészítő adó keletkezne.
Gyakorlati teendők a megrendelői oldalon
A vállalkozásoknak célszerű felülvizsgálniuk a KATA szerint adózó vagy az új KATÁ-t választani szándékozó egyéni vállalkozókkal fennálló kapcsolataikat. Ennek során indokolt lehet:
- megvizsgálni a jogviszony tényleges tartalmát,
- megvizsgálni a korábbi munkaviszonyokat,
- átvilágítani a vállalatcsoporton belüli kapcsolatokat,
- rögzíteni a szerződésekben a vállalkozói nyilatkozatokat és értesítési kötelezettségeket,
- felmérni, hogy a kisadózó státuszának megváltozása milyen hatással van a díjazásra és az együttműködés folytatására.
Az új KATA ismét rugalmasabbá teheti az egyéni vállalkozók igénybevételét, ez a rugalmasság azonban szigorú korlátozásokkal párosulna. A vállalati megrendelők számára ezért nemcsak az lesz a kérdés, hogy az egyéni vállalkozó jogosult-e a KATA választására, hanem az is, hogy az együttműködés tényleges tartalma, a korábbi jogviszonyok és a bevételi koncentráció alapján a konstrukció hosszabb távon biztonságosan fenntartható-e.
A WTS Klient adótanácsadói támogatást nyújtanak a KATA hatálya alá tartozó, vagy az áttérést mérlegelő adózókkal szerződő vagy szerződni kívánó cégeknek a KATÁ-s együttműködések átvilágításában, a szerződések felülvizsgálatában, az átminősítési kockázatok elemzésében. Segítünk a vállalkozói nyilatkozatok elkészítésében, elvégezzük a vállalatcsoporton belüli bevételkoncentráció vizsgálatát és felkészítjük ügyfeleinket a NAV ellenőrzésre. Forduljon hozzánk bizalommal!
Jelen cikkünk kizárólag az általános tájékoztatást szolgálja és nem tekinthető tanácsadásnak.
