A kiküldetés témájával számos cikkben foglalkoztunk már a WTS Klient honlapján és hírleveleiben. Mégis érdemes újra és újra felidéznünk és kiegészítenünk az ezzel kapcsolatos tudnivalókat, hiszen nemzetközi cégcsoportokon belül továbbra is jellemző trend a kiküldetés, vagyis, hogy egy adott cég munkavállalója rövidebb vagy hosszabb ideig egy másik országban, egy másik csoportcégnél szerez tapasztalatot, vagy segíti munkájával a fogadó csoportcég gazdasági tevékenységét.
A kettős adó egyezmények alkalmazásáról és ezzel kapcsolatban arról, hogy melyik országban kell adót fizetnie a kiküldetés alatt, korábban már írtunk, de talán kevesebb szó esik a kiküldetés társadalombiztosítási összefüggéseiről, illetve azok alapjairól.
Főszabály
Főszabályként egy adott tagállamban tevékenységet folytató személynek abban az államban keletkezik társadalombiztosítási kötelezettsége, amelyben a tevékenységét végzi. Vannak azonban olyan speciális esetek, amikor a biztosítás országa eltér a munkavégzés tényleges helyszínétől. Ilyen például a kiküldetés (ideiglenes munkavégzés más tagállamban), vagy az egyszerre több tagállamban történő munkavégzés. A következőkben azt vizsgáljuk meg, hogy mikor és milyen feltételekkel maradhatunk belföldön biztosítottak a külföldi munkavégzés időtartama alatt is, milyen feltételek kapcsolódnak az ezt garantáló A1-es igazolás kiállításához, és hogy mi a helyes eljárás a pár napos kiküldetések során.
Kiküldetés (ideiglenes külföldi munkavégzés)
Kiküldött esetében alapvetően a kiküldő államban marad biztosított a munkavállaló, azonban az ilyen munkavégzés nem lehet 24 hónapnál hosszabb időtartamú. Ekkor alapvető feltétel, hogy a kiküldő munkáltató jelentős gazdasági tevékenységet folytasson belföldön.
Akkor valósul meg a jogszabály szerinti jelentős tevékenység, ha a munkáltató vállalja, hogy a hazai és külföldi tevékenységével összefüggésben a belföldön alkalmazott munkavállalók aránya vagy a belföldi tevékenységéből származó árbevétel-arány eléri a 25%-ot. Az előző feltételek nem-teljesülése esetén is meghatározható a hazai jog alkalmazandó jogszabályként, amennyiben a körülményekből igazolható a munkáltató jelentős belföldi tevékenysége.
Nem maradhat belföldön biztosított a kiküldött például olyan esetekben, és nem kaphatnak a felek A1-es igazolást, ha
- a belföldön foglalkoztatott munkavállalók csak adminisztratív feladatokat látnak el,
- a kiküldetés helye szerinti tagállamban folytatott tevékenység és a belföldi tevékenység más nemzetgazdasági ágazatba tartozik,
- a munkáltató nem gyakorolja a kiküldetés teljes időtartama alatt a munkáltatói jogkörét a kiküldött munkavállaló felett,
- a munkavállaló nem rendelkezik legalább 30 nap megszakítás nélküli egészségügyi szolgáltatásra való jogosultsággal a kiküldetést megelőzően,
- a munkavállalót egy kiküldetésben lévő munkavállaló felváltására küldik ki,
- a munkavállaló volt már kiküldött 60 napon belül a koordinációs rendeletben, egyezményben meghatározott időtartamig.
Mi a teendő egy pár napos konferencia esetén?
Ha egy magyar cég munkavállalói egy pár napos konferencián vesznek részt egy másik Európai Uniós konferencia helyszínen, felmerül a kérdés, hogy szükséges-e ilyen esetben A1-es igazolást kérni. Ekkor is igaz az, hogy egy kiküldetés valósul meg, ezért a koordinációs rendelet szabályai alapján akár a külföldi járulékfizetési kötelezettség is felmerülhet. A kockázatok elkerülése érdekében érdemes lehet a konferencia kezdete előtt beszerezni az A1-es igazolást ezeknél a rövid távú kiküldetéseknél is.
Párhuzamos tevékenység két országban
Ha a munkavállaló a magyar munkavégzése mellett a koordinációs rendelet alá eső vagy egyezményes másik államban is végez munkát munkavállalóként, mit tehet annak érdekében, hogy a párhuzamos munkavégzés időtartama alatt is belföldön maradjon biztosított?
A belföldi lakóhelyet feltételezve a magyar biztosítási jogviszony megállapításának feltétele, hogy a munkavállaló a tevékenység jelentős részét Magyarországon végezze (munkavállalóként a belföldi tevékenység munkaideje, munkabére elérje az összes munkaidő, díjazás 25%-át). A kormányhivatal ebben az esetben az elmúlt 12 hónap és a következő hasonló időszak tényleges és várható hazai és külföldi tevékenységének adatait veszi górcső alá. A szabályozás komplexitását mutatja, hogy más szabályok alkalmazandóak, ha az előző feltételek nem teljesülnek, éppen ezért minden egyes esetet alaposan meg kell vizsgálni, ha párhuzamos tevékenységről beszélünk.
A1-es hatósági igazolás a hazai biztosítási jogviszonyról
Ha a hazai szakigazgatási szerv a magyar jog alkalmazását erősíti meg, a kérelem benyújtásától számított 30 napon belül erről hatósági igazolást állít ki, melyben rögzíti az időbeli hatályt és a feltételeket. Ez minden tagállamban az A1-es igazolás. Az igazolás tanúsítja, hogy a munkavállaló, vállalkozó a másik állambeli munkavégzése idején is a magyar társadalombiztosítási jogszabályok hatálya alatt áll. Ha a kiküldetés egymást követően több államba történik, az alkalmazandó jogot külön-külön kell elbírálni, ekkor az igazolások kiállítása külön-külön történik. A körülményekben beállt változásról haladéktalanul értesíteni kell az illetékes szervet, amely az igazolást hatálytalanítja, visszavonja vagy módosítja.
Kivételszabály
A koordinációs rendelet 16. cikkelyében lehetőséget ad arra, hogy az érintett tagállamok kivételekről állapodjanak meg az alkalmazandó jogszabályokra irányadó szabályok alól, személyek bizonyos körének érdekében. A tagállamok adott ügyben történő konszenzusos hozzájárulása esetén is az A1-es igazolás érvényessége legfeljebb öt év lehet.
Az expatok adózásának és társadalombiztosítás-fizetési kötelezettségének területén a WTS Klient csapata speciális szaktudással rendelkezik. Biztos lehet benne, hogy adótanácsadó és jogász kollégáinkkal egyeztetve szakértőink bármilyen, a kiküldetés kapcsán felmerülő társadalombiztosítási kérdésre és problémára megtalálják a választ és a megoldást! Keressen minket bátran!
