Az elmúlt években a digitális gazdaság robbanásszerű fejlődése maga után vonta a kapcsolódó szabályozási környezet radikális átalakulását is. Ez egyfelől változásokat generált a polgári, kereskedelmi jogi, fogyasztóvédelmi, verseny- és reklámjogi, adatvédelmi, büntetőjogi stb. szabályozásban, másfelől a digitális platformokon folyó elektronikus kereskedelem számos kihívás elé állította az adójogi szabályozást is, ugyanis az adóhatóságok jelentős információhiánnyal küzdöttek az ilyen ügyletek vonatkozásában.

Az információcsere bevezetésének lépcsőfokai

Az adózási átláthatóság biztosításának egyik fontos eszköze az automatikus adóügyi információcsere lett, amely két lépcsőben kerül(t) bevezetésre:

• Az EU-n belül már 2023-tól kezdődően adatot kell szolgáltatni a platformüzemeltetőknek a DAC7 irányelv alapján, az adatok automatikus cseréje 2024-től meg is kezdődött.
• 2025 őszén a magyar parlament három, az OECD berkein belül megkötött nemzetközi megállapodást is elfogadott, köztük a digitális platformokat érintő automatikus információcserére vonatkozót is. Ez azt jelzi, hogy információcsere dimenziói 2026-ot követően már túlmutatnak az EU-s kereteken, immáron globális méreteket öltenek.

Hatékonyabbá válik a nemzetközi adókikerülés elleni fellépés

A nemzetközi adatcserék elsődlegesen a nemzeti adóhatóságok információéhségét hivatottak kielégíteni. Az adóhatóság az információcsere során kapott adatok birtokában hatékonyabban és célzottabban tudja ellenőrizni a platformokon értékesítők ügyleteit. Ez elősegíti az önkéntes jogkövetést is, ugyanakkor hatékony fegyvert ad a hatóságok kezébe a feketegazdaság elleni küzdelemben is.

Az információcsere az adóhatóságokon és a platformokon túl az értékesítőket is érinti. Az értékesítő adatot szolgáltat a platformnak, a platform pedig megküldi az információkat az adóhatóságoknak. Az adóhatóságok ezt követően kicserélik egymás között az adatokat, így a magyar adóhatóság egyrészt rá fog látni a magyar felhasználók ilyen jellegű (pl. Booking.com-on keletkezett) bevételeire, másfelől a külföldi felhasználók kapcsán továbbítani fogja a releváns adatokat az illetékes külföldi hatóság felé. Az adatközlés hatékonyabbá tétele érdekében annak elmulasztásáért egyrészt a platformüzemeltető is szankcionálhatja az értékesítőt, másrészt – értelemszerűen – az adóhatóság is a platformüzemeltetőt.

A kapott adatokat a NAV értékeli, majd összeveti a magyar adóbevallásokban szereplő adatokkal. Ha eltérést állapít meg, a korábbi nemzetközi adatcsere-mechanizmusok tapasztalatai alapján ún. támogató eljárást indít, amely egyfajta önkéntes jogkövetési hajlandóságot ösztönző intézmény. Ha az adózó önkéntesen nem tesz eleget a hatósági felhívásnak, akkor súlyosabb következményekkel, pl. adóellenőrzés megindításával, adóbírsággal stb. is számolnia kell.

Kikre vonatkozik adatszolgáltatási kötelezettség?

A NAV-nak elsősorban a magyar adóügyi illetőségű platformüzemeltetőknek kell adatot szolgáltatniuk, de rajtuk túlmenően a Magyarországon bejegyzett vagy üzletvezetési hellyel, telephellyel rendelkező EU-s illetőségű platformüzemeltetők is kötelezettek. Saját döntésük alapján azok a harmadik országbeli vállalkozások is belföldön teljesíthetik a kötelezettségüket, akik lehetővé teszik az érintett tevékenységek értékesítő általi elvégzését.

