[et_pb_section bb_built=”1″ admin_label=”section”][et_pb_row admin_label=”row” background_position=”top_left” background_repeat=”repeat” background_size=”initial”][et_pb_column type=”4_4″][et_pb_text background_layout=”light” text_orientation=”left” border_style=”solid” background_position=”top_left” background_repeat=”repeat” background_size=”initial” _builder_version=”3.0.63″]

Mint ahogy arra a devizára való átállás stratégia szempontjainál már rávilágítottunk, számos szempontot érdemes mérlegelni, mielőtt egy társaság a könyvvezetés devizanem váltásáról dönt.

Amennyiben a tulajdonosi és a management igények találkoznak a törvényi lehetőségekkel, és megszületik az elvi döntés a devizában történő könyvvezetésre átállásról, több, számviteli szempontból lényeges témakört érdemes végig gondolni, mielőtt belevágunk az átállás kivitelezésébe.

Milyen időpontban lehetséges a devizára való átállás?

A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény szerint a vállalkozó euróban vagy USA dollárban készítheti el éves beszámolóját, ha erre vonatkozó döntését a számviteli politikájában az üzleti év első napját megelőzően rögzítette és a létesítő okirata szerinti devizaként az eurót, illetve az USA dollárt jelölte meg. Fontos megemlíteni, hogy ezt a döntést legkorábban a döntést követő 5. üzleti évre vonatkozóan változtathatja meg a vállalkozó.

A számviteli törvény szerint devizára való átállás csak az üzleti év fordulónapján lehetséges. Ekkor a társaságnak az áttérés fordulónapján egy normál éves beszámolót kell készíteni az áttérés előtti pénznemben, majd az áttérés napjára vonatkozóan külön mérleget kell készíteni a létesítő okiratban rögzített devizában.

Mikor kezdjük meg a felkészülést az áttérésre?

Tekintettel arra, hogy csak az üzleti év fordulónapján lehet átállni, az elvi döntésnek legalább 3-4 hónappal előbb meg kell történnie, mert a felkészülés és a vállalatirányítási rendszer alkalmasságának felmérése és a szükséges informatikai fejlesztése miatt több hónappal korábban el kell kezdeni a konkrét felkészülést.

Alkalmas a vállalatirányítási rendszerünk az áttérésre vagy szükségesek további informatikai fejlesztések?

Sok esetben a használt rendszerek alkalmatlansága miatt a devizára való átállás egyben vállalatirányítási rendszer váltással is együtt jár, ami még hosszabb felkészülési időt igényel. Ha a meglévő szoftverrel történik meg a devizára való átállás, a rendszernek képesnek kell lennie a következő új helyzeteket kezelni:

  • A munkavállalókkal szembeni kötelezettségek és az adófizetési kötelezettségek az átállás napja után devizás tételek lesznek, így a rendszernek tudnia kell majd kezelni ezek realizált és nem realizált árfolyamkülönbözetének elszámolását. Tapasztalataink szerint a devizában történő könyvvezetésre áttérő társaságoknak a legnagyobb kihívást az általános forgalmi adó számviteli nyilvántartása és a pénzügyi teljesítések, illetve év végi átértékelések árfolyamkülönbözeteinek elszámolása
  • Az adatmigráció során az adatok konvertálásra kerülnek, viszont előtte a konvertálandó adatokat át szokták világítani, mert a nem optimálisan kezelt számlák konverziója megakaszthatja a konverzió lefutását.
Mik a számviteli teendők?

Mivel az átállás egyik feltétele a számviteli politika aktualizálása, érdemes ezzel kezdeni a felkészülést. Először is a társaság számviteli politikájában a devizára való átállás tényét rögzíteni kell.

Ezt követően át kell számolni a számviteli politikában forintban szereplő értékhatárokat. A számviteli törvény egyes rendelkezései által forintban meghatározott értékhatárokat az MNB által az adott időpontra vonatkozóan közzétett devizaárfolyamon történő átszámítással kell figyelembe venni.

Devizás nyitó mérleg elkészítése és könyvvizsgálata

A fordulónapra elkészült beszámoló alapján a cégkivonat szerinti devizában nyitómérleget kell készíteni. Itt a következő értékelési feladatok jelentkeznek:

  • A jegyzett tőke átváltási árfolyamát a társaság választja meg, és szerepelteti ez alapján a jegyzett tőke devizában kifejezett új összegét az új alapító okiratban.
  • Minden más mérlegelem MNB árfolyammal átértékelendő.
  • Azon követeléseket, pénzeszközöket és kötelezettségeket, melyek devizában voltak kifejezve, az eredeti devizás értéken kell szerepeltetni, és az átszámítási különbözetet összevontan, veszteség esetén az eredménytartalékkal, nyereség esetén a tőketartalékkal szemben kell elszámolni.

A devizás nyitó mérleget 5 hónapon belül el kell készíteni, és a könyvvizsgáló által hitelesített jelentéssel együtt letétbe kell helyezni. A nyitó mérleg alapján kell a könyveket az áttérés napját követő nappal devizában megnyitni.

[/et_pb_text][/et_pb_column][/et_pb_row][et_pb_row background_position=”top_left” background_repeat=”repeat” background_size=”initial”][et_pb_column type=”1_2″][et_pb_text background_layout=”light” text_orientation=”left” use_border_color=”off” border_color=”#ffffff” border_style=”solid” background_position=”top_left” background_repeat=”repeat” background_size=”initial”]

KAPCSOLÓDÓ VIDEÓ:

[/et_pb_text][et_pb_image src=”https://wtsklient.klient.hu/wp-content/uploads/2017/06/deviza_számvitel.png” show_in_lightbox=”off” url=”http://wtsklient.klient.hu/2017/06/14/devizas-atteres-szamvitel/” url_new_window=”on” use_overlay=”off” animation=”off” sticky=”off” align=”left” force_fullwidth=”off” always_center_on_mobile=”on” use_border_color=”off” border_color=”#ffffff” border_style=”solid” /][/et_pb_column][et_pb_column type=”1_2″][et_pb_text background_layout=”light” text_orientation=”left” use_border_color=”off” border_color=”#ffffff” border_style=”solid” background_position=”top_left” background_repeat=”repeat” background_size=”initial”]

KAPCSOLÓDÓ HANGANYAG:

[/et_pb_text][et_pb_image src=”https://wtsklient.klient.hu/wp-content/uploads/2017/07/devizás-áttérés-számvitel.png” show_in_lightbox=”off” url=”http://wtsklient.klient.hu/2017/06/22/devizara-torteno-atallas/” url_new_window=”on” use_overlay=”off” animation=”off” sticky=”off” align=”left” force_fullwidth=”off” always_center_on_mobile=”on” use_border_color=”off” border_color=”#ffffff” border_style=”solid” /][/et_pb_column][/et_pb_row][et_pb_row background_position=”top_left” background_repeat=”repeat” background_size=”initial”][et_pb_column type=”4_4″][et_pb_text background_layout=”light” text_orientation=”left” use_border_color=”off” border_color=”#ffffff” border_style=”solid” background_position=”top_left” background_repeat=”repeat” background_size=”initial”]

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK:

A devizában való könyvelés stratégiai szempontjai

A devizaáttérés egyes jogi aspektusai

A devizás áttérés adóvonatkozásai

[/et_pb_text][/et_pb_column][/et_pb_row][/et_pb_section]

Jelen cikkünk kizárólag az általános tájékoztatást szolgálja és nem tekinthető tanácsadásnak.

devizában való könyvelés könyvvezetés nyitó mérleg számviteli politika számviteli törvény