kozvetitett szolgaltatasokA helyi iparűzési adó alapja a nettó árbevétel, amely bizonyos tételekkel, így a közvetített szolgáltatások értékével csökkenthető. Nem árt azonban vigyázni, ugyanis, ha nem felel meg az ilyen címen levont összeg a közvetített szolgáltatások értéke törvényi fogalmának, az önkormányzati adóhatóság adóhiányt és adóbírságot állapíthat meg.

A közvetített szolgáltatások értékének definíciója 

A közvetített szolgáltatást több törvény is definiálja, így az általános forgalmi adóról szóló törvényben, valamint a számviteli törvényben is megtaláljuk a fogalmat. Mindazonáltal a helyi iparűzési adó szempontjából a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény saját, sui generis, kategóriát állít fel. E szerint a közvetített szolgáltatások értéke az adóalany által saját nevében vásárolt és a harmadik személlyel (a megrendelővel) írásban kötött szerződés alapján, a szerződésben rögzített módon részben vagy egészben, de változatlan formában továbbértékesített (továbbszámlázott) szolgáltatás értéke. Közvetített szolgáltatásnál az adóalany vevője és nyújtója is a szolgáltatásnak, és a vásárolt szolgáltatást részben vagy egészben közvetíti úgy, hogy a megrendelővel kötött szerződésből a közvetítés lehetősége, a számlából a közvetítés ténye – vagyis az, hogy az adóalany nemcsak a saját, hanem az általa vásárolt szolgáltatást is értékesíti változatlan formában, de nem feltétlenül változatlan áron – egyértelműen megállapítható.

Mire érdemes még figyelni? 

Bár már a törvényi definíció is kellően bonyolult, összetett feltételrendszert jelent, a napvilágot látott jogértelmezések, a bírói gyakorlat további – első látásra evidensnek nem feltétlen nevezhető – követelményeket is tartalmaznak a közvetített szolgáltatások kapcsán. Ilyen követelmény például, hogy az adóalany felé kibocsátott bejövő számla ne kövesse, hanem megelőzze azt a számlát, amelyet az adóalany bocsát ki („továbbszámláz”) a megrendelője felé. A megrendelő felé kibocsátott számlából csak akkor tűnik ki a közvetítés ténye, ha a saját és a közvetített szolgáltatás a számlán külön-külön sorban szerepel.

Mint azt már kiemeltük, fontos, hogy az adóalany és a megrendelője írásban kössön szerződést, amiből a közvetítés lehetősége egyértelműen kitűnik. A megrendelő és az adóalany közötti szerződésre vonatkozóan a jogszabály nem ír elő formakényszert, így elvben egy megbízási, vagy egyéb, atipikus szerződés is lehetővé teheti az adóalap csökkentését. Megjegyezzük ugyanakkor, hogy van olyan vélekedés, mely szerint ennek a törvényi feltételnek leginkább a bizományi szerződés felel meg (a bizományos a megbízó javára a saját nevében vállal kötelezettséget a szerződés megkötésére a szolgáltatás kapcsán). Továbbá, bár a jogszabály ezt sem nevesíti, indokolt megfelelő nyilvántartási rendet is kialakítani a kimenő és a bejövő számlák kapcsán.

Mit tehetünk, hogy csökkentsük a kockázatot? 

Az elmúlt időszakban azt tapasztaltuk, hogy a közvetített szolgáltatások gyakran az önkormányzati adóhatóság célkeresztjébe kerülnek. Célszerű tehát a korábbi évek helyi iparűzési adó bevallásait, és az azok alapját képező dokumentációt áttekinteni, átvilágítani és megbizonyosodni arról, hogy az adóalapnak a közvetített szolgáltatások értéke jogcímen történő csökkentése megfelelt-e a jogszabályoknak. Amennyiben pedig már ellenőrzés kezdődik, vagy van folyamatban, javasolt minél előbb szakértőhöz fordulni.

Amennyiben kérdése merülne fel a közvetített szolgáltatások szerepeltetésével kapcsolatban az Ön cégének iparűzési adóbevallásában, szívesen segítünk. Az elmúlt húsz évben több száz cégnek készítettük el vagy vizsgáltuk át a helyi iparűzési adóbevallásait. Adótanácsadó csapatunk várja jelentkezését e-mailben, vagy telefonon!