Ismét az európai jogviták középpontjába került a magyar kiskereskedelmi adó. Mint ahogy arról már korábban beszámoltunk, az Európai Bizottság 2026 áprilisában pert indított Magyarországgal szemben az Európai Unió Bírósága (EUB) előtt, vitatva a jelenlegi magyar kiskereskedelmi adó jogszerűségét. Bár az ügy kimenetele egyelőre bizonytalan, egy Magyarországot elmarasztaló ítélet akár a korábban megfizetett kiskereskedelmi adó visszatérítésének lehetőségét is napirendre helyezheti.

A kérdés különösen érzékeny a szektor szereplői számára, hiszen a kiskereskedelmi adó az elmúlt években jelentős többletterhet jelentett a nagyobb piaci szereplőknek. A mostani eljárás ezért nemcsak jogi, hanem komoly gazdasági és pénzügyi jelentőséggel is bír.

Hogyan jutottunk idáig?

A kiskereskedelmi különadó 2020-ban tért vissza a magyar adórendszerbe. A szabályozás újbóli bevezetését nagymértékben megalapozta az EUB 2020-as, Tesco-ügyben hozott ítélete, amelyben a bíróság kimondta: önmagában nem ellentétes az uniós joggal az olyan progresszív, árbevétel-alapú különadó, amelynek tényleges terhét főként külföldi tulajdonú nagyvállalatok viselik.

Az ítélet hangsúlyozta:

• a tagállamok széles mozgástérrel rendelkeznek adórendszerük kialakításában;
• a progresszív adóztatás önmagában nem diszkriminatív;
• az eltérő adóteher a piac szerkezetéből is fakadhat.

A vita azonban nem zárult le. Az Európai Bizottság szerint a jelenlegi szabályozás már több ponton eltér a korábban vizsgált rendszertől, ezért 2024-ben kötelezettségszegési eljárást indított Magyarországgal szemben, amely 2026-ban bírósági szakaszba lépett.

Mi a Bizottság fő kifogása a magyar kiskereskedelmi adóval szemben?

A Bizottság álláspontja szerint a magyar szabályozás sértheti az uniós letelepedési szabadságot, mert a progresszív adóteher elsősorban a nagy, integrált – jellemzően külföldi tulajdonú – vállalatokat sújtja.

A legfontosabb új elem, hogy a jelenlegi szabályozás már nem teszi lehetővé a vállalkozások számára az üzleti struktúra olyan átalakítását, amely korábban mérsékelhette az adóterhet. A hatályos szabályok szerint ugyanis franchise-rendszer esetén is össze kell számítani az adóalapokat, amennyiben az a magyar kiskereskedelmi adó törvény hatályba lépését követő átstrukturálás (szétdarabolás) eredményeképpen jött létre.

Ez lényeges különbség a korábbi Tesco-ügyhöz képest, ahol az EUB még figyelembe vette, hogy a piaci szereplők bizonyos mértékig alakíthatták működési struktúrájukat.

Éppen ezért a mostani eljárás kulcskérdései a következők lehetnek:

• Valóban korlátozza-e a jelenlegi szabályozás a letelepedési szabadságot?
• Fennáll-e közvetett diszkrimináció?

Milyen döntések születhetnek?

A jelenlegi rendszer fennmarad

Az egyik lehetséges forgatókönyv, hogy az EUB a korábbi Tesco-ítélethez hasonlóan most is jogszerűnek találja a magyar szabályozást. Ebben az esetben:

• a magyar kiskereskedelmi adó változatlanul fennmaradhat;
• visszamenőleges adóvisszatérítésre nem nyílna lehetőség.

A szabályozás módosítása vagy kivezetése

Az is elképzelhető, hogy az EUB kifogásolja a jelenlegi rendszert, de döntése csak a jövőre nézve fejtene ki hatást. Ebben az esetben:

• a szabályozás módosítására vagy fokozatos kivezetésére kerülhet sor;
• a korábban megfizetett adó visszaigénylésére azonban nem lenne lehetőség.

Ez a megoldás költségvetési szempontból lényegesen kisebb terhet jelentene Magyarország számára, kérdés azonban, hogy ez a kimenetel mennyire van összhangban a kormányzat rövid- és hosszútávú terveivel.

A visszamenőleges jogellenesség megállapítása

A legnagyobb horderejű döntés az lenne, ha az EUB a szabályozás múltbeli uniós jogellenességét is kimondaná. Ebben az esetben felmerülhetne a korábban megfizetett kiskereskedelmi adó visszatérítése.

Ugyanakkor fontos hangsúlyozni, hogy az EUB gyakorlata alapján kivételes esetben korlátozható az ítélet időbeli hatálya, különösen akkor, ha a visszafizetés súlyosan veszélyeztetné a tagállami költségvetést. Ebben az esetben a visszamenőleges jogellenesség sem járna együtt szükségszerűen adóvisszatérítéssel.

Megnyílhat az út az adó-visszatérítési eljárások előtt?

Amennyiben az EUB az uniós jog sérelmét állapítaná meg, az érintett vállalkozások számára lehetőség nyílhat speciális adó-visszatérítési eljárások kezdeményezésére.

A magyar adóeljárási szabályok alapján az adóalanyok kérhetik a megfizetett adó visszatérítését arra hivatkozással, hogy az adókötelezettséget megállapító szabályozás ellentétes az uniós joggal.

Jó tudni ugyanakkor, hogy:

• nem szükséges feltétlenül megvárni az EUB végső döntését;
• az eljárások már most is megindíthatók;
• az elévülési szabályok miatt a megfelelő időzítés kiemelt jelentőségű lehet.

Ez különösen releváns lehet azon vállalkozások számára, amelyek az elmúlt években jelentős összegű kiskereskedelmi adót fizettek meg.

Miért fontos most figyelni?

A jelenlegi eljárás jelentősége túlmutat egy klasszikus adójogi vitán. Az ügy:

• jelentős költségvetési kockázatot hordozhat;
• precedenst teremthet más különadók megítélésére is;
• érdemben befolyásolhatja a jövőbeni magyar különadó-politikát.

A kiskereskedelmi szektor szereplői számára ezért célszerű:

• folyamatosan nyomon követni az EUB előtti eljárást;
• felmérni a potenciális visszatérítési igényeket;
• és időben megvizsgálni a rendelkezésre álló jogi lehetőségeket.

A mostani eljárás reálisan megnyithatja az utat a magyar kiskereskedelmi adóval kapcsolatos újabb, akár visszatérítési jellegű jogviták előtt is.

Szakértői csapatunk folyamatosan figyelemmel kíséri a kiskereskedelmi adóval kapcsolatos fejleményeket, így különösen az Európai Bizottság, az Európai Unió Bírósága, valamint a magyar kormányzat vonatkozó közleményeit és intézkedéseit. Igény esetén állunk rendelkezésére a magyar kiskereskedelmi adót érintő stratégiai kérdések és az esetleges eljárási és jogérvényesítési lehetőségek tisztázása kapcsán.

Jelen cikkünk kizárólag az általános tájékoztatást szolgálja és nem tekinthető tanácsadásnak.