eszközértékű megközelítésekMiután cikksorozatunk indításaként körbejártuk a cégértékelés szükségességét és a lehetséges módszereket, majd részletesen elemeztük a jövedelemtermelő képességen alapuló módszerek és az összehasonlító módszerek jellegzetességeit, jelen cikkünkben az eszközértékű megközelítések bemutatása következik. 

Miből indulnak ki az eszközértékű megközelítések? 

Az eszközértékű megközelítések jellemzően beszámolókban szereplő múltbeli adatokon alapulnak. Ezzel a módszerrel a cégérték a cég tulajdonában lévő eszközök és kötelezettségek könyv szerinti értékének a különbségeként határozható meg.

Mely eszközértékű megközelítéseket ismerjük? 

Lényegében két csoportba sorolhatók az eszközértékű megközelítések:

  • Vállalkozás folytatása elvéből kiinduló értékelés
  • Felszámolási érték alkalmazása

Amennyiben a vállalkozás folytatásának elvéből indulunk ki, az eszközök könyv szerinti értéken vagy akár piacira korrigált eszközértéken is értékelhetők, feltárva ezzel az esetleges rejtett tartalékokat. Ebben az esetben a társaság éves beszámoló adatait vehetjük alapul az eszközök és források értékmeghatározásához. Tipikus példa a rejtett tartalékokra egy sok évvel ezelőtt beszerzett ingatlan, melynek piaci értéke egy független értékbecslő értékelése alapján jelentősen magasabb értéket mutathat, mint a könyvekben kimutatott számviteli könyv szerinti érték.

A felszámolási értéket akkor alkalmazzuk, amikor a társaság tulajdonosai nem kívánják vagy a cég nem tudja folytatni a tevékenységet, és ezért az eszközök értékesítésére kényszerül a társaság, hogy azok befolyó pénzbevételeiből a hitelezőknek és egyéb kötelezettségeinek eleget tudjon tenni. Ilyenkor az esetek többségében a felszámoló vagy végelszámoló jellemzően a piacinál jelentősen alacsonyabb, úgynevezett menekülési értéken képes csak pénzzé tenni a társaság tulajdonában lévő eszközöket. Így jellemzően a felszámolási érték alacsonyabb cégértéket eredményez, mint a vállalkozás folytatása elvéből kiinduló értékelés.

Mi a gond az eszközértékkel? 

Az eszközök könyv szerinti értéke számviteli rendszerektől (mint például az IFRS-ek vagy a számviteli törvény) függően és az adott számviteli rendszer biztosította választási lehetőségek alkalmazásától függően más és más lehet ugyanazon eszköz esetében is. Így könnyen belátható, hogy az eszközértékű megközelítések jelentősen befolyásolhatók a cég által választott számviteli értékelési módszerek révén. Ilyenkor lehetőség nyílik például a felvásárló által alkalmazott értékelési módszerek által történő újraértékelésre, hogy relevánsabb értéket kapjunk.

Továbbá kísérletet tehetünk az eszközök piaci értéke és könyv szerinti értéke közötti különbözetek, az úgynevezett rejtett tartalékok feltárására, melynek során az eszközök és kötelezettségek könyv szerinti értékük helyett piaci értéken kerülnek értékelésre. A piaci érték meghatározása már egy jóval összetettebb folyamat, mint a könyv szerinti érték alapú értékelés. A piaci értékek meghatározásánál vagyonértékelő bevonására is szükség lehet. Jellemzően összehasonlító árak keresésével vagy az újraelőállítási érték meghatározásával határozható meg az eszközök piaci értéke.

A piacira korrigált könyv szerinti eszközérték meghatározásakor arra is lehetőség nyílik, hogy a rejtett tartalékok feltárása során olyan eszközöket is szerepeltessünk az értékelésben, melyek a beszámolóban nem szerepelnek, mint például a goodwill vagy az ügyfélkör. A példaként említett goodwill, azaz az üzleti vagy cégérték, mely éppen azt hívatott visszatükrözni, hogy mennyivel ér többet a cég, mint csupán az eszközei és kötelezettségei értékének egyszerű számtani különbsége, meghatározása azonban már egy másik cégértékelési módszer bevonását, a jövedelemalapú értékelés használatát kívánja meg. Így jöhetnek létre a kevert értékelési módszerek. 

Mi a módszer jelentősége? 

Kijelenthető, hogy az eszközérték a cégértékek közül megadja a minimumot, hiszen a társaság annyit mindenképpen ér, amennyi a benne lévő eszközök értéke csökkentve a kötelezettségek kiegyenlítésére szükséges összeggel. Előnye, hogy a könyv szerinti eszközérték közzétett beszámoló adatokból nagyon könnyen rendelkezésre áll.

Mi az eszközértékű megközelítések hátránya? 

A módszer a gyenge pontjai a következők:

  • Az értékelés nem veszi figyelembe a cégben rejlő jövőbeli lehetőségeket.
  • Nincs tekintettel az adott cég jövőbeli stratégiájára.
  • A számviteli értékelési módszerek alkalmazása miatt befolyásolható adat.
  • A piaci értékre történő korrekció esetében vagyonértékelő bevonása szükséges.
  • A könyvekben nem szereplő eszközök – mint a goodwill – feltárása és értékelése nagyon összetett és időigényes feladat.

Az eszközértékű megközelítések egyszerűségük miatt használatosak. Jelentőségük, hogy általuk meghatározható egy cég értékének a minimuma.

Amennyiben cégértékeléssel kapcsolatos kérdése van, keresse meg pénzügyi tanácsadás üzletágunk szakértőit.

 

Szeles Szabolcs

pénzügyi tanácsadás igazgató

Tel: +361 887 3723

szabolcs.szeles@wtsklient.hu