A Nemzetgazdasági Minisztérium 2025. december 2-án közzétette az új transzferár-nyilvántartásról és a transzferár-adatszolgáltatásról szóló rendelettervezetet, amely a jelenleg hatályos 32/2017. (X. 18.) NGM rendelet teljes újraszabályozását célozza. A tervezet nem pusztán technikai pontosításokat tartalmaz: több ponton érdemi, a magyar transzferárazási gyakorlatot is jelentősen érintő változásokat vezetne be. Az alábbiakban összefoglaljuk az új transzferár-rendelettervezet legfontosabb módosításait és azok várható hatásait.
Új szerkezet, új fókusz: a rendelet célrendszerének átalakulása
A transzferár-rendelettervezet már a címében is jelzi a koncepcionális váltást: a hangsúlyt egyértelműen a nyilvántartás és adatszolgáltatás integrált kezelésére helyezi. A preambulum részletesebben rögzíti a rendelet célját: az OECD Transzferár Irányelveknek való megfelelést, az adóadminisztráció észszerű szintjének biztosítását és a hatósági kockázatelemzés támogatását.
Jelentősen bővülő és átdolgozott fogalmi keretrendszer
A tervezet teljesen újraszabályozza a definíciós részt. Kiemelendő:
- Az alacsony hozzáadott értékű szolgáltatások meghatározása gyökeresen átalakul: megszűnik a TESZOR-kód alapú lista, és helyette részletes, feltételekre épülő definíció kerül be.
- Új fogalmak jelennek meg, például a bruttó haszonkulcs, nettó árrés, nettó haszonkulcs, tesztelt fél vagy üzemibevétel-arányos megtérülés. Ezek a fogalmak eddig sem voltak ismeretlenek a transzferárazási gyakorlatban, de most a tervezet szerint belekerülnek a rendeletbe is.
- Az új transzferár-rendelettervezet pontosítja a bérgyártás és szerződéses gyártás fogalmát is, az értékteremtési folyamatban betöltött szerep tisztább meghatározásával.
- A kapcsolt ügylet megítélésénél a tényleges gazdasági tartalom az irányadó, így számlázás hiányában is létrejöhet transzferár-szempontból releváns ügylet.
Új értékhatárok és átalakított mentességi rendszer
A jelenlegi szabályozáshoz képest számos értékhatár módosul, ami több vállalat nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségét érinti majd:
- Új elemként jelenik meg az 500 millió forintos értékhatár: amennyiben az adózó kapcsolt ügyletei ellenértékének összértéke nem haladja meg ezt a szintet, mentesül a fődokumentum készítése alól.
- Helyi dokumentum készítési kötelezettség alól mentesség: az általános értékhatár 100 millió forintról 150 millió forintra nő.
- A költségátterhelések esetében 500 millió forintos limit lép be. Az új transzferár-rendelettervezet értelmében csak azok a költségátterhelések mentesülnek a helyi dokumentáció készítési kötelezettség alól, amelyek szokásos piaci áron számított értéke éves szinten nem haladja meg az 500 millió forintot.
- Jelentős változás, hogy az ingyenes pénzeszközátadás már nem lesz teljeskörűen mentes a helyi dokumentáció készítési kötelezettség alól.
Egyszerűsített helyi dokumentum – új koncepció
Az új transzferár-rendelettervezet bevezet egy új egyszerűsített dokumentációs rendszert. Egyszerűsített helyi dokumentum készíthető az alacsony hozzáadott értékű szolgáltatásokra meghatározott feltételekkel, az ingyenes pénzeszközátadásra, valamint a változatlan áron továbbszámlázott ügyletekre, ha azok megfelelnek a rendeletben meghatározott feltételeknek. Az egyszerűsített helyi dokumentum szűkebb információtartalommal készül, de továbbra is alátámasztja a szokásos piaci árat.
Összevonhatóság új szabályai
Az összevonhatóság általános szabályai az új rendeletben változatlanul megmaradnak. Új szabályként megjelenik, hogy az egyes ügylettípusok – gyártási, forgalmazási, szolgáltatási, pénzügyi és immateriális ügyletek – a jövőben nem vonhatók össze egymással.
Lényegesen részletesebb dokumentációs követelmények
A helyi dokumentum ügyleti része jelentősen bővül:
- részletesebb funkcionális és kockázati elemzést kell készíteni,
- szolgáltatások esetén kötelező a hasznossági (benefit) teszt,
- az ügylet megnevezését a jövőben az adatszolgáltatás szerinti ügylettípus-kategóriák alapján kell megadni, és szükség esetén TEÁOR-kóddal kiegészíteni,
- a kapcsolt vállalkozási viszony bemutatásakor fel kell sorolni a köztes személyeket és az azokban fennálló többségi befolyás módját és mértékét, ha a többségi befolyás közvetetten áll fenn.
