Jön a magánszemélyeket terhelő exit tax!

A vagyonadó mellett még egy teljesen új adóteherrel számolhatnak 2027-től Magyarországon a jelentősebb magánvagyonnal rendelkezők. A magánszemélyekre vonatkozó exit tax az október végén megjelent törvényjavaslat, az adótörvényeket módosító „salátatörvény” egyik fontos eleme. Az új exit tax bizonyos esetekben már a magyar adóügyi illetőség megszűnésekor adóztatná a még nem realizált nyereséget. A bevezetése különösen azok számára lehet releváns, akik jelentős befektetési vagyonnal rendelkeznek és külföldre költözést terveznek.

Mi az az exit tax?

Új elemként jelenhet meg a magyar adórendszerben 2027. január 1-jétől az exit tax, vagyis az adóügyi illetőség változásából származó jövedelem után fizetendő adó. A fogalom nem idegen a magyar adórendszertől: a társasági adó szabályai már jelenleg is adóztatják többek között az üzletvezetés helyének, egyes eszközöknek vagy egy belföldi telephely üzleti tevékenységének külföldre helyezésekor keletkező, addig nem realizált értéknövekményt. A magánszemélyek vonatkozásában azonban eddig ismeretlen volt ez a fogalom.

Az exit tax lényege, hogy bizonyos esetekben a magyar adóügyi illetőség megszűnésekor a jogszabály úgy kezeli a magánszemély egyes befektetéseit, mintha azokat az illetőségváltást megelőző napon piaci értéken realizálta volna. Így tényleges értékesítés nélkül is adóköteles lehet az addig felhalmozott, még nem realizált árfolyamnyereség.

Az exit tax nem önálló adónem, hanem a személyi jövedelemadó-törvényben megjelenő speciális szabály lenne, amely személyi jövedelemadó-kötelezettséget keletkeztet a még nem realizált nyereségre.

Milyen feltételek mellett keletkezik exit tax kötelezettség?

Exit tax fizetési kötelezettség akkor keletkezik, ha az alábbi három feltétel egyidejűleg teljesül:

• az érintett magánszemély az illetőség megszűnését megelőző tíz adóévből legalább ötben magyar illetőségű volt;
• az érintett eszközök piaci értéke meghaladja az 500 millió forintot, vagy a magánszemély legalább 20%-os és minimum 250 millió forint értékű társasági részesedéssel rendelkezik;
• az illetőségváltás következtében Magyarország jövőbeli adóztatási joga megszűnik vagy korlátozottá válik.

Milyen eszközöket érinthet az exit tax?

Az érintett eszközök köre széles. A javaslat alapján többek között az alábbi vagyonelemek tartozhatnak az exit tax hatálya alá:

• értékpapírok,
• külföldi és belföldi társasági részesedések,
• opciók és egyes származtatott termékek,
• kriptoeszközök,
• a TBSZ, a NYESZ és egyes életbiztosítási jogosultságok.

Nem tartozik ugyanakkor az adó hatálya alá önmagában:

• a készpénz,
• a fizetési számlán lévő pénz,
• a bankbetét.

Az exit tax mértéke 15%, az adó alapját eszközönként kell meghatározni. Az egyik eszközön elért nyereséget nem csökkenti a másik eszköz vesztesége.

Példák az exit tax számítására

Példa – négy év magyar illetőség még nem elég

Egy külföldi cégcsoport munkavállalóját eredetileg két évre küldik a magyar leányvállalat vezetésére, végül azonban négy évig marad Magyarországon, és mind a négy évben magyar adóügyi illetőségű. Hazaköltözésekor 800 millió forint piaci értékű befektetési portfólióval rendelkezik. Bár az 500 millió forintos értékhatárt jelentősen meghaladja, a jelenlegi javaslat alapján nem keletkezne exit tax kötelezettsége, mivel az előző tíz adóévből csak négyben volt magyar illetőségű. Az ötéves illetőségi feltétel tehát önmagában is meghatározó: ennek hiányában nem keletkezik exit tax kötelezettség.

Példa – Ausztriába költözés, azonnali fizetés nélkül

Egy magánszemély korábbi életében magyar illetőségű volt, majd Ausztriába költözik. 800 millió forint értékű értékpapír-portfóliójának igazolt szerzési értéke 500 millió forint, és feltételezzük, hogy az illetőségváltás miatt Magyarország elveszíti a későbbi értékesítésből származó jövedelem adóztatási jogát. A még nem realizált nyereség ebben az esetben 300 millió forint lenne, amelyre főszabály szerint 15%, azaz 45 millió forint személyi jövedelemadó (exit tax) jutna. Az adót be kell vallani, mivel azonban Ausztria EU-tagállam, a 45 millió forint megfizetésére halasztás járhat. Ha viszont a magánszemély a realizálás előtt ismét magyar illetőségűvé válik, és az eszköz továbbra is a tulajdonában van, a korábban megállapított, halasztott adót nem kell megfizetnie.

A halasztás feltételei

EU/EGT tagállamba költözés esetén az exit taxot ugyan az illetőségváltás évére meg kell állapítani és be kell vallani, azonban annak megfizetésére főszabály szerint automatikus, kamatmentes halasztás járhat. A halasztás az érintett eszköz tényleges értékesítéséig vagy más, törvényben meghatározott eseményig fennmaradhat. Ennek a feltétele ugyanakkor az éves adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése.

Az adófizetési halasztás ugyanakkor megszűnhet például, ha:

• az érintett eszközt értékesítik,
• az eszközt ingyenesen átadják,
• a magánszemély EU/EGT tagállamból harmadik országba költözik, vagyis további illetőségváltás történik EU-n kívülre.

Mire érdemes figyelni külföldre költözés előtt?

Az új szabály miatt a külföldre költözés adózási következményeit a jövőben célszerű már az illetőségváltás előtt áttekinteni. A tartózkodás időtartama, a célország, a befektetési portfólió értéke és szerzési értéke, valamint a vonatkozó kettős adóztatási egyezmény egyaránt meghatározhatja, hogy keletkezik-e exit tax, és ha igen, mikor kell azt ténylegesen megfizetni.

Az új exit tax szabályok ezen felül bizonyos esetekben a bizalmi vagyonkezelésben tartott eszközök adókezelését is érinthetik. Ezért a bizalmi vagyonkezelést alkalmazóknak is célszerű felülvizsgálniuk struktúrájukat külföldre költözés előtt.

Külföldre költözés előtt tehát a következő kérdéseket érdemes különösen megvizsgálni:

• fennáll-e az ötéves illetőségi feltétel;
• mekkora az érintett befektetések piaci értéke;
• mekkora a felhalmozott, még nem realizált nyereség;
• milyen kettős adóztatási egyezmény alkalmazandó;
• igénybe vehető-e adófizetési halasztás;
• érintett-e bizalmi vagyonkezelési struktúra.

ADÓTANÁCSADÁS

A vagyonadót és az exit taxot érintő tervezett változások egyaránt azt mutatják, hogy a jelentősebb magánvagyonnal rendelkező magánszemélyek számára a nemzetközi mobilitás és a vagyonstruktúrák adózási vizsgálata minden korábbinál fontosabbá válik. Amennyiben külföldre költözést tervez, vagy szeretné felmérni befektetései és részesedései várható adózási kezelését, adótanácsadóink készséggel állnak rendelkezésére személyre szabott tanácsadással.

Tudjon meg többet adótanácsadási szolgáltatásainkról!