[et_pb_section bb_built=”1″ admin_label=”section” padding_mobile=”off” _builder_version=”3.0.47″][et_pb_row admin_label=”row” padding_mobile=”off” column_padding_mobile=”on” _builder_version=”3.0.47″ background_size=”initial” background_position=”top_left” background_repeat=”repeat”][et_pb_column type=”4_4″][et_pb_text admin_label=”Text” _builder_version=”3.0.63″ background_size=”initial” background_position=”top_left” background_repeat=”repeat” background_layout=”light” text_orientation=”left” border_style=”solid”]
Egyre több magyarországi társaság élt már a jogi lehetőséggel, és választotta a devizában történő könyvvezetést a forintban történő könyvvezetés helyett. A számviteli és jogi szempontok mellett kulcsfontosságú, hogy a legfontosabb adózási megfontolásokat is figyelembe vegyük egy esetleges áttéréshez kapcsolódóan.
Soron kívüli adóbevallások benyújtása
A devizás áttérés során a NAV felé külön speciális bejelentési kötelezettségünk nincs. Az áttérő társaságnak viszont sajátos beszámolási kötelezettség miatt soron kívüli bevallásokat kell benyújtania. Praktikusan éves elszámolású adók esetén (mint például a társasági adó és a helyi iparűzési adó) a beszámoló elkészítésére előírt határidő végéig, 5 hónapon belül kell bevallást benyújtani, míg havi és negyedéves gyakoriságú bevallásoknál ez a határidő az áttérést követő 30 nap.
Kérdések a társasági adóban
A társasági adóalap számításakor a devizás adatokat az adóév utolsó napján érvényes MNB-árfolyam alkalmazásával kell forintra kalkulálnunk. Adóalap-módosító tételek esetén, amennyiben az adott tétel a tárgyévi beszámoló adataihoz kapcsolódik, az év végi árfolyamon kell forintra átszámolnunk az összeget, míg az előző évekhez kapcsolódó tétel (például elhatárolt veszteség) esetében a korábbi adóbevallásban forintban rögzített értéket kell figyelembe vennünk az adóévi bevallás elkészítésekor.
Számviteli szempontból az áttérés sok problémára megoldás lehet, amennyiben a szerződéseink többnyire deviza-alapúak, de társasági adó szempontból is több esetben keletkezhet árfolyam-különbözet az áttérést követően is, amellyel számolnunk kell.
Példának okáért a devizában meghatározott, de forintban teljesítendő adófizetési kötelezettség és az adóév során forintban fizetett adóelőlegek különbözetének devizás összege között minden bizonnyal adódik árfolyameltérésből származó különbözet. A klasszikus, árfolyam-különbözettel járó tételekről nem is beszélve, így a nem devizában számlázott vevői és szállítói tételek, illetve a nem a könyvvezetési devizában meglévő pénzeszközök esetén keletkezhet árfolyam-különbözet, elsősorban a pénzügyi rendezéshez kapcsolódóan.
Általános forgalmi adó és személyi jövedelemadó
Általános forgalmi adóban arra kell tekintettel lenni, hogy az általános forgalmi adó bevallás elkészítéséhez forintban meghatározott analitika szükséges a devizás áttérés után is, és az egyes tételeket nem lehetséges ugyanazon árfolyamon átváltani, hanem az ügylet teljesítési időpontja vagy a bizonylat kiállítási napján irányadó, törvényben meghatározott devizaárfolyamot kell alkalmazni a forintra történő átszámítás során. Könnyen árfolyam-különbözet keletkezhet a NAV által kiutalt forintösszeg devizás számlán történő jóváírásakor, illetve az adókötelezettség pénzügyi rendezésekor is.
Bár a fenti problémákat nem könnyű teljesen kiküszöbölni, összességében elmondható, hogy amennyiben lehetséges, érdemes a devizás áttérés utáni szerződéses ellenértékeket már az adott devizában (euróban) meghatározni (esetleg a korábbiakat is ennek megfelelően módosítani), és ha a számlázás (és a pénzügyi kiegyenlítés is) az adott devizában történik szerződés szerint, elkerülhető az ilyen típusú különbözetek keletkezése.
A személyi jövedelemadóval kapcsolatban érdemes kiemelni, hogy a jogszabályi előírás szerint a forintban meghatározott munkabér figyelembevételével kell meghatározni az adó mértékét és a munkáltatót terhelő járulékokat, de a könyvelésnek itt is az adott devizában kell megtörténnie.
Nagyon fontos, hogy a fentiekkel tisztában legyünk könyvelőként vagy éppen pénzügyi vezetőként: egy esetleges adóellenőrzés során a siker érdekében mindezeket szükséges lehet részletesen elmagyaráznunk az adóellenőrnek is.
[/et_pb_text][/et_pb_column][/et_pb_row][/et_pb_section][et_pb_section bb_built=”1″ admin_label=”section” padding_mobile=”off” _builder_version=”3.0.47″][et_pb_row admin_label=”row” padding_mobile=”off” column_padding_mobile=”on” _builder_version=”3.0.47″ background_size=”initial” background_position=”top_left” background_repeat=”repeat”][et_pb_column type=”1_2″][et_pb_text _builder_version=”3.0.47″ background_size=”initial” background_position=”top_left” background_repeat=”repeat”]
KAPCSOLÓDÓ VIDEÓ:
[/et_pb_text][et_pb_image src=”https://wtsklient.klient.hu/wp-content/uploads/2017/06/deviza_adó.png” url=”http://wtsklient.klient.hu/2017/06/28/devizas-atteres-ado/” url_new_window=”on” animation=”off” _builder_version=”3.0.60″ /][/et_pb_column][et_pb_column type=”1_2″][et_pb_text _builder_version=”3.0.47″ background_size=”initial” background_position=”top_left” background_repeat=”repeat”]
KAPCSOLÓDÓ HANGANYAG:
[/et_pb_text][et_pb_image src=”https://wtsklient.klient.hu/wp-content/uploads/2017/07/devizás-áttérés-adó.png” url=”http://wtsklient.klient.hu/2017/07/06/devizaban-valo-konyveles-adozas/” url_new_window=”on” animation=”off” _builder_version=”3.0.47″ /][/et_pb_column][/et_pb_row][et_pb_row admin_label=”row” padding_mobile=”off” column_padding_mobile=”on” _builder_version=”3.0.47″ background_size=”initial” background_position=”top_left” background_repeat=”repeat”][et_pb_column type=”4_4″][et_pb_text _builder_version=”3.0.47″ background_size=”initial” background_position=”top_left” background_repeat=”repeat”]
KAPCSOLÓDÓ CIKKEK:
A devizában való könyvelés stratégiai szempontjai
A devizára való átállás számviteli teendői
A devizaáttérés egyes jogi aspektusai
[/et_pb_text][/et_pb_column][/et_pb_row][/et_pb_section]
Jelen cikkünk kizárólag az általános tájékoztatást szolgálja és nem tekinthető tanácsadásnak.