Szegmentált eredménykimutatás
A módosítás jogszabályi szinten is rögzíti azt a transzferáras gyakorlatban eddig is alkalmazott elvet, amely szerint a kapcsolt ügylettel érintett tevékenység(ek) jövedelmezőségi vizsgálatához az üzemi eredmény minden releváns bevételét, költségét és ráfordítását szegmensszinten (kapcsolt ügylethez kapcsolódóan) kell felosztani. A több tevékenységhez kapcsolódó tételeket észszerű módszerrel kell megosztani, és a felosztásnak teljes körűnek kell lennie, azaz nem maradhat allokálatlan tétel.
Lényeges változások jönnek az adatbázis-kutatás szabályaiban
Az új transzferár-rendelettervezet tartalmazza a gyakorlatban igen gyakran alkalmazott vállalati (társasági) szintű adatokat tartalmazó adatbázis-kutatás alapvető szabályait is anélkül, hogy konkrét adatbázis használatát kötelezővé tenné. Mindazonáltal lehetőséget biztosít arra is, hogy az adatbázis-kutatás egyes szabályaitól indokolt esetben az adózók bizonyos körben eltérhessenek.
A vállalati (társasági) szintű adatokat tartalmazó adatbázis-kutatásnak legalább a következőknek kell megfelelnie:
- a társaságoknak egyedileg azonosíthatóknak kell lenniük;
- az összehasonlítható társaságok között nem lehetnek nem működő (tevékenységet nem folytató) társaságok;
- kizárólag független társaságok lehetnek a mintában;
- az adatoknak a vizsgált évet megelőző három évre kell vonatkozniuk;
- a felhasznált pénzügyi adatoknak mindegyik évből rendelkezésre kell állniuk;
- vagy legalább a két egymást követő évben veszteséges társaságokat kell kizárni vagy pedig legalább a figyelembe vett évek több, mint a felében az üzemi (üzleti) tevékenység eredmény szintjén veszteséges társaságokat kell kizárni;
- elsősorban az elsődleges tevékenységi kódokra kell szűrni, a kulcsszavas keresés mellőzésével;
- a társaságoknak a tesztelt féllel összehasonlító földrajzi területen kell működniük; és
- a társaságoknak az internetes honlapjuk alapján is összehasonlíthatónak kell lenniük.
Ha a tesztelt fél belföldön végzi a tevékenységét, akkor az összehasonlító földrajzi területet a következő sorrendben kell megállapítani: 1. Magyarország; 2. V4; 3. V4, továbbá Bulgária, Észtország, Horvátország, Lettország, Litvánia, Románia és Szlovénia; 4. EU27; 5. ennél tágabb terület. Bővíteni akkor lehet, ha a minta elégtelen elemszámú.
Adatszolgáltatás: új ügylettípusok
A transzferár-adatszolgáltatás szerkezete is részben átalakul. Az ügylettípusok száma 53-ról 54-re nő, és több kategória részletesebb meghatározást kap.
A nyilvántartás nyelve
Fontos változás, hogy míg korábban a dokumentáció nem magyar nyelven is elkészíthető volt, az új transzferár-rendelettervezet ezt szűkíti: a dokumentáció, annak módosításai és az alátámasztó anyagok a jövőben kizárólag magyar vagy angol nyelven készíthetők el. Ez egységesíti a nyelvi követelményeket, ugyanakkor korlátozza a korábbi gyakorlatot.
Mikortól alkalmazható?
A tervezet szerint az új rendelet:
- 2026-ban kezdődő adóévekre kötelezően,
- de választhatóan már a 2025-ben kezdődő adóévek tekintetében is alkalmazható.
Ez azt jelenti, hogy a 2025-ös dokumentációk és adatszolgáltatások elkészítésekor a vállalkozásoknak már dönteniük kell, melyik szabályrendszert követik.
A WTS Klient transzferár-tanácsadó csapata jelentős tapasztalattal rendelkezik a transzferár-szabályok értelmezésében, a dokumentációk elkészítésében és készséggel segítünk ügyfeleinknek annak feltérképezésében is, hogy az új transzferár-rendelettervezet hogyan érinti a cégüket. A WTS Global transzferár-tanácsadás csapatának tagjaként pedig nemzetközi szinten is megoldást kínálunk minden transzferárral kapcsolatos problémára. Keresse szakértőinket bátran!
Jelen cikkünk kizárólag az általános tájékoztatást szolgálja és nem tekinthető tanácsadásnak.
