Sok vállalkozás a számviteli szabályzatokra úgy tekint, mint kötelező adminisztratív feladatra: az alapításkor vagy egy könyvelőváltás során elkészülnek, bekerülnek egy mappába, majd hosszú évekre senki sem veszi elő őket.

Pedig egy esetleges adóhatósági ellenőrzés során a NAV nemcsak azt vizsgálhatja, hogy rendelkezik-e a vállalkozás a kötelező számviteli szabályzatokkal, hanem azt is, hogy a napi működés valóban összhangban áll-e azokkal.

Korábbi cikkünkben már bemutattuk a vállalatok működését meghatározó szabályzatok szerepét. Most azt tekintjük át, hogy egy NAV-ellenőrzés során miért nem elegendő ezek puszta megléte, és milyen kockázatot jelenthet, ha a vállalkozás a gyakorlatban nem a saját szabályzatai szerint működik.

Mit értünk számviteli szabályzatok alatt?

A számviteli szabályzatok a vállalkozás számviteli működését meghatározó belső dokumentumok összességét jelentik. A gyűjtőfogalom magában foglalja a számviteli politikát, valamint az ahhoz kapcsolódó számviteli szabályzatokat.

A számviteli törvény alapján elkészítendő számviteli szabályzatok:

A számviteli politika ezek közül kiemelt szerepet tölt be: meghatározza azokat az alapelveket, módszereket és döntéseket, amelyekre a vállalkozás egész könyvvezetése és beszámolókészítése épül. Az egyes szabályzatok pedig a gyakorlati végrehajtás részletszabályait rögzítik, például, hogy a vállalkozás milyen számviteli elvek alapján vezeti könyveit, hogyan értékeli eszközeit és forrásait, milyen szabályok szerint végzi a leltározást, illetve hogyan kezeli pénzeszközeit.

A számviteli szabályzatok célja nem csupán a jogszabályi megfelelés biztosítása, hanem az is, hogy a vállalkozás számviteli folyamatai egységesek, átláthatók és következetesek legyenek. Éppen ezért nem elegendő elkészíteni őket – a mindennapi működés során is ezekben foglaltak szerint kell eljárni.

A számviteli politika: a legfontosabb törvényi előírás

A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény előírja, hogy a gazdálkodó köteles kialakítani számviteli politikáját, amelyben meghatározza többek között:

  • az alkalmazott számviteli alapelveket;
  • a törvény által biztosított választási lehetőségek közül alkalmazott megoldásokat;
  • a lényegességi és jelentőségi küszöbértékeket;
  • az alkalmazott értékelési eljárásokat;
  • azokat az eseteket, amikor a számviteli politika módosítása szükséges.

A számviteli politika tehát nem egy általános dokumentum, hanem a vállalkozás működésére szabott belső szabályrendszer, amelyet a könyvvezetés és a beszámolókészítés során következetesen alkalmazni kell.

Ez a dokumentum képezi a számviteli szabályzatok rendszerének alapját, amelyhez kapcsolódnak az egyes részterületeket szabályozó belső szabályzatok.

Ki felel a számviteli politika elkészítéséért?

A számviteli törvény egyértelműen rögzíti, hogy a számviteli politika elkészítéséért és módosításáért a gazdálkodó képviseletére jogosult személy felelős.

Mivel a számviteli politika a vállalkozás számviteli szabályrendszerének alapdokumentuma, a felelősség gyakorlatilag a teljes számviteli szabályozási rendszer kialakítására és naprakészen tartására is kiterjed.

Ez azt jelenti, hogy bár a számviteli politika és a kapcsolódó szabályzatok elkészítésében, felülvizsgálatában és aktualizálásában a könyvelő vagy a számviteli tanácsadó jelentős szakmai segítséget nyújthat, a jogszabályi felelősség továbbra is a vállalkozás vezetőjét vagy törvényes képviselőjét terheli.

Éppen ezért különösen fontos, hogy a szabályzatokat ne csak elkészítsük, hanem rendszeresen felülvizsgáljuk, és minden olyan esetben aktualizáljuk, amikor jogszabályváltozás vagy a vállalkozás működésében bekövetkező változás ezt indokolja.

Mikor kell elkészíteni vagy módosítani a számviteli szabályzatokat?

A jogszabály szerint az újonnan alakuló gazdálkodó szervezetnek a számviteli politikát és a kapcsolódó szabályzatokat a megalakulástól számított 90 napon belül kell elkészítenie.

Amennyiben a számviteli törvény módosul, és a változás érinti a vállalkozás számviteli szabályzatait, a szükséges módosításokat a jogszabály hatálybalépését követő 90 napon belül át kell vezetni.

Ez azonban nem jelenti azt, hogy kizárólag jogszabályváltozás esetén szükséges felülvizsgálni a szabályzatokat. Számos olyan élethelyzet adódhat, amikor ezt a vállalkozás saját érdekében is célszerű megtenni.

Mikor érdemes felülvizsgálni a számviteli szabályzatokat?

A szabályzatok felülvizsgálata különösen indokolt lehet, ha:

  • a vállalkozás új tevékenységet kezd;
  • termelőtevékenység indul;
  • webshop vagy új üzletág jön létre;
  • devizás ügyletek jelennek meg;
  • új könyvelési vagy vállalatirányítási rendszer kerül bevezetésre;
  • módosulnak a vállalkozás által alkalmazott számviteli döntések (például értékcsökkenési módszer, értékhatárok, lényegességi küszöbök);
  • jelentősen átalakulnak a bizonylatkezelési vagy pénzkezelési folyamatok.

A számviteli szabályzatoknak ugyanis mindig a vállalkozás tényleges működését kell tükrözniük. Ha a gyakorlat megváltozik, a szabályzatokat is hozzá kell igazítani.

Miért nem elég, hogy vannak számviteli szabályzataink?

Az adózás rendjéről szóló törvény alapján a vállalkozás mulasztási bírsággal sújtható, ha nem a számviteli törvény alapján elkészített szabályzataiban foglaltak szerint jár el.

Vagyis a NAV nem csupán azt vizsgálhatja, hogy a vállalkozás rendelkezik-e a kötelező szabályzatokkal, hanem azt is, hogy azok megfelelnek-e a tényleges működésnek, illetve a könyvelési gyakorlat összhangban áll-e a bennük rögzített eljárásokkal.

Gyakorlati példák

A jogszabály szerint lényegesnek minősül minden olyan információ, amelynek hiánya vagy hibás bemutatása befolyásolhatja a beszámoló felhasználóinak döntéseit. Ilyen diszkrepanciák lehetnek például, hogy:

  • a szabályzat szerint évente teljes körű leltár készül, de ez ténylegesen nem történik meg;
  • a számviteli politika egy adott értékelési módszert ír elő, a könyvelés során azonban ettől eltérő eljárást alkalmaznak;
  • a pénzkezelési szabályzatban meghatározott pénztárkezelési rendet a vállalkozás nem tartja be.

Ezekben az esetekben nem pusztán arról van szó, hogy a szabályzat elavult, hanem arról, hogy a vállalkozás a saját maga által meghatározott szabályokat sem követi.

Mire figyelhet a NAV egy ellenőrzés során?

Egy adóhatósági ellenőrzés során többek között az alábbi kérdések merülhetnek fel:

  • rendelkezik-e a vállalkozás a kötelező számviteli szabályzatokkal;
  • megfelelnek-e azok a hatályos jogszabályoknak;
  • tükrözik-e a vállalkozás tényleges működését;
  • a könyvelés és a bizonylati fegyelem összhangban áll-e a szabályzatokkal;
  • a leltározás, értékelés és pénzkezelés a szabályzatok szerint történik-e.

A leggyakoribb hibák

Tapasztalataink szerint a számviteli szabályzatokat érintő leggyakrabban előforduló problémák a következők:

  • a számviteli politika évek óta nem került felülvizsgálatra;
  • a dokumentum már nem hatályos jogszabályokra hivatkozik;
  • a vállalkozás működése jelentősen megváltozott, de a szabályzat változatlan maradt;
  • a szabályzatban szereplő értékhatárokat a gyakorlatban nem alkalmazzák;
  • más vállalkozás mintája került átvételre, és abban idegen cégadatok vagy nem releváns rendelkezések maradtak.

Ahogy a fentiekből kiderül, a számviteli szabályzatok elkészítése nem egyszeri adminisztratív kötelezettség és nemcsak a jogszabályi megfelelést segíti elő, hanem hozzájárul ahhoz is, hogy a vállalkozás működése átlátható, következetes és egy esetleges adóhatósági ellenőrzés során is megfelelően alátámasztható legyen.

KONYVELES_szamviteli_tanacsadas
SZÁMVITELI TANÁCSADÁS

A WTS Klient számviteli szakértői segítséget nyújtanak a számviteli szabályzatok elkészítésében, felülvizsgálatában és aktualizálásában. Munkánk során nem csupán a jogszabályi megfelelésre törekszünk, hanem arra is, hogy a szabályzatok valóban a vállalkozás működését tükrözzék, és a mindennapi gyakorlatban is alkalmazhatók legyenek. Amennyiben szeretné felülvizsgáltatni meglévő szabályzatait, vagy új vállalkozásához van szüksége számviteli politikára és kapcsolódó szabályzatokra, forduljon bizalommal hozzánk!

Jelen cikkünk kizárólag az általános tájékoztatást szolgálja és nem tekinthető tanácsadásnak.