Platformüzemeltetőnek minősül minden olyan szervezet, amely a felhasználókkal szerződve elérhetővé teszi számukra a platformját – legyen az weboldal vagy mobilalkalmazás –, hogy azon keresztül más felhasználókkal kapcsolatba lépve értékesítsenek vagy szolgáltatást nyújtsanak, ideértve a tevékenység ellenértékének beszedésére és kifizetésére irányuló bármilyen megoldást is. A platform kifejezés ugyanakkor nem foglalja magában azt a szoftvert, amely kizárólag kifizetések kezelését, az adott tevékenység megjelenítését/hirdetését, valamint a felhasználók valamelyik platformra irányítását / áthelyezését teszi lehetővé.

Milyen adatokra és tevékenységekre vonatkoznak a kötelezettségek?

A platformüzemeltetők az alábbi tevékenységek valamelyikét végző felhasználó tekintetében kötelezettek adatszolgáltatásra:

• ingatlan-bérbeadás (lakó-, üzleti, egyéb ingatlanok, parkolóhely),
• személyi szolgáltatások (felhasználó kérésére online vagy személyesen elvégzett idő- vagy feladatalapú munkák),
• áruk értékesítése,
• közlekedési eszköz bérbeadása.

A digitális platformokat a fentiek kapcsán bejelentési, átvilágítási, adatszolgáltatási, tájékoztatási, nyilvántartásvezetési és iratmegőrzési kötelezettség terheli.

A platformüzemeltetőt terhelő átvilágítási feladatok a magánszemélynek vagy szervezetnek minősülő értékesítő adatainak beszerzését, ellenőrzését (pl. adószám ellenőrzése), az illetőségének megállapítását, továbbá ingatlan-bérbeadás esetén az ingatlannal kapcsolatos információk beszerzését is magában foglalja. Az adatszolgáltatásnak az értékesítők adatai mellett az ügyletek darabszámát és az ellenérték összegét, sőt adott esetben a használt pénzforgalmi számla adatait is tartalmaznia kell.

Az adatszolgáltatás megfelelő teljesítésért a platformüzemeltetőket fokozott felelősség terheli. A NAV 2 millió forintig terjedő mulasztási bírsággal sújthatja a platformüzemeltetőt az egyes kötelezettségek elmulasztásáért, vagy nem megfelelő teljesítése miatt. A mulasztási bírságolásnál is szigorúbb eszköz a NAV kezében, hogy törölheti a nyilvántartásból a platformüzemeltetőt az adatszolgáltatási kötelezettség nem teljesítése miatt, továbbá döntést hozhat a platformüzemeltető weboldalának ideiglenes elérhetetlenné tételéről is.

Globalizálódó adatszolgáltatás: információcsere az EU-n kívül

A fentiek fényében látható, hogy a 2026 után induló OECD-egyezmény (DPI MCAA- Multilateral Competent Authority Agreement on Automatic Exchange of Information on Income Derived through Digital Platforms) nem újdonság, hanem gyakorlatilag a már meglévő uniós kötelezettség kiterjesztése EU-n kívüli államokra is, így a jövőben nemzetközi szinten működő digitális vállalkozásoknak mindkét rendszerrel számolniuk kell.

Magyarország 2024. november 26-án aláírta az egyezményt, a kapcsolódó törvény 2025. november 1-jén lépett hatályba. Az első kötelező adatszolgáltatás a 2026-os évre vonatkozóan, 2027-ben lesz esedékes.

A DPI MCAA alapján a digitális platformüzemeltetőknek – az EU-s rendszerhez hasonlóan – adatot kell szolgáltatniuk a felhasználók bevételeiről elsősorban szálláshely, közlekedési és egyéb személyi szolgáltatásokhoz kapcsolódóan. Ugyanakkor az adatcsere kiterjedhet áruértékesítésre és közlekedési eszközök bérbeadására is. Az adatokat az aláíró államok automatikusan megosztják egymással. A résztvevő államok között szerepel pl. az Egyesült Királyság, Kanada, Norvégia, Új-Zéland vagy Argentína is.

