2023. november 21.

Az Egyesült Államokból származó tőkejövedelmek adóztatása 2024-től

Reagált a jogalkotó a magyar-amerikai adóegyezmény megszűnésére

Egyesült Államokból származó tőkejövedelmek

Az Egyesült Államokból származó tőkejövedelmek adózását sem hagyja érintetlenül az amerikai pénzügyminisztérium 2022. július 8-ai bejelentése, amelyben felmondta a Magyarországgal még 1979-ben kötött kettős adóztatást elkerülő egyezményét. A korábban kidolgozott 2010-es adóegyezmény nem lépett hatályba, és a két állam közötti egyezményes kapcsolat visszaállítása máshogy sem történt meg az elmúlt időszakban. Ez a helyzet azt eredményezi, hogy 2024. január 1-jétől egyik Egyesült Államokkal kapcsolatos adóegyezményünk rendelkezései sem alkalmazhatóak, és az országok a saját belső szabályaikat alkalmazzák majd a jövedelmek megadóztatására. Az esetleges kettős adóztatás elkerülésére csak akkor kerülhet sor, ha arról ezek a belső szabályok rendelkeznek.

Az őszi adócsomag részeként a magyar jogalkotás is reagált erre a sok szempontból is előnytelen helyzetre. Cikkünkben azt vizsgáljuk meg, hogyan változik, pontosabban hogyan marad változatlan, magyar oldalról a személyi jövedelemadóról (szja) szóló törvény módosításának eredményeként bizonyos Egyesült Államokból származó tőkejövedelmek adóztatása.

Nem mindegy, hogy árfolyamnyereség vagy ellenőrzött tőkepiaci ügylet

Ha a korábbi szja-szabályok változatlanul maradnának 2024-től, akkor az eddig ellenőrzött tőkepiaci ügyletnek minősülő árfolyamnyereség jellegű ügyletek adóztatásakor nem lehetne alkalmazni a kedvezményes adószabályokat (a jövedelem nettó módon történő megállapítása, adókiegyenlítés), és (korlátos) szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettség is felmerülhetne. 2024. január 1-jétől ugyanakkor továbbra is ellenőrzött tőkepiaci ügyletnek minősülhet egy ügylet, és alkalmazhatóak rá a kedvezőbb adószabályok, amennyiben azt egy, az USÁ-ban működő pénzpiacon tevékenységet folytató befektetési szolgáltató közreműködésével kötötték.

A kamat továbbra is kamat

2023 végéig egyéb jövedelemnek minősül az olyan államból fizetett kamat, amely állammal Magyarországnak nincs hatályos adóegyezménye. Ez azt eredményezi, hogy ha változatlanul maradnának a szabályok 2024-től, az Egyesült Államokból származó tőkejövedelmek közül a kamatjövedelem esetén szja mellett (nem korlátos) szocho-kötelezettséggel is számolni kellene 89%-os adóalap eltérítéssel. Az ide vonatkozó rendelkezés 2024-től úgy módosul – figyelembe véve az amerikai egyezmény hiányát –, hogy az egyéb jövedelemre vonatkozó szabályokat nem kell alkalmazni az OECD tagállamban székhellyel rendelkező személy által kibocsátott értékpapírból származó jövedelmekre, valamint az OECD tagállamban székhellyel rendelkező személy által fizetett kamatra. Az Egyesült Államokból fizetett kamat esetén tehát továbbra is a kamattal kapcsolatos szabályokat kell figyelembe venni. Ahogy azt korábban megírtuk, 2023. július 1-jétől, a veszélyhelyzet ideje alatt kamatjövedelmek esetén számolni kell (nem korlátos) szocho fizetési kötelezettséggel is.

Forrásadó és beszámítás

Az őszi adócsomag módosításai ugyanakkor nem tudják teljes mértékben kompenzálni az egyezmény megszűnésének előnytelen hatásait: új adóteherként jelenhet meg az amerikai forrásadó (vagyis a jövedelemszerzés helye szerinti állam által kivetett adó). 2024-től az Egyesült Államokból származó tőkejövedelmek esetén minimum egy plusz 30%-os adóterheléssel is számolniuk kell a magyar adóalanyoknak.

A külföldön megfizetett adó a magyar adókötelezettségbe ugyan beszámítható lehet a magyar adófizetési kötelezettség kalkulációja során, de a jövedelem típusától függően legalább 5% szja-kötelezettséggel számolni kell majd az esetleges szocho-kötelezettség mellett. Fontos változás, hogy 2024-től alapvetően csak a magyar fogalmak alapján, a jövedelemszerzés helye szerint nem belföldről származó jövedelmek adója esetén alkalmazható a beszámítási szabály.

Példaként vegyük az amerikai forrású osztalékjövedelem adóztatásának változását. Eddig az egyezmény alapján maximum 15%-os forrásadót vonhattak le a jövedelemből. Az egyezmény hiányában 2024-től ugyanakkor már nem alkalmazható ez a korlát. Az amerikai forrásadó mellett, annak beszámítása után minimum 5%-os magyar szja fizetési kötelezettség is felmerülhet majd, (korlátos) szocho fizetési kötelezettség mellett.

Hatályban marad a szociális biztonságról szóló egyezmény

Érdekes helyzetet teremt, hogy az adóegyezmény megszűnése nem érinti az Egyesült Államokkal kötött szociális biztonságról szóló egyezmény rendelkezéseit. Bár cikkünk leginkább az Egyesült Államokból származó tőkejövedelmek adózását érintő változásokra fókuszál, mindazonáltal az összevonás alá eső jövedelmek adózása is jelentősen módosulhat 2024. január 1-jétől. Így például érintettek lehetnek az Egyesült Államokba irányuló kiküldetések vagy onnan érkező expatok adóügyei, illetve az értékpapír juttatási programok is. Fontos, hogy az szja-törvény alapján ezekben az esetekben a kettős adóztatás elkerülésére vonatkozóan a fentiektől eltérő beszámítási szabályt szükséges alkalmazni. Érdemes emiatt újraértékelni minden nemzetközi ügyletet és a tranzakciók adózási következményeit a hazai és nemzeti jogszabályok alapos elemzésével.

Amennyiben az Ön cégének is van valamilyen amerikai érintettsége, Önnek is mindenképpen érdemes átvizsgálni és átértelmezni a nemzetközi ügyleteket és azok adózási következményeit. Szakértőink mind a társaságot érintő kettős adóztatási kérdésekben, mind pedig az Egyesült Államokból származó tőkejövedelmek adózását illetően jelentős tapasztalattal rendelkeznek, és készséggel segítenek ügyfeleinknek annak feltérképezésében, hogyan érintheti őket a magyar-amerikai adóegyezmény megszűnése!

Lépjen velünk kapcsolatba!

Amennyiben bármilyen kérdése vagy megjegyzése van a WTS Klienttel, illetve szakmai anyagainkkal kapcsolatban, töltse ki rövid kapcsolatfelvételi űrlapunkat és hamarosan keresni fogjuk Önt.