Október végén két olyan törvényjavaslat is az Országgyűlés elé került, amely jelentős változást hozhat a nagyobb magánvagyonnal rendelkezők számára. A vagyonadóról szóló javaslat több ponton finomítja a korábban társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezetet. A változások elsősorban az egyes vagyonelemeket, különösen a társasági részesedéseket érintik, és jelentős hatással lehetnek a vagyon értékelésére, ezen keresztül a vagyonadó-kötelezettség mértékére is.
Az adótörvényeket módosító „salátatörvény” emellett 2027-től egy teljesen új, a magánszemélyek vonatkozásában eddig ismeretlen exit tax szabályozást is bevezetne. Az alábbiakban a vagyonadóra vonatkozó módosításokat foglaljuk össze, az exit taxot külön cikkben vizsgáljuk meg.
A fő szabályok maradtak, a vagyon értékelése több ponton változott
A vagyonadó alapvető koncepciója nem változott, továbbra is az 1 milliárd forintot meghaladó nettó vagyon lenne adóköteles, 100 milliárd forintos adóalapig 1%-os, az e feletti részre 1,5%-os kulccsal. A benyújtott javaslat ugyanakkor több olyan módosítást tartalmaz, amely a társasági részesedések értékelését, és így a tényleges adóterhet érdemben befolyásolhatja.
Hogyan változik a holdingvállalkozások fogalma?
Jelentősen módosult például a holdingvállalkozás fogalma. A korábbi tervezet szűk, társasági részesedésekre épülő 90%-os tesztje helyett a benyújtott javaslatban:
- szerepet kap a társaság funkciója,
- a releváns eszközök között a részesedések mellett többek között értékpapírok, pénzeszközök, saját célú ingatlanok és csoporttársaságokkal szembeni követelések is szerepelhetnek.
A változás lehetséges következménye, hogy egy működő társaság pusztán az eszközszerkezete alapján már nem minősülhet holdingnak, így nem alkalmazhatja a kedvező saját tőke alapú értékelési szabályt sem. Ez a vagyon értékelése során jelentős eltérést eredményezhet.
Nem változott ugyanakkor az a szabály, miszerint az 500 millió forintot meghaladó saját tőke esetén holdingoknál is alkalmazni kell a rejtett tartalékokkal történő korrekciót.
Hogyan változik a vagyon értékelése a kisebb társaságok esetében?
Új egyszerűsítés, hogy a legfeljebb 100 millió forintos saját tőkével rendelkező társaságok esetében a főszabály szerinti, hozamértéket is figyelembe vevő kombinált képlet helyett az adózó választhatja a részesedés saját tőke alapján történő értékelését. Az alapképlet ugyanis aránytalanul felülértékelheti a jó jövedelmezőségű, de alacsony saját tőkéjű vállalkozásokat, az új szabály alapján viszont számos termelő vagy szolgáltató vállalkozás tulajdonosa kerülhet az egymilliárdos értékhatár alá. A NAV persze kiemelt figyelmet fog fordítani a 2026 májusát követő tőkeműveletek (pl. saját tőke csökkentés) rendeltetésszerűségének vizsgálatára.
A javaslat azt is egyértelművé teszi, hogy negatív saját tőke esetén az értékelés során nullával kell számolni, így azzal nem csökkenthető a pozitív hozamértékből képzett cégérték. A kisebbségi részesedések 25, illetve 30%-os értékcsökkentési lehetősége megmarad, de a közeli hozzátartozók tulajdoni hányadait már össze kell számítani. Ez utóbbi szabály hátrányosan érintheti a családi vállalkozásokat, élettársakra viszont nem vonatkozik a korlátozás.
Hogyan változik a vagyon értékelése a magyar ingatlanvagyonnal rendelkező társaságoknál?
Fontos változás érinti a magyar ingatlanvagyonnal rendelkező társaságokat is. Külföldi illetőségű adóalanynál a magyar ingatlanok értékéből az új javaslat alapján levonhatók azok a tartozások, amelyek közvetlenül kapcsolódnak az ingatlan:
- megszerzéséhez,
- létesítéséhez,
- fenntartásához,
- értéknövelő beruházásához.
Így például egy 2 milliárd forint értékű magyar ingatlannal és az ahhoz közvetlenül kapcsolódó 800 millió forint hitellel rendelkező társaság 100%-os részesedése e szabály alapján 1,2 milliárd forintos nettó ingatlanértékből indulna ki, nem a teljes 2 milliárd forintból.
Egyéb fontos módosítások a tervezett vagyonadóban
Egy adminisztratív könnyítés is bekerült a javaslatba. Az 500 millió forintot meghaladó saját tőkével rendelkező magyar társaság rejtett tartalékokra vonatkozó adatszolgáltatása eszerint csak akkor kötelező, ha azt legalább egy tulajdonos kéri. Emellett több olyan pontosítás is bekerült a javaslatba, amely közvetlenül befolyásolja a vagyon értékelését. Például:
- A részesedések esetében bevezetésre kerül egy „új végső” értékelési metódus is
- Változnak a tőzsdei részvényekre vonatkozó értékelési szabályok
- A javaslat egyértelműsíti a külföldi vagyonra vonatkozó progresszív mentesítési szabályokat.
Fontos, hogy továbbra sem végleges jogszabályszövegről van szó, kizárólag egy tervezetről. Mivel az új javaslat számos ponton módosítaná a vagyon értékelésének szabályait, érdemes figyelemmel kísérni a jogalkotási folyamatot. A fejleményekről továbbra is tájékoztatjuk olvasóinkat, a változásokat pedig részletesen november 3-i webináriumonkon fogjuk ismertetni.
A tervezett vagyonadó egyik legnagyobb kihívása várhatóan a vagyonelemek megfelelő értékelése lesz. A társasági részesedésekre, holdingstruktúrákra, ingatlanokra és külföldi vagyonelemekre vonatkozó szabályok jelentősen befolyásolhatják, hogy egy magánszemély egyáltalán a vagyonadó hatálya alá kerül-e, és ha igen, mekkora adófizetési kötelezettséggel számolhat. A WTS Klient szakértői támogatást nyújtanak a vagyonadó-kitettség vizsgálatában, a vagyon értékelésében, az adótervezésben és a megfelelési kötelezettségek teljesítésében. Vegye fel velünk a kapcsolatot, és készüljön fel időben a várható változásokra!
Jelen cikkünk kizárólag az általános tájékoztatást szolgálja és nem tekinthető tanácsadásnak.
