A külföldi webshopok adóztatása évek óta fontos téma az Európai Unióban és hazánkban is. A 2025-től hatályos magyar kiskereskedelmiadó-szabályok ugyanakkor olyan speciális helyzetet teremtettek a Magyarországon nem letelepedett online kereskedők és digitális platformüzemeltetők számára, amely az eddigi uniós jogvitáktól részben eltérő kérdéseket vet fel.
Külföldi webshopok adóztatása és az uniós jog
A magyar kiskereskedelmi adó az elmúlt években az uniós jog és a tagállami adószuverenitás egyik visszatérő ütközési pontjává vált. A vita elsősorban arra irányult, hogy összeegyeztethető-e az uniós joggal egy olyan árbevétel-alapú, progresszív különadó, amelynek érdemi terhét a piaci szerkezetből adódóan főként külföldi tulajdonú, integrált kiskereskedelmi láncok viselik. Ezzel a kérdéssel több alkalommal is foglalkoztunk már, bemutatva a progresszív adóztatás, az aggregációs szabályok és az ezekhez kapcsolódó kötelezettségszegési eljárások legfontosabb tanulságait.
Jelen elemzésünk azt vizsgálja, hogy a külföldi webshopok adóztatására vonatkozó szabályok összeegyeztethetők-e az Európai Unió alapvető szabadságjogaival, illetve eredményezhetnek-e hátrányos megkülönböztetést a határon átnyúló e-kereskedelmi tevékenységet folytató vállalkozások számára.
Út az uniós perig
Az Európai Unió Bírósága (EUB) 2020-ban, a Tesco-ügyben még arra a következtetésre jutott, hogy a kiskereskedelmi különadó progresszív jellege önmagában nem sérti a letelepedés szabadságát. A bíróság szerint az, hogy a magasabb árbevételt elérő vállalkozások között nagyobb arányban találhatók más tagállami tulajdonosi háttérrel rendelkező társaságok, önmagában a piac gazdasági realitását tükrözi, és nem bizonyít tiltott hátrányos megkülönböztetést.
Ez a jogvita tovább folytatódott a 2020-ben bevezetett kiskereskedelmi adó törvény kapcsán Magyarország ellen indított kötelezettségszegési eljárásban. Az eljárás nyomán a 2026-os adóévre vonatkozóan is 2026. július 31-től már meg is történt a kiskereskedelmi adó törvény aggregációs szabályának hatályon kívül helyezése. Aváltozás időbeli hatálya költségvetési szempontból érthető, azonban az EU-konformitás szempontjából nem ad megnyugtató választ a 2020 és 2025 közötti szabályozásra, amelyet érintetlenül hagy. Az említett időszakban véleményünk szerint a törvény uniós jogot sértett, ugyanis a külföldi piaci szereplőket megakadályozta abban, hogy a magyar szereplők által alkalmazott modell szerint működjenek.
Az uniós jogvitákon túl
Érdekes kérdéseket vet fel a kiskereskedelmi adó 2025-től hatályba lépett módosítása is, amely eddig nem képezte a fentiekben említett EU-konformitási viták tárgyát. Ez a változás ugyanis már nem csupán a Magyarországon működő integrált láncok és a hazai franchise-modellek eltérő adóztatási helyzetét érinti, hanem a Magyarországon gazdasági célból nem letelepedett külföldi webshopok és digitális platformüzemeltetők adóztatását is. Példaként említhetők:
- Amazon
- eBay
- AliExpress
- Alibaba
- Temu
- Shein
- Allegro
- Etsy
- Zalando
- AboutYou
Az említett szereplők külföldi értékesítéseit 2025-ig egyszerűen mentesítette a magyar jogalkotó a kiskereskedelmi adó alól, 2025-től azonban egy speciális progresszív mentesítési szabályt vezetett be, amely az érintetteknél gyakorlatban az adófizetési kötelezettség jelentős növekedését eredményezte. Az új szabály értelmében a magyar adóalap részét képezi a külföldi értékesítés nettó árbevétele is, az erre jutó adó összegével pedig utólag csökkenthető az adókötelezettség.
A külföldi webshopok adóztatása kapcsána kérdés ezért ma már nem egyszerűen az, hogy progresszív lehet-e egy kiskereskedelmi különadó, hanem az, hogy nem eredményez-e nyilvánvaló hátrányos diszkriminációt az a szabályozási technika, amikor a jogalkotó ezeknek a piaci szereplőknek a világméretű árbevételét is figyelembe veszi a magyar adóteher meghatározásakor.
