Kötelező nyugtaadat-szolgáltatás szeptembertől

2026. szeptember 1-jétől kötelezővé válik a kézi és a számítógéppel előállított nyugtákra vonatkozó nyugtaadat-szolgáltatás. Az új kötelezettség a NAV digitalizációs törekvéseinek újabb állomása az online számla adatszolgáltatás, az e-áfa rendszer és az e-pénztárgépek bevezetése után. A nyilvánvaló gazdaságfehérítő hatáson túlmenően ez közel tízmilliárd forintos többletbevételt is jelenthet a költségvetésnek.

Kiket érint az új kötelezettség?

Az új kötelezettség a következő adózói köröket érinti:

• kézi nyugtatömböt használó, többnyire kisebb szolgáltatók (pl. fodrászok, szerelők),
• a számítógéppel előállított papírnyugtát használó cégek,
• elektronikus nyugtát kibocsátó cégek.

Ez utóbbi két csoportba mintegy 270 ezer adózó tartozik (pl. webshopok, rendezvényszervezők, szálláshelyszolgáltatók, orvosi, oktatási tevékenységet folytatók).   

Mire nem terjed ki a kötelezettség?

A kötelező nyugtaadat-szolgáltatás nem terjed ki többek között:

• arra a kézi nyugtára, amelyet az online pénztárgép használatára kötelezett adózó rendkívüli körülmény, például pénztárgép-meghibásodás vagy egyéb átmeneti üzemzavar miatt állít ki,
• az e-pénztárgép meghibásodása miatt kiállított kézi nyugtára.

Ki hogyan készüljön fel?

Az új kötelezettség nem minden vállalkozás számára jelent azonos mértékű változást. Egyes esetekben elegendő lehet a meglévő adminisztratív folyamatok kisebb módosítása, míg más vállalkozásoknál a bizonylatolási, pénzügyi, adózási és informatikai folyamatok felülvizsgálatára, majd új technológiai megoldások bevezetésére, rendszerfejlesztésekre és a kapcsolódó üzleti folyamatok átalakítására is szükség lehet.

A felkészülés kiemelten fontos azoknak a vállalkozásoknak, amelyek:

• nagy nyugtaforgalmú, integrált pénztári vagy értékesítési rendszert használnak (pl. kiskereskedelmi üzletek, vendéglátóhelyek, szállodák, benzinkutak, mozik, fürdők, fitnesztermek stb.);
• több telephelyen vagy értékesítési ponton működnek;
• egyszerre több nyugtatömböt vagy sorszámtartományt használnak;
• többféle áfamértékkel dolgoznak;
• forinttól eltérő pénznemben is állítanak ki nyugtát.

Az adatszolgáltatás határideje

A nyugtaadat-szolgáltatás gyakorisága eltér a hagyományos havi vagy negyedéves határidőktől, a jogszabály alapján ugyanis annak teljesítésére rendkívül szigorú, mindössze három naptári napos határidő áll rendelkezésre. Mivel naptári napokról van szó, a határidő számításakor a hétvégék, a munkaszüneti és az ünnepnapok is számítanak. Így például egy pénteken kibocsátott nyugta adatait legkésőbb a következő hétfő éjfélig be kell küldeni a NAV-hoz. 

Az adatszolgáltatás tartalma

Az adatszolgáltatást napi szinten összesítve, az alkalmazott áfamértékek szerinti bontásban kell teljesíteni. Az összesítésnek az alábbiakat kell tartalmaznia: 

• a nyugta kibocsátójának adószáma, neve és székhelye vagy lakcíme;
• a kibocsátás napja;
• bruttó összeg adómértékenként: 0%, 5%, 18%, 27%, alanyi adómentes, egyéb kategória;
• az összesítésben szereplő nyugták darabszáma;
• az érintett sorszámtartomány kezdő nyugtasorszáma;
• devizás nyugta esetén a pénznem és az alkalmazott árfolyam.

Az adatszolgáltatás során különös figyelmet kell fordítani a nyilvántartások megfelelő strukturálására. Amennyiben a vállalkozás egyszerre több nyugtatömböt vagy sorszámtartományt használ, az adatokat tömbönként elkülönítve kell beküldeni. Hasonlóképpen, egy adatszolgáltatásban kizárólag azonos pénznemben kiállított nyugták szerepelhetnek, ezért több devizanem alkalmazása esetén devizanemenként külön adatszolgáltatást kell teljesíteni. 

Az adatszolgáltatás teljesítési módja

A NAV több lehetőséget is biztosít, így minden vállalkozás a saját működéséhez igazodó megoldást választhat. Az adóhatóság által biztosított három teljesítési mód:

1. Felhőalapú NAV e-pénztárgép applikáció vagy átállás hardveralapú e-pénztárgépre

A 2025 júliusa óta elérhető, okostelefonon is futtatható felhőalapú e-pénztárgép alkalmazás a nyugta kibocsátásával egyidejűleg továbbítja az adatokat, így külön adatszolgáltatásra nincs szükség.
 
Ez a megoldás különösen előnyös azoknak az

• önálló vállalkozóknak,
• kiskereskedőknek,
• alacsony forgalmú szolgáltatóknak,

akik tevékenységüknél fogva nem kötelezettek online pénztárgéphasználatra.

Fontos, hogy a felhőalapú megoldás nem mindenki számára választható. Amennyiben egy vállalkozás online pénztárgép köteles tevékenységet folytat, úgy ehhez a tevékenységéhez csak online pénztárgépet vagy hardveralapú e-pénztárgépet használhat.

