Bármelyik cég életében előfordulhat, hogy a munkáltató a munkavállalót átmenetileg a munkaszerződéstől eltérő munkakörben (átirányítás), munkahelyen (kiküldetés) vagy más munkáltatónál (kirendelés) szeretné foglalkoztatni. Erre a Munka Törvénykönyvéről szóló törvény (Munka Törvénykönyve, Mt.) 53.§-a biztosít lehetőséget. Vannak azonban bizonyos esetek, amikor a más helységben történő foglalkoztatásához a munkavállaló hozzájárulása elengedhetetlen. Ezeket az eseteket a Munka Törvénykönyve tételesen felsorolja.
Munkaszerződéstől eltérő munkakör vagy munkahely
A munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatások időtartama nem haladhatja meg naptári évenként a 44 beosztás szerinti munkanapot. Ezt bizonyos esetekben, például évközben kezdődő munkaviszonynál arányosítani kell. A törvényben meghatározott időtartamon túli munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatáshoz a munkaszerződés módosítása szükséges. A munkavállalót minden esetben kötelezően tájékoztatni kell a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás várható időtartamáról.
Míg a munkaszerződéstől eltérő munkakörben való foglalkoztatás során a munkáltató arra utasítja a munkavállalót, hogy olyan feladatokat lásson el, amelyek más munkakörhöz tartoznak, addig a más munkahelyen történő munkavégzés során a feladatok nem változnak, viszont a munkavégzés helye igen. Mindkét esetben továbbra is a munkáltató irányítása alatt történik a munkavégzés, nincs változás sem a bérszámfejtés, sem pedig a számviteli elszámolás tekintetében.
Kirendelés, azaz foglalkoztatás más munkáltatónál
A más munkáltatónál történő foglalkoztatás esetében azonban ideiglenesen egy másik munkáltató irányítása alá kerül a munkavállaló. Ezen jogviszony részleteit célszerű a két munkáltató között megállapodásban rögzíteni, amelyben érdemes kitérni többek között a munkáltatói jogok gyakorlásának megosztására, a kirendelés időtartamára és a felek közötti elszámolásra is. A kirendelő munkáltató fogja továbbra is elkészíteni a bérszámfejtést, kifizetni a munkavállalók bérét, bevallja és megfizeti az adókat. A felmerülő bérköltséget, kapcsolódó adókat és járulékokat a szokásos módon rögzíti a könyveiben, számviteli kimutatásaiban.
A munkavállaló kirendelése nem történhet ellenérték fejében, amely azonban adókockázatot rejthet magában. Éppen ezért fontos előzetesen megvizsgálni a kérdést társasági adó és áfa szempontból is. Lehetőség van természetesen arra is, hogy a felmerülő költségeket az egyik munkáltató megtéríttesse a másik munkáltatóval. Ezt a térítést egyéb bevételként kell könyvelni, míg a másik munkáltatónál egyéb ráfordítást fog eredményezni.
Foglalkoztatás egyszerre több munkáltatónál
A munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatástól meg kell különböztetni az atipikus foglalkoztatást, amelynek egyik formája a munkavállaló több munkáltató általi foglalkoztatása. Cégcsoportoknál gyakran előfordul, hogy egy munkaviszony keretében több vállalkozás is ugyanazon személyt foglalkoztatja bizonyos munkakörökben, például könyvelő, portás stb. Az Mt. 195.§-a lehetővé teszi, hogy a munkaszerződésben több munkáltató és a munkavállaló megállapodjanak az egy munkakörbe tartozó feladatok ellátásában. A Munka Törvénykönyve nem írja elő, hogy ez a foglalkoztatási forma csak kapcsolt felek esetében lehetséges, teljesen független munkáltatók is alkalmazhatják ezt a jogi eszközt.
Több munkáltató által létesített munkaviszony esetében a munkaszerződésben – az általános szabályon túlmenően – rögzíteni kell, hogy a munkabér-fizetési kötelezettséget mely munkáltató teljesíti. A munkáltatók a munkaviszony létesítésével egyidejűleg kötelesek írásban az adókötelezettségek teljesítésére egy munkáltatót kijelölni, továbbá a kijelölt munkáltató személyéről a munkavállalót tájékoztatni. Erre a szabályra is figyelemmel megállapítható, hogy a munkáltatók tájékoztatási kötelezettsége különösen fontos szerephez jut ebben az atipikus munkaviszonyban. A munkáltatók a megállapodásuk arányában viselik a felmerült bérköltséget és a kapcsolódó közterheket, tehát mindkét cég a rá eső részt fogja a könyveiben kimutatni bérköltségként és bérjárulékként. (A több munkáltató által létesített munkaviszony adózásával kapcsolatos tudnivalókat a NAV a 2013/28. adózási kérdésben foglalja össze.)
A munkaerő-kölcsönzés
Az atipikus foglalkoztatás egy másik esete a munkaerő-kölcsönzés, ahol a kölcsönbeadó a vele kölcsönzés céljából munkaviszonyban álló munkavállalót ellenérték fejében munkavégzésre a kölcsönvevőnek ideiglenesen átengedi. Ez minden esetben engedélyköteles tevékenység, és az áfatörvény 142.§-a alapján fordított adózás alá esik.
Akár a fentiekben felsorolt, akár más, atipikus foglalkoztatási formát választ egy adott cég, érdemes munkajogásszal és adótanácsadóval is egyeztetni. A WTS Klient szakértői készséggel állnak a rendelkezésére!
KAPCSOLÓDÓ CIKK:
