Frissítve: 2026. július 29.

Az Országgyűlés 2026. július 28-án elfogadta az új kormány első adócsomagját. A 2026-os adócsomag számos olyan módosítást tartalmaz, amely közvetlenül kapcsolódik az Európai Uniós Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv (RRF) keretében vállalt kötelezettségekhez. A változások célja egyszerre az uniós vállalások teljesítése, az adórendszer egyszerűsítése, valamint több vitatott adózási terület átalakítása.

A 2026-os adócsomag legnagyobb figyelmet kiváltó pontja várhatóan a bizalmi vagyonkezelés szabályainak szigorítása lesz, de a kiskereskedelmi adó, a társaságiadó-kedvezmények és a környezetvédelmi adók területén is érdemi változások jönnek.

Bizalmi vagyonkezelés: új korszak kezdődik

A 2026-os adócsomag jelentősen átalakítja a bizalmi vagyonkezelés és a magánalapítványok adózását. Az átalakítás célja, hogy megszüntesse azokat az előnyöket, amelyek bizonyos esetekben jelentős adómegtakarítási lehetőséget biztosítottak.

Vagyonrendelés a korábbi és az újonnan elfogadott szabályok szerint

Korábban adómentesen, piaci értékre felértékelhetőek a vagyonkezelésbe adott vagyonelemek. A korábbi szabályok ezért nem állapítottak meg bemeneti (vagyonrendeléskori) adóztatást. A felértékelt vagyon bizonyos feltételek teljesülése esetén, öt év elteltével adómentesen volt kijuttatható a kedvezményezettek részére.

Az újonnan elfogadott 2026-os adócsomag szerint a jövőben vagyonrendeléskor meg kell határozni:

• a vagyontárgy eredeti szerzési értékét, valamint
• a felértékelésből származó, nem realizált eszközérték-növekményt.

A vagyon kiadásakor, amennyiben az eredeti, vagyonrendelésbe adott eszköz – például a gyermekek részére vagyonrendelésbe adott társasági részesedés – kerül kiadásra, nem keletkezik adóztatási pont. Ebben az esetben a kedvezményezett szerzési értéke egy későbbi esetleges értékesítés során a vagyonrendelés előtti szerzési érték lesz.

Speciális szabályok

Más a helyzet, ha a kezelt vagyonból értékesítésre kerül az említett részesedés, és ezáltal realizálódik az értéknövekmény. Ebben az esetben, ha a befolyt ellenérték kerül kifizetésre a kedvezményezett részére, a juttatás kizárólag az eredeti szerzési érték mértékéig adómentes, az ezt meghaladó rész pedig főszabály szerint osztalékként adózik.

A 2026-os adócsomag külön szabályokat ír elő arra az esetre is, ha a kedvezményezett a vagyonrendelő halálát követően szerez meg egy vagyonelemet. Ilyenkor a kedvezményezett szerzési értéke a felértékelt összeghez igazodik, ami jelentős adóelőnyökkel járhat.

Speciális szabály vonatkozik továbbá:

• a kriptoeszközök vagyonrendelésére,
• az ingyenes vagyontárgyhasználatra.

Eredeti cél marad, adóelőny szűkül

A módosítás különösen fontos lehet azoknak a magánszemélyeknek és vállalkozói családoknak, akik a vagyontervezés során bizalmi vagyonkezelési vagy magánalapítványi struktúrát alkalmaznak. Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy ezeknek a konstrukcióknak az eredeti funkciói – a családi vagyon egyben tartása, a generációváltás elősegítése és az általános vagyonvédelmem – továbbra is megmaradnak.

Kötelező NAV-ellenőrzések érkeznek

A 2026-os adócsomag nemcsak az adózási szabályokat alakítja át, hanem az adóhatósági kontrollt is erősíti a vagyonkezelési struktúrák felett. Ennek részeként a NAV kötelező ellenőrzést folytat le:

• először a 2023. szeptember 12. előtt létrehozott bizalmi vagyonkezelési konstrukciók és magánalapítványok esetében,
• majd 2028-tól valamennyi ilyen struktúránál – az elévülési időn belül.

Az érintettek számára ezért célszerű lehet még a hatósági vizsgálatok előtt áttekinteni:

• a létrehozott struktúrákat,
• a kapcsolódó szerződéseket,
• dokumentációkat.

