Egyáltalán nem szokatlan, ha egy külföldi munkáltató úgy alkalmaz magyar munkavállalót, hogy az adott külföldi cégnek nincs Magyarországon cégjogi regisztrációja. Sokan nincsenek ellenben tisztában azzal, hogy ilyen foglalkoztatás esetében kinek és hogyan kell rendeznie a magyar személyi jövedelemadó, szociális hozzájárulási adó és társadalombiztosítási járulék fizetési kötelezettségeket. Cikkünkben munkáltatói és munkavállalói oldalról is összegyűjtöttük a felmerülő kérdéseket és válaszokat.
Lehet egy külföldi céggel közvetlenül munkaszerződést kötni?
Egy magyar munkavállaló természetesen köthet munkaszerződést egy külföldi céggel, erre vonatkozóan nincsen tiltó szabály. Figyelni kell ugyanakkor arra, hogy a foglalkoztatással járó magyar közterhek időben és helyesen befizetésre kerüljenek. Ezen speciális foglalkoztatásoknál a bejelentések, a bérszámfejtés és az adózás folyamata is eltér a magyar munkáltatók esetén megszokott gyakorlattól, tekintettel arra, hogy a külföldi munkáltató nem minősül kifizetőnek Magyarországon.
A munkavállalóra vonatkozóan elsősorban az alábbi szempontokat érdemes végiggondolni:
- Magyar állampolgár-e?
- Elsősorban Magyarországon végzi-e a tevékenységét?
- Rendelkezik-e magyar lakcímmel?
- Gazdasági, személyes kapcsolatai Magyarországhoz kötik-e, vagyis létérdekeinek központja Magyarországon van-e?
- Magyar-e az adóügyi illetősége?
- A magyar társadalombiztosítás hatálya alá tartozik-e?
Mire figyeljen a külföldi munkáltató?
Munkáltatói szempontból az ilyen jellegű foglalkoztatás esetén mindenekelőtt azt kell megvizsgálni, hogy a magyar munkavállaló foglalkoztatása nem keletkeztet-e adózási telephelyet a külföldi munkáltató számára. Ez túlmutat a bérszámfejtési feladatokon, hiszen ehhez többek közt a két ország között fennálló kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény rendelkezéseit kell figyelembe venni. Amennyiben a munkáltatónak adójogi telephelye vagy akár jogi személy-alapítási kötelezettsége is keletkezik, úgy további adminisztratív feladatok és költségek is terhelhetik a munkáltatót a magyarországi működésével összefüggésben.
Amennyiben a magyarországi foglalkoztatás nem keletkeztet telephelyet, akkor is Magyarországon kell megfizetni a magyar személyi jövedelemadó-előleget és a társadalombiztosítási járulékokat a magyar munkavállaló munkaviszonyból származó jövedelme után. Ennek megállapításához természetesen a foglalkoztatás összes körülményét elemezni szükséges a következő szabályok alapján:
- az irányadó kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény,
- további nemzetközi egyezmények, pl. az uniós Koordinációs Rendelet (883/2004/EK),
- bilaterális társadalombiztosítási egyezmények.
Hogyan lehet bevallani a fizetési kötelezettségeket?
Az adóköteles jövedelem, a szociális hozzájárulási adó és járulékok bevallására a következő két lehetőség áll rendelkezésre:
- Általános szabályként a külföldi foglalkoztató technikai adószámot igényel a foglalkoztatás megkezdését megelőzően azzal a céllal, hogy a magyar munkavállalójának a társadalombiztosítási járulékait megfizethesse (Tb-törvény 87. §). A technikai adószám kizárólag ezt a célt szolgálja, semmilyen egyéb tevékenység végzésére nem ad lehetőséget.
- Alternatív megoldásként a külföldi munkáltató a magyar munkavállalóval úgy állapodhat meg, hogy a munkavállaló fizetésként a munkáltatói járulékokkal megnövelt („bruttó”) összeget kapja meg minden hónapban a munkáltatótól, és ezen összegből megfizeti a személyi jövedelemadó-előlegét és a társadalombiztosítási járulékokat a magyar adóhatóság felé, továbbá saját adószáma alatt nyújtja be a kapcsolódó bevallást.
Milyen formanyomtatvány szolgál a bevallások benyújtására?
A 2608INT jelű nyomtatvány szolgál a szociális hozzájárulási adó (13%) és a társadalombiztosítási járulék (18,5%) bevallására, illetve önellenőrzésére. A bevallás a Magyarországon bejegyzésre nem kötelezett külföldi vállalkozásra, illetve a külföldi vállalkozás foglalkoztatottjára vonatkozik. A bevallást havonta, a tárgyhót követő hónap 12-éig elektronikusan – az Ügyfélkapun/Cégkapun elérhető KÜNY-tárhelyen keresztül – kell benyújtani, és az adófizetési kötelezettségnek is eddig az időpontig kell eleget tenni. Fontos, hogy a munkavállaló bejelentésére és a személyi jövedelemadó (15%) bevallására nem ez a nyomtatvány szolgál. A személyi jövedelemadó tekintetében negyedéves adóelőleg fizetési kötelezettség és éves adóbevallási kötelezettség áll fenn a magánszemély oldalán.
Kinek kell megfizetni az esetleges bírságokat?
Ha a külföldi vállalkozás elmulasztja a munkavállaló bejelentését, az általa foglalkoztatott természetes személy biztosításával összefüggő bejelentési, járulékfizetési és bevallási kötelezettséget a foglalkoztatott teljesíti, és ő viseli a járulékkötelezettségek elmulasztása miatti jogkövetkezményeket – kivéve a mulasztási bírságot és az adóbírságot.
Annak érdekében, hogy a foglalkoztatás a szabályoknak megfelelően történjen, javasoljuk, hogy adótanácsadót és bérszámfejtőt is vonjon be az adminisztráció kialakításának folyamatába. A WTS Klient adótanácsadási és bérszámfejtési üzletága komoly tapasztalattal rendelkezik ilyen foglalkoztatások gyakorlati kezelésében!
Jelen cikkünk kizárólag az általános tájékoztatást szolgálja és nem tekinthető tanácsadásnak.
