Képesek-e eredményesen gazdálkodni a cégek a jelenlegi hazai adózási környezetben? Kellene-e változtatni a magyar adórendszeren az energiaválság miatt, és ha igen, melyik részén? Mit tehet a kormány, mit tehet a jegybank, és mit tehetnek a vállalatok a recessziós veszélyek elkerülése érdekében? Elemzésemben többek között ezekre a kérdésekre keresem a válaszokat.
Az, hogy képesek-e eredményesen gazdálkodni a cégek a jelenlegi adózási környezetben, nem elsősorban az adózási környezet megváltozásához kapcsolódó vállalati döntésekről szól. Sokkal inkább arról, hogy a megváltozott makrogazdasági környezetben (energiaválság, száguldó infláció, emelkedő hitelkamatok, magas forintárfolyam) biztosítja-e még az adórendszer az államháztartás szükséges bevételeit és közben az igazságos közteherviselést.
Az adórendszer ugyanis nem változott lényegi módon az elmúlt 10-12 évben, a jövedelmek megadóztatását célzó rendszerről a fogyasztás megadóztatására fókuszáló rendszer kialakítását követően. És bár az újabb szektoriális különadók bevezetése, valamint a kisadózók kedvezményes adózásának jelentős korlátozása sokaknak jelent többletterhet, a vállalatok többségének gazdálkodásában nem ezek a változások jelentik a fő kihívást.
Milyen megoldásokat nyújthat az energiaválság kihívásaira az adórendszer átalakítása?
A téma valós megtárgyalásához és a szükséges intézkedések meghozatalához ezért azt érdemes megvizsgálni, hogy a makrogazdasági feltételek megváltozása milyen változást okoz az államháztartás bevételeiben, és erre az adórendszeren keresztül milyen válaszokat érdemes adni.
A többszörösére nőtt energiaárak jelentik a legnagyobb kihívást a vállalatoknak, már csak azért is, mert a makrokörnyezet egyéb tényezői (infláció, kamatszintek, forintárfolyam) is elsősorban az energiaválság nyomán változnak.
Az energiaválság, a gáz és a villany árának emelkedése egyes vállalatokat szinte térdre kényszerít, a cégek nagy része viszont a termékei és szolgáltatásai árába építi be ezeket drágulásokat, ez vezet a nem csak Magyarországot, de egész Európát érintő túlfűtött inflációs nyomáshoz. A magyar adórendszer első körben profitál ebből a változásból, hiszen a magas infláció az elsősorban az áfa- és fogyasztási adó bevételekre fókuszáló rendszerben többletbevételeket generál. A jövedelmeket alacsony kulcsokkal adóztató rendszer ugyanakkor nem igazán tud sem a vállalatok, sem a magánszemélyek részére olyan további kedvezményeket biztosítani, amelyek az infláció okozta többletköltségeket akárcsak részben is kompenzálni tudnák. A csökkenő jövedelmek a vállalatoknál a beruházások visszafogását eredményezik, a magánszemélyek esetében pedig a fogyasztás elhalasztását és mérséklését, ami végül mégiscsak negatívan hat a fő állami bevételi forrást jelentő áfabevételekre.
Hosszabb távon mindez a gazdasági növekedés megtorpanásához, egyes piaci elemzők szerint a gazdaság recesszióba fordulásához vezethet. Mit tehet a kormány, mit tehet a jegybank, és mit tehetnek a vállalatok ennek a negatív folyamatnak a megakadályozása érdekében?
A kormány a fő bevételi forrás, a fogyasztási típusú adók szinten tartása érdekében a munkahelyek fenntartását segítő intézkedések meghozatalával tehet a legtöbbet. Az extra profit megadóztatása a költségvetés rövidtávú érdekeit szolgálta, és a rezsicsökkentés részbeni fenntartását tette lehetővé, közép- és hosszútávon szükség lehet a Covid-időszakban már kipróbált munkaerő-megtartó támogatások alkalmazására.
Mi áll a jegybanki alapkamat emelésének hátterében?
A jegybank, mint a monetáris politika fő irányítója sincs könnyű helyzetben. A leginkább Európát sújtó energiaválság az EUR/USD árfolyamra is jelentős negatív hatással volt, de a közép-kelet-európai devizák – köztük a forint – árfolyama a piaci bizonytalanság következtében még ennél is nagyobb veszteséget szenvedett, és a szokásosnál nagyobb mozgásokat produkált. Az elmúlt 12 hónap legmagasabb HUF/EUR árfolyama közel 20%-kal haladta meg a legalacsonyabb, 2021. szeptember 16-ai árfolyamot, és az árfolyam volatilitását illetően szintén beszédes adat, hogy csak az elmúlt hat hétben több, mint 8%-kal volt magasabb a HUF/EUR árfolyam napi maximuma (426,33) mint annak napi minimuma (393,04).
Nem csoda, ha a jegybank az alapkamat és az irányadó betéti kamat folyamatos emelésével próbálja féken tartani az árfolyamot, és ezen keresztül az inflációt. Bár ez az alapkamat 13%-os mértékre emelésével sem sikerült maradéktalanul, az mindenképpen helyes, ha a jegybank és a kormány inflációt mérséklő intézkedései összhangban vannak egymással. A kamatszint drasztikus emelkedése nyilván nem segít a gazdasági növekedésnek, de az egyensúly fenntartásában fontos szerepet játszik. Sorsdöntő lesz ugyanakkor, hogy a recessziós nyomás csökkenése esetén (amely persze nagyban függ a világgazdasági folyamatok alakulásától) a jegybank és a kormány ellenkező irányú, növekedést segítő intézkedései is a megfelelő időben, és egymással összhangban szülessenek majd meg.
Hogyan reagálhatnak a vállalatok a kihívásokra?
A vállalatok mozgástere az eddigiekben felsorolt indokok miatt meglehetősen korlátozott. Az első intézkedések az energiaválság első jeleire válaszul egyértelműen a gyakorta kétszámjegyű áremelések voltak. Ezzel párhuzamosan a költségcsökkentő és a beruházásokat elhalasztó intézkedések meghozatalára is sor került. Közép- és hosszútávon a munkaerő-piaci helyzet változására is fel kell készülni. A csökkenő jövedelmezőség miatti esetleges létszám-leépítések korlátozása érdekében szükség lehet a kormány munkahelymegőrzést szolgáló támogatási csomagjának megalkotására. Ehhez a vállalatok hosszútávú, felelős munkaerő-tervezési tevékenységükkel járulhatnak hozzá.
Összefoglalásként kijelenthető, hogy az előttünk álló időszak kihívásaira a piaci szereplők összehangolt intézkedéseivel lehet majd megfelelő válaszokat adni. A kormány a magyar adórendszer alappilléreinek változatlanul hagyásával, esetleges finomhangolásával, de a kiszámíthatóság fontosságának szem előtt tartásával tehet a legtöbbet a gazdaság folyamatainak megfelelő mederben tartásáért.
Adótanácsadóink már a cég indulása óta fogalmaznak meg javaslatokat a magyar adórendszer észszerűsítése és ügyfeleink, a vállalatok adózásának megkönnyítése és optimalizálása érdekében. Javaslatainkat több ízben vittük sikeresen keresztül a magyar adóigazgatáson és a döntéshozókon. Ugyan a jelenlegi makrogazdasági helyzet, az energiaválság most minden korábbinál súlyosabb kérdéseket vet fel, továbbra is minden erőnkkel igyekszünk ügyfeleinknek aktuális és személyre szabott gazdasági és adózási megoldásokat kínálni. Forduljon hozzánk bizalommal!