Kiskereskedelmi adó: jó irány, de nem teljes a rendezés

Az RRF-vállalások részeként a 2026-os adócsomag kivezeti a kiskereskedelmi adó adóalap-összeszámítási szabályát. Ez egyértelműen pozitív fejlemény, hiszen a rendelkezés hosszú ideje uniós jogi viták középpontjában állt.

Álláspontunk szerint azonban kérdéses, hogy a módosítás önmagában rendezi-e a korábbi időszak problémáit. Az alábbi pontok továbbra is aggályosak:

• Nem zárható ki, hogy a 2020 és 2025 közötti időszakban alkalmazott szabályozás továbbra is uniós jogi aggályokat vet fel, így bizonyos esetekben a speciális adó-visszatérítési eljárások keretében továbbra is lehet helye igényérvényesítésnek.
• A módosítás ráadásul nem érinti azt a 2025-től alkalmazott szabályt sem, amely egyes külföldi e-kereskedelmi szereplők számára különösen kedvezőtlen következménnyel jár. Ezeknek a vállalkozásoknak továbbra is a globális árbevételük alapján kell meghatározniuk a kiskereskedelmi adókulcsokat, majd ezt követően alkalmazhatják a külföldi árbevételhez kapcsolódó mentesítést.
• A konstrukció továbbra is hátrányos megkülönböztetést eredményezhet a külföldi webshopokkal szemben, amelyek adóterhe 2025-től jelentősen növekedhetett. Ennek a vállalkozói körnek álláspontunk szerint szintén érdemes megfontolnia a speciális adóvisszatérítési eljárás lehetőségét.

Üdvözlendő tehát az EU-konformitás irányába tett lépés, ugyanakkor a teljes körű rendezéshez véleményünk szerint további módosításokra lenne szükség.

A témáról hamarosan részletesebben, egy külön cikkben is írunk.

Tao-kedvezmények: szűkülő lehetőségek

A 2026-os adócsomag a vállalati szektort érinti, mivel több társasági adókedvezmény fokozatos megszüntetését is tartalmazza. A változások keretében:

• kivezetésre kerülnek egyes műemléki kedvezmények,
• megszűnik a növekedési adóhitel intézménye,
• fokozatosan szűkülnek a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokhoz kapcsolódó adóelőnyök.

A korábbi adóprogram alapján a közeljövőben további jelentős változásokra számíthatunk, amelyről természetesen be fogunk számolni.

Duplázódó levegőterhelési díj és megszűnő széndioxid-kvótaadó

A környezetvédelmi területen a 2026-os adócsomag legfontosabb módosítása a levegőterhelési díj jelentős növelése. Ezalapján kétszeresére emelkedik:

• a kén-dioxid,
• a nitrogén-oxidok,
• a nem toxikus szilárd anyag kibocsátásához kapcsolódó díjtétel.

A jogalkotó ezt a „szennyező fizet” elv erősebb érvényesítésével indokolja.

Az ipari és termelővállalatok számára ezért indokolt lehet előzetesen felülvizsgálni:

• a kibocsátási adatokat és
• a várható többletköltségeket.

CO₂-kvótaadó: visszatérítés nyílik meg

A 2026-os adócsomag egyik érdekes eleme, hogy visszamenőleges hatállyal megszünteti a szén-dioxid-kvótaadót, és lehetőséget biztosít a korábban megfizetett adó, valamint a kapcsolódó kamatok visszaigénylésére.

Az érintett vállalkozások a hatálybalépést követően 90 napon belül nyújthatják be kérelmüket a NAV-hoz.

A 2026-os adócsomag elfogadásra és kihirdetésre került, rendelkezéseinek nagy része 2026. augusztus 31-én lép hatályba. Az új szabályok alapján kijelenthető, hogy bizalmi vagyonkezelés és több adózási terület esetében is jelentős változások történnek. A vállalkozásoknak és magánszemélyeknek érdemes mielőbb áttekinteniük struktúráikat és adókockázataikat, hogy ne érjék őket kellemetlen meglepetések a szabályok hatálybalépésekor, vagy esetleg ne maradjanak le a kínálkozó lehetőségekről. A WTS Klient adószakértői készséggel állnak a rendelkezésére a felkészülésben és a szükséges lépések megtervezésében!

Jelen cikkünk kizárólag az általános tájékoztatást szolgálja és nem tekinthető tanácsadásnak.