A 2027-es költségvetési tervek ismertetése során több, magánszemélyeket és vállalkozásokat közvetlenül érintő adópolitikai intézkedést jelentettek be. A tervek egyszerre tartalmaznak személyijövedelemadó-csökkentést, egyes nagyvállalatokat és ágazatokat érintő többletterheket, valamint jelentősen kibővített vállalkozásfejlesztési támogatásokat.
Fontos hangsúlyozni, hogy a részletes jogszabályi rendelkezések még nem ismertek. Ezért az alábbiakban a 2026. október 19-én ismertetett költségvetési és adópolitikai terveket foglaljuk össze – a legnagyobb horderejű változásokat jelentő vagyonadóval és az új KATÁ-val kapcsolatos intézkedések nélkül, amelyekkel külön cikkekben foglalkozunk részletesen.
Vállalatokat érintő adóemelések
Körülbelül 11%-os tao a legnagyobb vállalatoknál
A bejelentés szerint a társasági adó változása a 180 milliárd forintot meghaladó éves árbevételű vállalkozásokat célozza, míg a kis- és középvállalkozások általános tao-terhelése várhatóan nem változik. A kormányzati kommunikáció alapján a legnagyobb vállalatok adóterhe emelkedhet, ugyanakkor az továbbra sem érné el a globális minimumadó 15%-os szintjét: várhatóan 11%-ra nőne az adókulcs.
Mire érdemes felkészülni a vállalatoknak?
- a 2027-es effektív adóterhelés előzetes modellezésére,
- a meglévő tao-kedvezmények és támogatások felülvizsgálatára,
- a beruházások és jelentősebb tranzakciók időzítésének áttekintésére,
- a globális minimumadóval való kapcsolat vizsgálatára,
- az árbevételi küszöb vállalatcsoporton belüli alkalmazásának elemzésére.
A tényleges hatás megítéléséhez meg kell várni, hogy a többletteher magasabb tao-kulcsként, minimumadóként, különadóként vagy az adókedvezmények korlátozásán keresztül jelenik-e meg.
Átalakuló kedvezményrendszer
A 2027-es költségvetési tervek alapján az adókedvezmények rendszerének átalakításával is számolni kell. A változások elsősorban a jövőbeni beruházásokat érintik, de nem zárható ki, hogy a már megkezdett beruházásokra is hatással lesznek. Hangsúlyosabbá válhat a magasabb hozzáadott értéket előállító tevékenységek, különösen a kutatás-fejlesztés és az innováció ösztönzése.
A bejelentés szerint a sport-tao konstrukcióját közvetlen költségvetési támogatási rendszer válthatja fel, mintegy 150 milliárd forintos támogatási kerettel. A változás érinti:
- a látvány-csapatsportokat támogató vállalkozásokat,
- a támogatásban részesülő sportszervezeteket,
- valamint a tao-felajánlásokhoz kapcsolódó adminisztrációban részt vevő szereplőket.
Hogyan készüljenek fel a vállalatok?
A vállalkozásoknak át kell tekinteniük, hogy sportcélú támogatásaikat a jövőben milyen jogcímen és feltételekkel tarthatják fenn. A sportszervezetek oldalán pedig új pályázati, finanszírozási, elszámolási és ellenőrzési követelmények jelenhetnek meg.
Innovációs járulék: többletteher jöhet a nagyobb vállalkozásoknál
A bejelentés alapján az innovációs járulék szabályai is változhatnak. A társasági adót és az innovációs járulékot érintő intézkedésektől a költségvetés összesen 260 milliárd forint többletbevételt vár. Az innovációs járulék új mértéke a tervek szerint 0,5% lehet, az esetleges sávosítás ugyanakkor még nem ismert.
Kiket érinthet az innovációs járulék növekedése?
A változás elsősorban az innovációs járulék jelenlegi alanyait érinti, vagyis:
- azokat a belföldi társaságokat, amelyek nem tartoznak a mikro- és kisvállalkozások számára biztosított mentesség hatálya alá,
- továbbá a külföldi cégek magyarországi fióktelepeit és telephelyeit.
Külön figyelmet érdemelhetnek a vállalatcsoporthoz tartozó társaságok, mivel a vállalkozási méret és a mentességi feltételek megítélése során a kapcsolódó és partnervállalkozások adatait is figyelembe kell venni. A társasági adóhoz hasonlóan ez az intézkedés is növeli a vállalatok effektív adóterhelését, így ezzel összefüggésben is fontos lesz a globális minimumadó összefüggések vizsgálata.
Mire készüljenek a vállalatok?
A jelenleg ismert költségvetési tervekből még nem állapítható meg, hogy a 260 milliárd forintos többletbevétel milyen arányban származna a társasági adó, illetve az innovációs járulék módosításából. Emiatt a vállalkozásokra jutó tényleges többletteher csak a törvényjavaslat közzétételét követően lesz modellezhető.
3,75%-ra emelkedhet a reklámadó
A reklámadó jelenlegi 0%-os kulcsa a 2027-es költségvetési tervek szerint 3,75%-ra emelkedik. A bejelentés alapján az intézkedéstől körülbelül 14 milliárd forintos költségvetési bevételt várnak.
A változás elsősorban
- a reklámközzétevőket,
- médiavállalkozásokat,
- a digitális hirdetési piac jelentősebb szereplőit
érintheti.
Mi a teendőjük a vállalati megrendelőknek?
A részletszabályoktól függően a reklámmegrendelői oldalon is felmerülhetnek adminisztratív vagy akár adófizetési következmények. A reklám- és marketingszolgáltatásokat igénybe vevő vállalkozásoknak érdemes felülvizsgálniuk:
- a szerződéseiket,
- a számlázási folyamataikat,
- azt, hogy rendelkeznek-e a szükséges nyilatkozatokkal és igazolásokkal.
Változhat a cégautók adózása
A tervek szerint az egyetlen cégautót fenntartó vállalkozások adóterhe nem emelkedik. A második cégautótól azonban már nem lenne levonható a gépjárműadó a cégautóadóból, továbbá a nagy teljesítményű gépjárművek adóterhe is növekedhet.
Hogyan készüljenek fel a vállalatok?
A flottával rendelkező vállalkozásoknak célszerű előzetesen felmérniük a lehetséges többletterhet, illetve áttekinteniük a gépjárművek tulajdonosi, lízing- és használati konstrukcióit.
Nagyobb hozzájárulás a bankoktól, biztosítóktól, energiacégektől és kereskedelmi láncoktól
A költségvetési tervek alapján további közteher-növekedéssel számolhatnak az energiavállalatok, a bankok, a biztosítók és a nagyobb kereskedelmi láncok. Az energiacégek magasabb befizetéseiből önmagában 100 milliárd forint többletbevételt várnak.
A kiskereskedelmi adó esetében a 2027-es költségvetési tervek az 1 és 50 milliárd forint közötti adóalap adókulcsát 0,45%-ra tervezik felemelni, továbbá az adónem hosszabb távú felülvizsgálatát is kilátásba helyezték. Ennek időpontja és iránya azonban egyelőre nem ismert.
Milyen vállalkozásokat érintenek a tervezett ágazati adóemelések?
A változások közvetlenül az érintett szektorokban működő vállalkozásokra, közvetetten pedig azok ügyfeleire, beszállítóira és szerződéses partnereire is hatással lehetnek, amennyiben a többletterhek részben beépülnek az árakba vagy a szolgáltatási díjakba.
Emelkedő bányajáradék és szigorúbb környezetvédelmi közteherviselés
A 2027-es költségvetési tervek egyik fontos eleme a természeti erőforrások használatához kapcsolódó terhek növelése is. A bányajáradék emelésétől a költségvetés 37 milliárd forint többletbevételt vár. Emellett magasabb adóteher terhelheti a környezetszennyező tevékenységeket is.
A környezetvédelmi előírások maradnak
A bejelentés szerint a magasabb közteher megfizetése nem mentesíti a vállalkozásokat a környezetvédelmi előírások teljesítése alól, vagyis az adózási és hatósági megfelelés továbbra is egymástól elkülönülő kötelezettség marad.
Vállalkozásfejlesztési támogatások 2027-ben
Több forrás vállalkozásfejlesztésre
A 2027-es költségvetési tervek szerint 2027-ben 230 milliárd forintot fordítanak vállalkozásfejlesztésre, ami az idei keret több, mint kétszerese. Emellett az uniós forrásokból finanszírozott fejlesztésekre a bejelentés szerint 928 milliárd forinttal több forrás juthat (magyar New Deal).
A Ganz Ábrahám vállalati hitelprogram és a kapcsolódó támogatások elsősorban olyan célokat szolgálnak, mint:
- a vállalati beruházások ösztönzése,
- technológiai fejlesztések,
- tudásbővítés,
- beszállítói kapacitások erősítése,
- a mikro-, kis- és középvállalkozások növekedése.
A vállalkozásfejlesztési források bővítése mellett energetikai beruházásokra is jelentős többletforrás juthat. A bejelentés szerint egy 868 milliárd forintos energetikai program keretében 2030-ig 3 gigawattnyi energiatároló teljesítmény kiépítését tervezik.
Nőhet a dohánytermékek és az égetett szeszes italok adóterhe
A bejelentett csomag a dohánytermékek és az égetett szeszes italok adóterhének emelését is tartalmazza. A pontos adómértékek és a hatálybalépés részletei még nem ismertek.
Magánszemélyeket érintő adóváltozások
9%-os szja minimálbér esetén
Az új adópolitikai tervek szerint 2027-től a minimálbér személyijövedelemadó-terhe 15%-ról 9%-ra csökken. A bejelentés alapján a havi 680 000 forint alatti jövedelemmel rendelkezők adóterhe is mérséklődhet.
Az intézkedés várhatóan mintegy 2,5 millió magánszemélyt érinthet, elsősorban:
- a minimálbért,
- garantált bérminimumot,
- alacsonyabb és közepes összegű munkabért
kereső munkavállalókat.
Hogyan készüljenek fel a munkáltatók az szja-csökkentésekre?
A részletszabályok alapján dől majd el, hogy az szja-csökkentés
- önálló kedvezményes adókulcs,
- adójóváírás,
- vagy más, jövedelemhez kötött kedvezmény
formájában valósul meg.
A munkáltatóknak és a bérszámfejtőknek ezért célszerű időben felkészülniük a módosításra:
- a bérszámfejtési rendszerekben,
- adóelőleg-nyilatkozatokban,
- belső folyamatokban.
Szűkül az anyák adókedvezménye
Egy másik, szja-t érintő változás értelmében az édesanyák kedvezménye egymillió forintos jövedelemig marad meg, egymillió forintos jövedelem fölött személyi jövedelemadót kell fizetniük. Nem lesznek adómentességre jogosultak a 40 év feletti kétgyermekes anyák. A családi pótlék viszont a duplájára emelkedik.
Lakhatási és energetikai támogatások
Az új lakások értékesítésére vonatkozó 5%-os kedvezményes áfakulcs 2027-ben is fennmaradna.
Megmarad a babaváró hitel, a CSOK, a falusi CSOK és a rezsicsökkentés.
Az Otthon Startot a Wekerle Plusz program váltaná fel. A 18 és 41 év közöttiek:
- új lakás vásárlásához vagy építéséhez fix 3%-os,
- használt ingatlanhoz fix 5%-os
kamatozású hitelt kaphatnának.
Új, államilag támogatott lakástakarék indulna:
- az első öt év befizetéseihez 10%-os,
- a hatodik évtől 20%-os
állami kiegészítés kapcsolódna.
Az energetikai korszerűsítési hitel felső határa 6 millió forintról 15 millió forintra emelkedne, amelyhez 30-50%-os vissza nem térítendő támogatás társulhat. A legrosszabb energetikai besorolású ingatlanoknál a támogatás elérhetné a 7,5 millió forintot.
Mire érdemes figyelni a következő időszakban?
A 2027-es költségvetési tervek részeként bejelentett intézkedéscsomag egyszerre ígér adócsökkentést az alacsonyabb jövedelmű magánszemélyeknek, jelentősebb közterhet a legnagyobb vállalatoknak és egyes ágazatoknak, valamint bővülő beruházási és vállalkozásfejlesztési forrásokat.
A vállalkozások számára a következő hónapokban a legfontosabb feladat a 2027-es adóváltozások folyamatos nyomon követése és az egyes forgatókönyvek előzetes modellezése lesz. A konkrét pénzügyi és adózási hatások azonban csak a részletszabályok közzétételét követően lesznek megbízhatóan meghatározhatók.
Jelen tájékoztató a 2026. október 19-én nyilvánosan ismertetett intézkedéseken alapul.
A 2027-es költségvetési tervekben részletezett adóváltozások jelentős fordulatot hoznak a hazai adópolitikában, és közvetlenül érintik a magánszemélyeket és vállalkozásokat is. A fentiekben részlegesen kifejtett szabályváltozások nyomon követése és a felkészülés elengedhetetlen a vállalatvezetők és döntéshozók számára. A megfelelés érdekében javasoljuk, hogy vegye igénybe szakértő segítségét. A WTS Klient adótanácsadó csapata készséggel áll rendelkezésre!
Jelen cikkünk kizárólag az általános tájékoztatást szolgálja és nem tekinthető tanácsadásnak.
