Kinek kell vagyonadót fizetnie az új szabályok szerint? Elsőre sokan úgy gondolhatják, hogy kizárólag a nagy értékű ingatlanok és a jelentős megtakarítások tulajdonosai lehetnek érintettek. A vagyonadó-tervezet alapján azonban számos olyan kevésbé nyilvánvaló élethelyzet is létezik, amikor valaki úgy kerülhet a vagyonadó hatálya alá, hogy erre elsőre nem is gondolna. A külföldi lakcím, a szakmai irodában fennálló tagság vagy egy később kifizetendő követelés egyaránt indokolhat alaposabb vizsgálatot.
Kinek kell vagyonadót fizetnie külföldön élő magánszemélyként?
A külföldi életvitel nem feltétlenül zárja ki az érintettséget
A külföldön élő magyaroknak, különösen a kettős állampolgároknak érdemes áttekinteniük a tervezet illetőségi szabályait. A magyarországi lakcím hiánya önmagában nem ad biztos választ, és az is jelentőséggel bírhat, hogy az érintett mióta él életvitelszerűen külföldön.
Az év közbeni kiköltözésnél sem feltétlenül elegendő a december végi helyzetből kiindulni: az illetőség megszűnése előtti vagyoni állapot vizsgálata is szükségessé válhat.
Kell-e vagyonadót fizetnie annak a külföldinek, aki magyar cégben tulajdonos?
Magyar céges érdekeltség külföldi tulajdonosként
Külföldi magánszemélyeknél akkor is felmerülhet magyar vagyonadó-kötelezettség, ha nincs magyarországi lakóhelyük vagy közvetlen ingatlantulajdonuk. Egy magyar társaságban fennálló részesedés, illetve bizonyos, magyar ingatlanvagyonhoz kapcsolódó külföldi céges érdekeltség is figyelmet érdemelhet.
Ez utóbbi kapcsán magánszemélyeken túlmenően külföldi vagyonkezelési adóalanyok a vagyonadó hatókörébe kerülhetnek.
Kell-e fizetni a cég vagyonából vagy eredményéből való részesedés után?
Nem csak a klasszikus cégtulajdon számíthat
Sokan úgy gondolják, hogy csak az üzletrésszel vagy részvényekkel rendelkező vállalkozók lehetnek érintettek. A társadalmi egyeztetésre bocsátott vagyonadó-tervezet alapján azonban más tagsági vagy részesedési jogok is növelhetik a figyelembe veendő vagyont.
Az ügyvédi, közjegyzői, végrehajtói és más szakmai irodák tagjai számára különösen fontos lehet a tervezet áttekintése. A szervezet vagyonából vagy eredményéből való részesedést biztosító jogosultság akkor is képviselhet beszámítandó értéket, ha az ügyfélnek nincs hagyományos üzletrésze vagy részvénycsomagja.
Hasonló figyelmet igényelhetnek egyes külföldi partnerségek és más, adózási szempontból átlátható szervezetek. Ezeknél előfordulhat, hogy a szervezetben tartott vagyont közvetlenül a résztvevőnél kell figyelembe venni.
Kinek kell vagyonadót fizetnie haszonélvezőként vagy használati jog jogosultjaként?
Nem csak a tulajdonjog számít
Ingatlanok és járművek kapcsán nem csak a tulajdonos, hanem a haszonélvezeti, használati jog jogosultja is adókötelezettséggel számolhat, ráadásul ezek kapcsán speciális és összetett értékelési szabályokra is figyelemmel kell lenni.
Számít-e a tagi kölcsön, a halasztott vételár vagy a végkielégítés?
A még meg nem kapott pénz
Tagi kölcsön, részletekben fizetett vételár vagy más halasztott kifizetés: a bankszámlaegyenleg nem feltétlenül mutatja meg a teljes vagyoni helyzetet. Egy már fennálló követelés akkor is szerepet kaphat, ha a pénz csak később érkezik meg.
Például a több évre ütemezett végkielégítések és hasonló megállapodások (tagi kölcsön, hosszabb időszakra ütemezett vételárak stb.) esetében különösen fontos a szerződés tartalma. Más megítélés alá eshet egy már megszerzett, feltétlen jogosultság és egy további feltételektől függő juttatás.
Érdekes kérdéseket vethetnek fel a meglévő biztosítási konstrukciók is (pl. visszavásárlási értékkel rendelkező szerződések, nyugdíjvárományok stb), amelyeknél a vagyonadó minősítés szempontjából fontos a szerződés minősítése, a jogosult személyének pontos meghatározása is.
A vezető munkavállalók szempontjából különösen érdekes kérdés lehet a management incentive programok keretében kapott részvényopciók.
Kell vagyonadót fizetni a kriptovaluták után?
Kriptotulajdonosok figyelem!
A jelentősebb kriptoportfoliók tulajdonosai is vagyonadókötelezettség alá eshetnek, így nekik sem árt a fokozott figyelem.
Mentesít a vagyonadó alól a külföldi vagyonkezelés?
A külföldi vagyonkezelés sem ad önmagában választ
Külföldi trustoknál és alapítványi konstrukcióknál a létrehozás helye mellett a tényleges irányítást és a magyarországi személyi kapcsolatokat is vizsgálni kell. A magyar illetőségű alapító, vagyonrendelő vagy bizonyos esetekben kedvezményezett jelenléte a konstrukció adózási megítélését is befolyásolhatja.
Írásunk a rendelkezésünkre álló vagyonadó-tervezeten alapul.
Az érintettség felméréséhez az ingatlanok és megtakarítások mellett érdemes a megszokott vagyonleltár mögé nézni és áttekinteni a tagsági jogokat, követeléseket, juttatási programokat és külföldi struktúrákat is. A WTS Klient szakértői az egyedi körülmények és a kapcsolódó dokumentumok alapján segítenek feltárni a további vizsgálatot igénylő kérdéseket. Vagyonadó tanácsadási szolgáltatásunk átfogó támogatást nyújt a kitettségvizsgálattól és adótervezéstől kezdve a dokumentáció összeállításán át egészen a megfelelési kötelezettségek teljesítéséig. Forduljon hozzánk bizalommal!
Jelen cikkünk kizárólag az általános tájékoztatást szolgálja és nem tekinthető tanácsadásnak.
