Adósemlegességi kérelmek

Az Európai Unió Bírósága előtt folyamatban lévő Sandoz-ügy ismét reflektorfénybe helyezte az áfasemlegesség elvét és az adózók jogérvényesítési lehetőségeit. Az ügy különösen a gyógyszeripari szereplők számára lehet meghatározó, de a kérdés általános tanulsága is fontos: a magyar jog és az uniós jog esetleges ütközése akár speciális adóvisszatérítési igényt is megalapozhat.

Az adósemlegesség elve

Az áfa rendszerének egyik alapelve az adósemlegesség. Ez azt jelenti, hogy a vállalkozás nem lehet végleges viselője sem a beszerzéseihez kapcsolódó levonható áfának, sem olyan fizetendő áfának, amelyet végsősoron nem tudott beszedni a vevőjétől.

A gyakorlatban azonban nem ritkán előfordul, hogy egy vállalkozás valamilyen adminisztratív, eljárási vagy időbeli akadály miatt nem tudja a számára járó áfát visszaigényelni vagy a korábban megfizetett adót csökkenteni.

Jó hír, hogy a magyar adóeljárási szabályok több lehetőséget is biztosítanak az ilyen helyzetek rendezésére. A kérdés csak az, hogy egy konkrét esetben melyik eszköz alkalmazható.

Mikor merülhet fel visszaigényelhető áfa?

A levonási jog oldalán

A levonási jog akkor illeti meg az adózót, ha annak anyagi jogi feltételei fennállnak, vagyis közvetlen és azonnali kapcsolat áll fenn a vállalkozó adóköteles gazdasági tevékenységével, vagy a kiadás az adóalany általános költségeinek részét képezi. A jog gyakorlásához azonban bizonyos formai feltételeknek is teljesülniük kell.

Problémát okozhat például, ha:

• a számla csak késve érkezik meg;
• adminisztratív hiba derül ki utólag;
• az érintett időszak már ellenőrzéssel lezárt;
• a levonási jogot megalapozó dokumentumok csak később állnak rendelkezésre.

A fizetendő adó oldalán

Nemcsak a levonható áfa „ragadhat bent”, hanem a korábban jogszerűen megfizetett fizetendő adó is visszajárhat.

Ez tipikusan előfordulhat:

• behajthatatlan követelések esetén;
• olyan esetekben, amikor az adóalany üzletpolitikai okokból vagy jogszabályban előírtak szerint teljesít árengedmény jellegű vagy jogszabály alapján kötelező befizetéseket (pl. gyógyszeripari cégeket érintő, támogatásvolumen szerződések alapján teljesített NEAK befizetések, gyógyszeradó, vagy gyógyszerlátogatók foglalkoztatásához kapcsolódó havi átalánybefizetés);
• utólag adott árengedményeknél;
• meghiúsult vagy megszűnt szerződéseknél;
• hibás számlázási vagy adózási gyakorlat korrekciójakor utólag elszámolt összegek esetén;

Összefoglalóan tehát minden olyan esetben, amikor a vállalkozás végül több áfát fizetett meg, mint amennyit ténylegesen beszedett.

Négy lehetőség az áfa visszaszerzésére

1. Önellenőrzés: a legegyszerűbb megoldás

Amennyiben az érintett időszak még nem évült el és nincs ellenőrzéssel lezárva, az önellenőrzés általában a leggyorsabb és legbiztonságosabb önadózási megoldás.

Önellenőrzés alkalmazható vagy kötelezően alkalmazandó például:

• későn érkezett számlák esetén;
• adminisztratív hibák javítására;
• behajthatatlan követelések kapcsán;
• speciális korrekciós tételek érvényesítésére.

Az önellenőrzés előnye, hogy az adózó a hatóság bevonása nélkül korrigálhatja saját bevallását.

A kulcskérdés az idő. Az elévülési határidő jelentheti a legfontosabb korlátot.

2. Ismételt ellenőrzés: ha az időszak már lezárt

Ha az adott időszakot a NAV már ellenőrizte, az önellenőrzés rendszerint nem alkalmazható.

Ilyenkor ismételt ellenőrzés kezdeményezhető, ha:

• új tény vagy körülmény merül fel;
• ez az új tény vagy körülmény érdemben befolyásolhatná a korábbi megállapításokat;
• az adózó jóhiszeműen járt el, és az új tény vagy körülmény korábban nem állhatott rendelkezésére.

