2021. január 15.

Egy történet vége, egy új kezdete: a brexit adóhatásai

A kilépés főleg áfa szempontból hoz jelentős változásokat

Egy történet vége, egy új kezdete: a brexit adóhatásai

Közel két éve, hogy elemzésünkben összefoglaltuk, melyek lesznek az akkor még 2019. március 29-ére tervezett brexit adóhatásai. Bár az Egyesült Királyság hivatalosan végül 2020 január végével lépett ki az Európai Unióból, a 2020. december 31-éig tartó átmeneti időszak alatt sok minden nem változott. Így szakemberként gyakorlatilag csak most, 2021. január első napjaiban szembesülünk elsőként azzal, hogy melyek valóban a brexit adóhatásai. Lássuk röviden, mire számítsunk a legfontosabb adónemekben!

A brexit adóhatásai az áfa területén

2020 végéig az Egyesült Királyságot ugyanúgy kellett kezelnünk áfa szempontból, mint bármelyik más uniós tagállamot. Ez azt jelentette, hogy amennyiben egy egyesült királyságbeli cég olyan gazdasági ügyletet hajtott végre, amelynek teljesítési helye Magyarországon volt, szükségessé vált a társaság Magyarországon történő nyilvántartásba vétele áfa szempontból (kivéve a vevő szempontjából fordított adózással kezelhető ügyleteket). A gazdasági ügylet alatt például a Magyarországon adózási szempontból telephelyet nem eredményező, Magyarországon belüli termékértékesítés, áfa telephelyet keletkeztető tranzakciók vagy speciális szolgáltatásnyújtás értendő. Ez az egyszerű regisztrációs folyamat nem igényelte pénzügyi képviselő megbízását.

A – brexit adóhatásai közül az egyik legjelentősebb – változás januártól éppen abban áll, hogy a többi nem uniós (harmadik állambeli) országhoz hasonlóan, immár az egyesült királyságbeli székhellyel rendelkező társaságok magyarországi nyilvántartásba vétele (áfaregisztrációja) esetén is elkerülhetetlen a pénzügyi képviselő megbízása. A pénzügyi képviselő annak minden bonyolultságával és feltételrendszerével együtt kötelező, így fennáll például az ilyen módon eljáró társaság 50 millió forintos jegyzett tőke követelménye / bankgarancia megléte, illetve az egyetemleges felelősség a külföldi társaság adókötelezettsége vonatkozásában.

Fontos, hogy azon egyesült királyságbeli társaságoknak, amelyek már adószámmal rendelkeznek Magyarországon, pénzügyi képviselőt kell megbízniuk annak érdekében, hogy belföldi gazdasági tevékenységüket jogszerűen folytathassák a továbbiakban, ismételt nyilvántartásba vételre azonban nincs szükségük.

A brexit adóhatásai közül ki kell emelni, hogy 2021. január 1-jétől az Egyesült Királyságból érkező és oda irányuló termékügyletek importnak és exportnak minősülnek. Szolgáltatásnyújtás esetén, bár az egyesült királyságbeli partner harmadik országbeli minősítésű lesz, a szolgáltatásnyújtás teljesítési helye csak néhány esetben változik meg.

Személyi jövedelemadó

Szerencsés helyzetben vannak a magyar, illetve egyesült királyságbeli adóügyi illetőséggel bíró magánszemélyek, akik a másik államból szereznek adóköteles jövedelmet. Esetükben gyakorlatilag nincs változás, a jövedelemszerzés adózási vonatkozásait továbbra is a Magyar Köztársaság és Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága között irányadó és továbbra is hatályos 2011. évi CXLIV. törvény (Egyezmény) rendelkezései szerint kell megállapítani.

Társasági adó

A brexit adóhatásai a társasági adóban sem mutatkoznak igazán meg. A személyi jövedelemadóhoz hasonlóan itt is az Egyezmény rendelkezéseit kell alapul vennünk, azaz érdemben nincs hatással ebben az esetben sem a brexit. A hazai társasági adóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény rendelkezéseit felülírják a már említett Egyezmény rendelkezései.

Társadalombiztosítás

A brexit adóhatásai mellett egy 2019-es cikkünkben összefoglaltuk már a kilépés várható társadalombiztosítási következményeit is. Eddig a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK rendeletet kellett alkalmaznunk társadalombiztosítási kérdésekben, és nem is áll rendelkezésre kétoldalú szociális biztonsági egyezmény sem. Így a 2019. évi CXXII. törvény (Tbj.) rendelkezéseit kell figyelembe vennünk. A Tbj. 17. §-a ad lehetőséget arra, hogy a biztosítás ne terjedjen ki (azaz ne váljon biztosítottá) a belföldön be nem jegyzett külföldi munkáltató által Magyarország területén foglalkoztatott, harmadik állam (így immár egyesült királyságbeli) állampolgárságával rendelkező és külföldinek minősülő munkavállalóra, ha a maximum kétéves munkavégzésre kiküldetés, kirendelés vagy munkaerő-kölcsönzés keretében kerül sor.

Gyakori az a munkavállalási konstrukció, amikor egy külföldi, akár egyesült királyságbeli foglalkoztató juttat biztosítási jogviszony keretében foglalkoztatott munkavállaló részére járulékalapot képező jövedelmet (munkabért). Ebben az esetben a külföldi foglalkoztatónak kell bejelentkeznie Magyarországon, és le kell vonnia, be kell vallania a társadalombiztosítási járulékot az adóhatóság felé. Amennyiben a külföldi vállalkozás nem jelentkezik jogszabály szerinti képviselővel és elmulasztja ezen kötelezettségét, a foglalkoztatott teljesíti az adókötelezettséget, valamint viseli az esetleges jogkövetkezményeket (meghatározott kivételekkel).

A brexit adóhatásai közül az áfával kapcsolatos változásokra fontos leginkább odafigyelni, hiszen a kilépés főleg ebben az adónemben gyakorol érdemi hatást a legtöbb adózó üzleti folyamataira. Érdemes azonban átgondolnunk részletesen esetleges, átfogó vonatkozásait mielőbb, akár adótanácsadó szakember bevonásával. Forduljon bizalommal a WTS Klient szakértőihez!

Lépjen velünk kapcsolatba!

Amennyiben bármilyen kérdése vagy megjegyzése van a WTS Klienttel, illetve szakmai anyagainkkal kapcsolatban, töltse ki rövid kapcsolatfelvételi űrlapunkat és hamarosan keresni fogjuk Önt.