A kormány rendszeres időközönként felülvizsgálja és módosítja az egyedi kormánydöntéssel nyújtható támogatásokat szabályozó, EKD-rendeletként ismert 210/2014. (VIII. 27.) számú rendeletét. A módosítások célja, hogy a szabályozás igazodjon a nemzet- és világgazdasági környezet változásaihoz, illetve a beruházói igényekhez. Míg a korábbi módosítások jellemzően apróbb kiigazításokat tartalmaztak, 2025 áprilisában az EKD-rendelet átfogó változáson esett át. A kormány által elfogadott verzió több elemében megerősítette a korábbi tervezetben szereplő változásokat, ugyanakkor további módosításokat is bevezetett.
A módosításhoz fűzött indoklás szerint a cél egyértelműen a magas hozzáadott értékű, innovatív beruházások megszólítása, a déli vármegyék és kisebb települések iparosítása, a hazai beszállítók helyzetbe hozása, valamint a beruházó vállalatok és az egyetemek együttműködésének ösztönzése volt.
„Invented in Hungary”
A Külgazdasági és Külügyminisztérium és a HIPA Nonprofit Zrt. által már jó ideje hangoztatott irányelv, a „Made in Hungary” típusú beruházásoktól az „Invented in Hungary” szint felé történő elmozdulás egyik legnagyobb lépését tette meg most a kormányzat.
Egyrészt létrehozott egy új támogatási formát a vidéki K+F központok fejlesztésére, amelyet a legalább 50 főt foglalkoztató közép- vagy nagyvállalatok igényelhetnek. A támogatás keretében a vállalatnak legalább 10 új K+F munkahely létrehozását és egy magyarországi egyetemmel történő együttműködés megkötését kell vállalnia. Ezért cserébe a támogatás alapja lehet az újonnan létrehozott K+F munkahelyek két évre eső bérköltsége, vagy – választás szerint – a projekthez kapcsolódó beruházási elemek (pl. épület, gépek, szoftverek) költsége.
Másrészt továbbra is elérhető a K+F projektek támogatását biztosító lehetőség, amely már a korábbi 100 fős létszám helyett, legalább 50 fős cégek számára is nyitott. Fontos, hogy itt továbbra is elvárás a projektek K+F szakmai minősítése, ugyanakkor új elemként jelenik meg, hogy többlettámogatásra lesz jogosult az a cég, amely vállalja, hogy magyarországi elsőbbséggel jelenti be szabadalmait.
„Békéstől Baranyáig”
Naivitás lenne azonban azt gondolni, hogy ezentúl kizárólag kutatás-fejlesztési projektek ösztönzésére fókuszálna a kormányzat – van teendő a klasszikus kapacitásbővítő beruházások területén is. A befektetésösztönzési intézményrendszer elsődleges célja továbbra is az, hogy a külföldi működőtőke (FDI) beruházásokat elsődlegesen a déli országrészbe irányítsa, mivel ezekben a megyékben érhető el a legnagyobb mozdítható munkaerő-tartalék. Nem véletlen, hogy a köztévének adott interjúban legutóbb Joó István, a HIPA vezérigazgatója úgy fogalmazott, hogy „Békéstől Baranyáig akad még teendő”.
A külföldi befektetések elnyeréséért élesedik a nemzetközi verseny, és Magyarországot ebben a helyzetben kell továbbra is vonzó célpontként pozícionálni. Ráadásul mára egy jelentősebb (akár KKV által megvalósítani tervezett) beruházás támogatására szinte kizárólag hazai költségvetési forrás áll rendelkezésre. Mindezek fényében érhető, hogy az EKD-rendelet módosítása révén a 11 legkevésbé fejlett megyében – a megyeszékhelyek kivételével – jelentősen, 2 millió euróra csökkentették az elvárt minimális beruházási értéket.
A módosítást követően már négy különböző minimális értékhatár vonatkozik a megvalósítási helyszínekre:
- 10 millió euró: Győrött, Székesfehérváron, Tatabányán, Kecskeméten, Szombathelyen, Veszprémben, Zalaegerszegen, Debrecenben, Szegeden és Egerben
- 5 millió euró: Salgótarjánban, Miskolcon, Nyíregyházán, Békéscsabán, Pécsett, Kaposváron, Szolnokon, Szekszárdon vagy Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, Pest, Fejér, Komárom-Esztergom, Veszprém, Győr-Moson-Sopron és Vas vármegyék járásszékhelynek minősülő településein
- 3 millió euró: Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, Pest, Fejér, Komárom-Esztergom, Veszprém, Győr-Moson-Sopron és Vas vármegyék egyéb településein
- 2 millió euró: Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves, Nógrád, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Bács-Kiskun, Békés, Csongrád-Csanád, Baranya, Somogy, Tolna és Zala vármegyékben, a megyeszékhelyek kivételével.
Új kötelezettségvállalások
Hosszú ideje a szakmai diskurzus tárgya volt, hogy a befektetések támogatásáért cserébe elvárt feltételek miként segíthetik elő a hazai nagyvállalatok és KKV-k szorosabb bekapcsolódását a beszállítói láncokba, ezáltal is növelve egy külföldi beruházás nemzetgazdasági megtérülését. A korábbi EKD-rendelet ezeket a multiplikatív hatásokat eredményező feltételeket nem követelte meg, a mostani módosítás azonban végre beemelte a kötelező vállalások közé.
A beruházó cégeknél a jövőben kötelező elvárások lesznek többek között olyan feltételek, mint például:
- legalább 15 millió euró többlet árbevétel és
legalább 2 millió euró többlet bértömeg a beruházást követő monitoring időszakban, - az egy főre eső bér és/vagy árbevétel növelése (a korábbi elsősorban létszámtartási kötelezettség helyett),
- a 100 kilométeren belüli beszállítók arányának bővítése,
- a megújuló energiaforrások felhasználásának emelése, illetve
- a kutatás-fejlesztésre fordított költségek növelése.
Könnyítés a KKV-knak az EKD-rendelet módosításában
A támogatások továbbra is elsősorban a komoly piaci szereplők számára érhetőek el, ugyanakkor mára egy erősebb magyar középvállalkozás is képes lehet megfelelni a feltételeknek. Nekik jelent könnyebbséget, hogy a módosított EKD-rendelet értelmében a megítélt egyedi támogatás legfeljebb 25%-a KKV-k számára előleg formájában is folyósítható.
Az EKD-rendelet módosítása megerősítette a beruházásösztönzési támogatások új szemléletét, amely az innovációt, a hozzáadott értéket és a fenntarthatóságot helyezi előtérbe. A beruházás elszámolható költségével kapcsolatos minimumelvárás csökkentése pedig új lehetőségeket nyit a KKV szektor, különösen a magasabb hozzáadott értéket előállító, innovációban gondolkozó vállalatok számára is, elsősorban a déli megyékben. A WTS Klient új, stratégiai tanácsadás és állami támogatások üzletága várja megkeresését, ha a beruházásaihoz valódi szakértőre van szüksége! Forduljon hozzánk bizalommal!
Jelen cikkünk kizárólag az általános tájékoztatást szolgálja és nem tekinthető tanácsadásnak.