Speciális adófizetési kötelezettségek digitális platformok esetében

A digitális platformok az adóelkerülés melegágyai lehetnek, így az adatszolgáltatáson kívül a platformok transzparens működését több, sajátosnak mondható adózási megoldás is erősíti. Ezek közül mindenekelőtt az áfát és a kiskereskedelmi adót szükséges kiemelni. Mindkét megoldásban közös, hogy a platformokat adózási szempontból fikcióval vélelmezett értékesítőnek tekinti, és ezzel jelentős adókötelezettséget ró rájuk.    

Jelenlegi és jövőbeni áfaszabályok

Az áfaszabályok mindenekelőtt a platformokon végzett távértékesítést, illetve személyszállítási és a szálláshelyszolgáltatásokat érintik.

Az áfatörvény 2021 tavaszától a termékek távértékesítését elősegítő platformüzemeltetőket is bevonja az értékesítéseket terhelő áfa beszedésébe azáltal, hogy – ún. fikcióval – a termék beszerzőjének és értékesítőjének tekinti őket, amennyiben:

• 150 eurót meg nem haladó belső értékű küldeményként importált termék távértékesítését, illetve
• értéktől függetlenül, Közösségben nem letelepedett adóalany által nem adóalanynak a Közösség területén teljesített termékértékesítését segítik elő.

Ez alapján tehát két termékértékesítés (egy láncügylet) teljesül az eredeti eladó és a platform, továbbá a platform és a vevő között. A platformokat az általuk elősegített ügyletek után adófizetési kötelezettség terheli, amelyet akár az egyablakos rendszeren keresztül is teljesíthetnek.

A jövőre nézve az Európai Unió 2025. március 11-én hivatalosan elfogadott áfareformja (ViDA, VAT in the Digital Age) is fontos rendelkezéseket tartalmaz a platformgazdaságra vonatkozóan. Ennek értelmében 2028. július 1-jétől a személyszállítást és szállást kínáló platformok (pl. Uber, Airbnb) bizonyos esetekben vélelmezett áfaalanyként válnak áfafizetésre kötelezetté, főként akkor, amikor az eredeti szolgáltató nem áfaköteles.

A tagállamok eltérő módon alkalmazhatják a vélelmezett szállítói szabályt, illetve elhalaszthatják az előírások bevezetését 2030. január 1-jéig.

Kiskereskedelmi adózás

2025. január 1-jétől a digitális platformokon keresztül végzett kiskereskedelmi tevékenységek után a magyar és külföldi platformüzemeltetők egyaránt kötelesek megfizetni a kiskereskedelmi adót.

Amennyiben a platformot üzemeltető saját kiskereskedelmi tevékenységet is végez, úgy az is beletartozik az adóalapjába, bár a ténylegesen fizetendő adó összegét az erre a tevékenységre jutó adó csökkenteni fogja. A 2025-ben és 2026-ban kezdődő adóévek esetén a kiskereskedelmi adó mértéke az évközi adóváltozások hatására jelentősen megemelkedett, a bevételi sávok eltolódtak.

Felügyeleti díj

2024-től egy speciális díjfizetési kötelezettség, a felügyeleti díj is terheli a Magyarországon letelepedett online platformüzemeltetőket. A díjat a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság részére kell megfizetni. A felügyeleti díj alapja főszabály szerint az előző évi nettó árbevétel 0,3%-a. A díj alól cégméret, illetve relatíve alacsony árbevételi szint esetén lehet mentesülni.

A digitális platformok adatszolgáltatási kötelezettségének teljesítése és a platformüzemeltetőkre vonatkozó speciális adózási szabályok betartása a számos határidőre és az európai, nemzetközi szabályozásokra is tekintettel meglehetősen komplex és nehéz feladat, komoly körültekintést igényel. Ha támogatásra lenne szüksége a kapcsolódó compliance munkák elvégzésénél, adóosztályunk örömmel áll rendelkezésére.

Jelen cikkünk kizárólag az általános tájékoztatást szolgálja és nem tekinthető tanácsadásnak.