Az e-pénztárgépre való átállás ugyan csak 2028. július 1-jétől válik kötelezettséggé, azonban addig is felmerülhetnek olyan érvek (pl. mentesülés az egyszeri kötelező szervízelés alól, mentesülés a bizonylatmegőrzési kötelezettség alól stb.), amelyek megfontolás tárgyává tehetik a korábbi váltást. Az online pénztárgéphasználatra kötelezettek korábban is mentesülhettek a pénztárgéphasználat alól, amennyiben valamennyi ügyletükről teljeskörűen számlát bocsátottak ki – ez a megoldás azonban csak az adminisztráció módján változtat, annak mennyiségén nem feltétlenül.

2. Kézi rögzítés a KOBAK-portálon

A Külső Online Bejelentő és Adatszolgáltató Keretrendszer, vagyis a KOBAK-portál webes felületén az összesített adatok manuálisan is rögzíthetők. Ez a megoldás kisebb napi nyugtaszám esetén lehet célszerű, nagyobb forgalom esetén jelentős adminisztrációs terhet és magasabb hibakockázatot jelenthet.

3. Gépi (M2M) adatszolgáltatás

A nagyobb forgalmú vállalkozások, webáruházak és internetes szolgáltatók gépi interfészen keresztül, saját számlázási, értékesítési vagy vállalatirányítási rendszerükből is teljesíthetik az adatszolgáltatást. Ez fejlesztési munkát, tesztelést, valamint hibakezelési és ellenőrzési folyamatok kialakítását igényli. Ugyanakkor nagyobb forgalom esetén ez lehet a leginkább fenntartható megoldás, mivel jelentősen csökkentheti a manuális adatrögzítésből eredő hibakockázatokat.  

Fontos határidők a kötelező nyugtaadat-szolgáltatás bevezetésében

2026. szeptember 1. Hatályba lép a nyugtaadat-szolgáltatási kötelezettség

2026. szeptember 1 – 2026. december 31. Türelmi időszak

A jogalkotó a rendszer bevezetéséhez kapcsolódóan átmeneti felkészülési időszakot biztosít az érintett vállalkozások számára. A 2026. szeptember 1. és 2026. december 31. között tartó türelmi időszakban a NAV főszabály szerint nem szab ki mulasztási bírságot az adatszolgáltatás elmulasztása vagy hibás teljesítése miatt. 

A türelmi időszak ugyanakkor nem a felkészülés elhalasztását szolgálja. Célszerű ezt az időszakot a folyamatok tesztelésére, az esetleges rendszerhibák feltárására, valamint a belső kontrollok és felelősségi körök véglegesítésére felhasználni.

2027. január 1-jétől: Megkezdődik a mulasztási bírságra vonatkozó általános szabályok alkalmazása

A türelmi időt követően, 2027. január 1-jétől az adóhatóság már az Art. általános szankciószabályai szerint járhat el. Eszerint kötelezettségszegés esetén: 

• természetes személy adózó 400 000 forintig,
• nem természetes személy adózó egymillió forintig 

terjedő mulasztási bírsággal sújtható.

A kockázat itt nem elsősorban az egyszeri szankció mértékében rejlik, hanem abban, hogy a mulasztás ismétlődő jellegű, így a NAV ismétlődően kiszabhatja a bírságot. 

2028. július 1. Az online pénztárgépek használatának végső határideje

2028. július 1-jét követően az érintett adózóknak hardveralapú e‑pénztárgépet kell alkalmazniuk. 

Javítási lehetőségek

A már benyújtott adatszolgáltatások utólag javíthatók, a javítások száma nem korlátozott. Amikre ennek ellenére érdemes odafigyelni: 

• Megadott kezdő nyugtasorszám: Fontos sajátossága a rendszernek, hogy ez az adat nem módosítható. Amennyiben a kezdő nyugtasorszámot hibásan nyújtjuk be, az eredeti adatszolgáltatást érvényteleníteni kell, majd a helyes adattartalommal új adatszolgáltatást szükséges teljesíteni. 
• Módosító és érvénytelenítő bizonylatok: Ezeket az értékesítési nyugtáktól elkülönítetten kell kezelni és szerepeltetni az adatszolgáltatásban, figyelembe véve a vonatkozó adómértéket, valamint a bizonylat előjelhelyes összegét. 

A megfelelő nyilvántartási és korrekciós folyamatok kialakítása ezért kiemelt jelentőségű lehet a hibák és az esetleges megfelelési kockázatok elkerülése érdekében. 

Készüljön fel már most!

Bár a kötelezettség csak 2026. szeptember 1-jén lép hatályba, a felkészülést célszerű már most megkezdeni. Az átállás több vállalkozás számára komplexebb feladatot jelenthet, mint azt elsőre feltételeznék, a következők miatt: 

• a háromnapos adatszolgáltatási határidő,
• a speciális összesítési szabályok,
• az esetleges informatikai fejlesztési igények. 

A türelmi időszak megfelelő lehetőséget biztosíthat a folyamatok tesztelésére, azonban a sikeres megfelelés érdekében érdemes még annak kezdete előtt felmérni a szükséges teendőket.

ADÓTANÁCSADÁS

A WTS Klient adószakértői támogatást nyújtanak az érintettség felmérésében, a nyugtaadási és kapcsolódó üzleti folyamatok átvilágításában, az adatszolgáltatási kötelezettségek értelmezésében, valamint az átálláshoz kapcsolódó adózási, számviteli és compliance-kérdések kezelésében. Szükség esetén segítséget adunk a belső folyamatok felülvizsgálatában, a felelősségi körök és kontrollpontok kialakításában, az informatikai és üzleti területek közötti követelmények összehangolásában, valamint az átálláshoz szükséges folyamat- és rendszerfejlesztések megtervezésében és támogatásában.

Tudjon meg többet szolgáltatásunkról!