2018 végén életbe lépett Magyarországon egy fontos változás a veszteségelhatárolás szabályozásában. A 2014-ben kezdődött adóév utolsó napjáig keletkezett, és az adóalapnál még nem érvényesített elhatárolt veszteséget az adózók a 2014. december 31-én hatályos előírások szerint írhatják le. A társasági adóról és osztalékadóról szóló törvény módosítása értelmében ezt a veszteséget legkésőbb 2025 helyett a 2030. december 31. napját magában foglaló adóévben használhatják fel a társaságok. A veszteségelhatárolás szabályozásában bekövetkezett változás apropóján összeszedtük a jelenleg még felhasználható veszteségekkel kapcsolatos szabályokat.

Veszteségelhatárolás

Az adózók az egyes adóévekben keletkezett negatív adóalapjukkal a következő években csökkenthetik az adóalapjukat az adott évben érvényes szabályoknak megfelelően. Ez a veszteségelhatárolás.

Az idők folyamán mind a veszteségelhatárolás, mind az elhatárolt veszteség felhasználhatóságának szabályai sokszor változtak. Más-más szabályok vonatkoznak egy változatlan körülmények között működő vállalkozásra, az átalakulás következtében létrejött, illetve átalakulás után tovább működő társaságokra, ingatlanbefektetési társaságokra stb. Ebben a cikkben a különböző adóévekben keletkezett veszteségek időbeli felhasználhatóságára fókuszálunk. 

2009 előtt keletkezett veszteségek

A 2003 előtt érvényben lévő szabályozásnak megfelelően a keletkezett veszteségeket a következő öt adóévben lehetett felhasználni, így ezek a veszteségek már elévültek, ha nem használta fel őket az adózó.

2004-től a veszteségek korlátlan ideig elhatárolhatóvá váltak, a veszteségelhatárolás azonban bizonyos esetekben engedélyeztetéshez volt kötve. Engedélyre a társaság alapítását követő negyedik adóévben és az utána keletkezett veszteségek esetében volt szükség akkor, ha a következő feltételek közül az egyik teljesült:

  • az adott adóévben az árbevétel nem érte el az elszámolt költségek és ráfordítások 50%-át;
  • a társaság adóalapja a megelőző két adóévben is negatív volt.

Amennyiben az adózó esetében a két feltétel egyike sem állt fenn, a keletkezett veszteség elhatárolását engedélyeztetnie sem kellett.

2005-től ez az előírás némiképpen változott. Ezután akkor kellett engedélyeztetni a veszteség elhatárolását, ha

  • az adott évben az adózás előtti eredmény negatív volt és
  • az adott adóévben a bevételek mértéke nem érte el az elszámolt költségek és ráfordítások 50%-át vagy
  • a társaság adóalapja a megelőző két adóévben is negatív volt. 
Újabb változások

A 2009. év végi adóváltozásokkal egy olyan módosítást fogadott el a törvényalkotó, amelyet már a 2009. évi veszteség elhatárolására is lehetett alkalmazni. Ekkortól a keletkezett veszteséget az adózók engedélyeztetés nélkül korlátlan ideig elhatárolhatták.

Jelenlegi helyzet

A 2015 óta érvényben lévő szabályozás szerint az adóévi negatív adóalapot a következő öt adóévben használhatja fel az adózó. A korábban időbeli korlátozás nélkül elhatárolt veszteségek tekintetében a törvény átmeneti szabályt tartalmaz. A legkésőbb a 2014. december 31-ét magában foglaló adóévben keletkezett veszteséget legkésőbb a 2025. december 31-ét magában foglaló adóévben lehetett az adózás előtti eredmény csökkentésére felhasználni.

A tavaly év végén elfogadott törvénymódosítás ezt az időpontot tolta 2030-ig, azaz a vállalkozások a 2030. december 31-ét magában foglaló adóévről készítendő társasági adóbevallásukban még csökkenthetik ezzel a veszteséggel az adóalapjukat.

Tekintettel arra, hogy a törvény az elhatárolt veszteség felhasználására FIFO szabályt ír, azaz először a korábban keletkezett veszteségeket kell felhasználni, sajátos helyzet áll elő. Azon társaságok, amelyek a 2015 előtti időszakból jelentősebb elhatárolt veszteségekkel rendelkeznek, a 2015 után keletkezett veszteségeiket nem feltétlenül tudják felhasználni, hiszen azok öt év után elévülnek.

A következő táblázat az elhatárolt veszteség felhasználhatóságát mutatja normál üzleti év esetén néhány példán keresztül. Látható, hogy amennyiben a társaság 2020-ig nem használja fel a 2015 előtt keletkezett veszteségét, a 2020-ban keletkezett veszteség felhasználására nem lesz lehetősége.
veszteségelhatárolás

A veszteségelhatárolás és az elhatárolt veszteségek felhasználásának kérdése kulcsfontosságú. Megfelelő nyilvántartás nélkül azt kockáztatjuk, hogy elveszítjük a veszteségek felhasználásának lehetőségét, vagy éppen fordítva, élünk a felhasználás lehetőségével, miközben nem figyelünk a tiltó szabályokra. E tekintetben elég, ha csak a 2012 óta élő 50%-os korlátra gondolunk, mely szerint a korábbi adóévek elhatárolt vesztesége legfeljebb a felhasználása nélkül számított adóévi adóalap 50%-áig számolható el az adózás előtti eredmény csökkentéseként.

Amennyiben tudni szeretné, hogy az Ön cégénél milyen lehetőségek vannak a veszteségelhatárolás és az elhatárolt veszteségek felhasználhatósága terén, és szakember segítségére lenne szüksége, forduljon bizalommal a WTS Klient adótanácsadó munkatársaihoz!

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK:

Saját tőke rendezése – hogyan pótoljuk a veszteséget?

Kihívások a gazdasági társaságok átalakulása során

Összefoglaltuk – a 2019. évi adótörvény módosítások röviden döntéshozóknak