cégcsoporton belüli kiküldetésEgyre gyakoribb jelenség, hogy a külföldi anyavállalatok munkavállalóikat, különösen a magas szaktudással rendelkező szakembereiket, közép- és felsővezetőiket magyarországi leányvállalataikhoz küldik ki munkavégzés céljából. A cégcsoporton belüli kiküldetés munkajogi kereteinek átgondolása – figyelemmel annak adójogi és társadalombiztosítási jogkövetkezményeire is – kiemelkedően fontos. 

A cégcsoporton belüli kiküldetés tipikus munkajogi modelljei
  1. Kiküldetési megállapodás

Rövidebb idejű kiküldetés esetében gyakori az a megoldás, hogy a kiküldő munkáltató és a kiküldött munkavállaló között fennálló munkaszerződést a felek közös megegyezés útján határozott időre módosítják. A felek a kiküldetési megállapodás keretei között határozzák meg a kiküldetés lényeges feltételeit, amelyeknek összhangban kell lenniük a Munka Törvénykönyve Mt. 295. § (1) bekezdésében foglalt minimális munkafeltételekkel, így többek között a leghosszabb munkaidő vagy a legrövidebb pihenőidő mértékére, a legalacsonyabb munkabér összegére, az egyes sérülékeny csoportok munkavégzési és foglalkoztatási feltételeire vonatkozó előírásokkal.

2. Többszerződéses modell

Ha a cégcsoporton belüli kiküldetés hosszabb időre szól, a felek tipikusan a többszerződéses modell alapján alakítják ki a kiküldetés jogi kereteit. A többszerződéses modell azon cégen belüli mobilitásokra jellemző elsősorban, amelyeknek keretében a kiküldött munkavállaló több évre érkezik Magyarországra (rendszerint a leányvállalatban vezető tisztségviselővé nevezik ki, feladatait pedig vezető állású munkavállalóként látja el). Ezekben az esetekben a kiküldő munkáltató és a munkavállaló közös megegyezés útján megállapodnak a közöttük fennálló munkaviszony „nyugvásában” (azaz a külföldi munkaszerződésből folyó főkötelezettségek, így a rendelkezésre állási kötelezettség és a bérfizetési kötelezettség felfüggesztésre kerülnek) azzal, hogy a munkavállaló a cégcsoporthoz tartozó magyar munkáltatónál folytatja tovább a munkát. A fogadó munkáltató és a kiküldött munkavállaló között pedig létrejön egy határozott idejű – rendszerint a magyar munkajog hatálya alá tartozó – munkaszerződés. 

A cégcsoporton belüli kiküldetés: háromoldalú jogviszony

A cégcsoporton belüli kiküldetés is egy háromoldalú jogviszony, amelynek keretében a munkaszerződésen túl a kiküldő munkáltató és a fogadó munkáltató között is létrejön egy jogviszony. A felek közötti polgári jogi megállapodás abból a szempontból bír kiemelkedő jelentőséggel, hogy az kihatással van annak megítélésére, hogy mely munkáltató minősül gazdasági munkáltatónak. Ennek adójogi és társadalombiztosítási jogkövetkezményi vannak.

A fogadó és a kiküldő munkáltató közötti megállapodás tartalma

A fogadó és a küldő munkáltató a megállapodás tartalmát a jogszabályi keretek között szabadon határozzák meg. Hogy mely kérdésekben célszerű mindenképpen megállapodni, abban az adójogban alkalmazott integrációs teszt nyújthat kiindulópontot. Az integrációs teszt alapján állapítható meg, hogy mely munkáltató minősül gazdasági munkáltatónak. Ez annak feltárására irányul, hogy a kiküldött munkavállaló szervesen integrálódik-e a fogadó munkáltató tevékenységébe. Kiemelkedő jelentőséggel bír, hogy a kiküldött munkavállaló munkájának eredményéért mely vállalkozás viseli a felelősséget vagy kockázatot.

Emellett vizsgálandó többek között, hogy a cégcsoporton belüli kiküldetés keretei között

  • ki jogosult utasításadási jogot gyakorolni,
  • ki jogosult ellenőrizni és köteles viselni a felelősséget a munkavégzés helyéért,
  • a munkavállaló juttatását közvetlenül áthárítja-e a formális jog szerinti munkáltató arra a társaságra, amelynél a tevékenységet kifejti a munkavállaló,
  • ki biztosítja a munkavégzéshez szükséges eszközöket, anyagokat,
  • ki határozhatja meg a munkát végző munkavállalók számát, képzettségét,
  • ki jogosult a munkát végző munkavállaló kiválasztására, ki gyakorolja a munkaviszony megszüntetésének a jogát,
  • ki jogosult munkajogi szankciókat alkalmazni,
  • ki adja ki a szabadságot és határozza meg a munkarendet.

Többek között ezen kérdések átgondolása is indokolt a felek közötti megállapodás tartalmi kialakítása során.

Figyelemmel a fentiekre, a cégcsoporton belüli kiküldetés kapcsán elengedhetetlen a foglalkoztatási konstrukció munkajogi, társadalombiztosítási és jövedelemadózási szempontból történő végiggondolása, valamint ezen egymástól elkülönülő rendszerek összehangolása.

A témához kapcsolódó cikkek:

Útmutató HR-eseknek – külföldiek jövedelemadózása Magyarországon

Külföldiek jövedelemadózása Magyarországon – az adóügyi illetőség meghatározása

Külföldiek jövedelemadózása jövedelemtípusok szerint Magyarországon