Május 31-én éjjel megjelent a Magyar Közlönyben egy kormányrendelet, ami a jelenlegi 15%-os személyi jövedelemadón túl 13% szociális hozzájárulási adót vet ki a magánszemélyek megtakarításaiból származó jövedelemre. A megtakarításokat terhelő szociális hozzájárulási adó a 205/2023. számú kormányrendelet szerint egyelőre az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktus miatt kihirdetett veszélyhelyzet ideje alatt fizetendő, de a jövője még kérdéses.
A július 1-jén életbe lépő kormányrendelet alapján a természetes személyt szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettség terheli az Szja tv. 65. §-a szerinti kamatjövedelmének – az ingatlanalap befektetési jegyéből származó kamatjövedelem kivételével – a kamatjövedelmet terhelő személyi jövedelemadó alapjaként figyelembe vett összege után.
Mi volt eddig?
Eddig több olyan külön adózó jövedelem volt, amire nem kellett szociális hozzájárulási adót fizetni. Ilyen volt például a kamatjövedelem, amelynél már számolni kell 13% szociális hozzájárulási adóval, vagy az ellenőrzött tőkepiaci ügyletekből származó jövedelem és a kriptovalutából származó jövedelem, amelyek esetében továbbra is csak 15% adót kell fizetni. A tartós befektetési számlán tartott értékpapírok hozama utáni adófizetési kötelezettség ráadásul három év után 15%-ról 10%-ra, öt év után pedig 0%-ra csökkent, vagyis bizonyos idő után egyáltalán nem terhelte adófizetési kötelezettség, és az új szabályok alapján sem terheli ezeket a jövedelmeket szociális hozzájárulási adó kötelezettség. Ugyanez vonatkozik a nyugdíjelőtakarékossági számlára is.
Kiket érint az új, megtakarításokat terhelő szociális hozzájárulási adó?
Az új, megtakarításokat terhelő szociális hozzájárulási adó elsősorban a magyar magánszemélyeket érinti, illetve azokat a külföldieket, akik magyar illetőségűek. Cégekre a kormányrendelet nem vonatkozik.
Mire kell fizetni?
A megtakarításokat terhelő szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettség vonatkozik a bankoknál lekötött betétekre, folyószámlán tartott összegekre kifizetett kamatokra, kötvényekre, hogy ha kamatot fizetnek rá, biztosítói teljesítésből származó hozamra, tehát szinte minden kamatjövedelemre.
Mire nem kell fizetni?
Az állampapírok esetében nincs megtakarításokat terhelő szociális hozzájárulási adó, valamint az ingatlanalapból származó hozam sem tartozik majd a 13%-os adófizetési kötelezettség alá.
A fentiektől eltérő megítélés alá esik a tagi kölcsön kamata. Az Szja tv. csak a szövetkezeti tagi kölcsönt sorolja az adóköteles kamatjövedelmek közé. Ha egy magyar cég a magyar tulajdonosával tagi kölcsöni viszonyban van, és ebből a jogviszonyból kamatot fizet a magánszemélynek, akkor az a jogviszonyra tekintettel megszerzett jövedelemnek minősül. Definíció szerint tehát nem minősül kamatnak, így nem ez alapján tartozik a Szocho tv. hatálya alá, de vizsgálni kell a tagi viszony sajátosságait, és ennek megfelelően kell a kamatjövedelemre személyi jövedelemadót és szociális hozzájárulási adót elszámolni.
Mikortól kell fizetni?
A kormányrendelet július 1-jétől lép hatályba, így például, ha valakinek a pénze a folyószámlán pihen, akkor az erre a folyószámlára július 1. után realizált kamatok esetében kell megfizetni a 13% plusz adót. Lekötött betétek esetében a június 30. után lekötött betétekre vonatkozik a plusz teher, ugyanígy az értékpapíroknál a rendelet hatálybalépésétől megszerzett értékpapír kamatára, továbbá a rendelet hatálybalépésétől kötött biztosítási szerződés biztosítói teljesítésére.
A rendeleti úton hozott adóváltozások jellegéből fakadóan, a gyors döntéshozatal miatt elmaradt szakmai egyeztetés és véleményezés hiányának következtében a megtakarításokat terhelő szociális hozzájárulási adó körül is vannak még nyitott kérdések és bizonytalanságok. Adószakértőink azonban örömmel adnak bővebb információt ügyfeleink részére, és értelmezik a bonyolultabb adóhelyzeteket. Forduljon hozzánk bizalommal!