A 2025-ös szabályváltozás: a territoriális logika megbomlása
A kiskereskedelmi adó eredeti szabályozási logikája alapvetően territoriális jellegű volt. A magyar adóztatás kapcsolódási pontját a belföldön átadott áruk értékesítéséből származó árbevétel jelentette. Ez illeszkedett ahhoz az általános adójogi kiindulóponthoz, hogy egy állam elsődlegesen a saját területéhez kapcsolódó gazdasági teljesítményeket adóztatja.
A 2025. január 1-jétől hatályos módosítás azonban a külföldi illetőségű, Magyarországon nem letelepedett kiskereskedők esetében ennél szélesebb adóalap-meghatározást vezetett be. Ebben a körben az adóalap már nemcsak a Magyarországhoz kapcsolódó forgalmat, hanem a külföldön átadott áruk értékesítéséből származó ellenértéket is figyelembe veszi.
A külföldi árbevétel „felhúzhatja” az adóalany adóalapját a magasabb adósávba, majd a rendszer ezt követően biztosít bizonyos korrekciót az adó meghatározása során. A gyakorlatban azonban ez a bonyolultabb mentesítési mechanizmus egyik évről a másikra jelentős adókötelezettség növekedést eredményez. A növekedés csak a külföldi kiskereskedőket érinti, a belföldieket nem. Ez a progresszív mentesítési technikának diszkriminatív színezetet kölcsönöz, hiszen csak a külföldi webshopok adóztatására vonatkozik, a magasabb adóteher pedig ténylegesen azt eredményezi, hogy a belföldi árbevételt meghaladó mértékű adóalap válik Magyarországon adóztathatóvá.
Ez a probléma a platformüzemeltetők kiskereskedelmi adó kötelezettségét is érinti.
A kiskereskedelmi adó törvény itt tárgyalt rendelkezései kifejezetten ugyan nem tesznek különbséget belföldi és külföldi vállalkozások között, de hatásait tekintve döntően más (tag)államokhoz kötődő vállalkozásokat sújtanak.
Az EU konformitás hiányának új dimenziója
Az Európai Bizottság jelenleg is folyamatban lévő kötelezettségszegési eljárása elsődlegesen arra épül, hogy a magyar kiskereskedelmi adó hátrányos helyzetbe hozza a külföldi irányítású, integrált vagy kapcsolt vállalkozásként működő kiskereskedelmi láncokat a hazai franchise-rendszerben működő szereplőkhöz képest. A diszkrimináció abból adódik, hogy a 2020-ban bevezetett, kapcsolt vállalkozásokat érintő összeszámítási szabály megakadályozza a külföldi szereplőket, hogy szervezeti kereteiket olyan módon strukturálják át, hogy azzal a magyar szereplőkhöz hasonló előnyös adózási pozícióba kerüljenek.
A külföldi webshopok (és platformok) adóztatását befolyásoló progresszív mentesítési szabály más logika mentén ugyan, de ugyanúgy hátrányosan érinti a külföldi ágenseket a magyar szereplőkkel szemben, ami alapvető uniós szabadságjogok sérelmét is eredményezheti.
Megnyílhat az út az adó-visszatérítési eljárások előtt?
Amennyiben az EUB az uniós jog sérelmét állapítaná meg, az érintett vállalkozások számára lehetőség nyílhat speciális adó-visszatérítési eljárások kezdeményezésére. A magyar adóeljárási szabályok alapján az adóalanyok ugyanis kérhetik a megfizetett adó visszatérítését arra hivatkozva, hogy az adókötelezettséget megállapító szabályozás ellentétes az uniós joggal.
Jó tudni ugyanakkor, hogy:
- nem szükséges feltétlenül megvárni az EUB végső döntését;
- az eljárások már most is megindíthatók;
- az elévülési szabályok miatt a megfelelő időzítés kiemelt jelentőségű lehet.
Ez különösen releváns lehet azon vállalkozások számára, amelyek az elmúlt években jelentős összegű kiskereskedelmi adót fizettek meg.
Szakértői csapatunk folyamatosan figyelemmel kíséri a kiskereskedelmi adóval kapcsolatos fejleményeket, így különösen az Európai Bizottság, az Európai Unió Bírósága, valamint a magyar kormányzat vonatkozó közleményeit és intézkedéseit. Igény esetén állunk rendelkezésére akár a külföldi webshopok adóztatása kapcsán felmerülő kérdések és az esetleges eljárási és jogérvényesítési lehetőségek tisztázása kapcsán.
Jelen cikkünk kizárólag az általános tájékoztatást szolgálja és nem tekinthető tanácsadásnak.