Ezzel az igényérvényesítési móddal kikerülünk az önadózás világából, így a kedvező eredmény nem csak adózón múlik, hanem az adóhatóság és később akár a bíróság értékelésétől is függhet. Éppen ezért fontos, hogy az adózó minél hamarabb vizsgálja meg az esetleges korrekciós lehetőségeket.

3. Adósemlegességi kérelem: a „végső esély”

Vannak helyzetek, amikor sem az önellenőrzés, sem az ismételt ellenőrzés nem kínál megoldást.

Ilyenkor válhat különösen értékessé az adósemlegességi kérelem.

Az eljárás célja, hogy az adózót ne érje végleges adóteher olyan esetekben, amikor:

• az áfa más eljárásban már nem téríthető vissza;
• a visszatérítés elmaradása nem róható fel az adózónak;
• az adósemlegesség elvének sérelme áll fenn.

Ezeknél a kérelmeknél is kiemelt fontosságú az elévülés helyes értelmezése és számítása.

4. Art. 195. és196. § szerinti kérelmek, ha uniós jogot sért a magyar jogszabály

Bizonyos esetekben, ha a magyar jogszabály ellentétes az uniós joggal, kérelmezni lehet a jogsértő módon beszedett adók (pl. áfa vagy kiskereskedelmi adó) visszatérítését. A kérelmezésre lehetőség nyílik konkrét európai bírósági (EUB) döntésre történő hivatkozással (Art. 196. §), illetve annak hiányában is (Art. 195.  §).

Az Európai Bíróságon folyamatban levő esetek között jelenleg aSandoz-ügy az, ami új lehetőséget nyithat a gyógyszeripari szereplők számára a korábban megfizetett áfa egy részének visszaigénylésére. Azoknak a társaságoknak, amelyek a Sandozhoz hasonlóan gyógyszerlátogatók foglalkoztatásához kapcsolódó kötelező befizetést teljesítettek a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) felé, érdemes nyomon követni az ügy állását és megvizsgálni az Art. 196. § szerinti adóvisszatérítési kérelem benyújtásának lehetőségét.

Amennyiben az Európai Unió Bíróságának gyakorlata alapján a magyar szabályozás uniós jogba ütközőnek bizonyul, a megfelelő feltételek fennállása esetén akár több évre visszamenőleg is felmerülhet adóvisszatérítési igény. A potenciálisan jelentős pénzügyi hatás miatt célszerű időben felmérni az érintett tranzakciókat és a rendelkezésre álló igényérvényesítési lehetőségeket.

Kinek lehet érdekes az adósemlegességi kérelem?

Az adósemlegességi eljárás különösen hasznos lehet:

• ellenőrzéssel lezárt időszakok esetén;
• elévülésközeli vagy részben elévült ügyeknél;
• behajthatatlan vagy problémás követelések kapcsán;
• hibás adózási gyakorlatok utólagos korrekciójánál;
• olyan helyzetekben, amikor az áfa normál eljárás keretében már nem szerezhető vissza;
• külföldi vállalkozások számára, amelyek a hagyományos áfa-visszatérítési eljárásban sikertelenek voltak.

A fentieken túlmenően érdemes továbbá kritikusan figyelni a magyar jog és az uniós jog összhangját, ugyanis egy esetleges konfliktushelyzet speciális adóvisszatérítési igényt alapozhat meg a vállalkozások oldalán, ami jelentős cash-flow előnyt eredményezhet. Nem kell tehát automatikusan lemondani ezekről az összegekről, ugyanis megfelelő eljárásjogi kompetenciákkal még lezárt vagy nehéz ügyekben is lehet lehetőség áfa-, vagy egyéb adótúlfizetés visszaszerzésére.

ÁFA COMPLIANCE

Az áfa-visszatérítési és adósemlegességi lehetőségek sikeres érvényesítése gyakran nemcsak adószakmai, hanem eljárásjogi kérdés is. Egy-egy ügy kimenetelét jelentősen befolyásolhatja a megfelelő igényérvényesítési forma kiválasztása, az elévülési szabályok helyes értelmezése vagy az uniós jogi szempontok azonosítása. Érdemes ezért már a lehetőségek felmerülésekor szakértői támogatást igénybe venni. A WTS Klient adójogban is jártas áfaszakértői készséggel segítenek az érintett ügyletek felmérésében, a kockázatok értékelésében és a rendelkezésre álló visszatérítési lehetőségek eredményes kihasználásában.

Tudjon meg többet szolgáltatásunkról!