2026. július 9-én a Pénzügyminisztérium közzétette a transzferár-nyilvántartásról és a transzferár-adatszolgáltatásról szóló 45/2025. (XII. 23.) NGM rendelethez kapcsolódó tájékoztatóját. Bár a transzferár-tájékoztató nem minősül jogszabálynak, jelentősége mégis kiemelt, mivel iránymutatást ad arra vonatkozóan, hogy az adóhatóság miként értelmezi és várja el az új szabályok alkalmazását.
Az új transzferár-rendelet előírásait első alkalommal a 2026-ban kezdődő adóévre kötelező alkalmazni. Bár a transzferár-nyilvántartások elkészítésére csak a következő évben kerül sor, az annak alapjául szolgáló adatok, elemzések és dokumentumok összegyűjtését célszerű már most elkezdeni.
Cikkünkben bemutatjuk a transzferárazás hét kiemelt területét, amelyek esetében az időben megkezdett felkészülés különösen fontos.
1. Szegmentálás: év közbeni feladat, nem utólagos számítás
Az új szabályozás talán legnagyobb gyakorlati kihívása, hogy a transzferár-elemzésekhez használt pénzügyi adatoknak visszakövethető módon kapcsolódniuk kell a vállalat számviteli rendszeréhez. Úgy kell tehát biztosítani a
- főkönyvi számlákhoz,
- költséghelyekhez,
- munkaszámokhoz
- vagy profitcentrumokhoz
való kapcsolódást, hogy a számítások a NAV számára utólag is ellenőrizhetők legyenek.
A transzferár-tájékoztató értelmében elvi és gyakorlati szempontból is alapvető követelmény, hogy a jövedelmezőségi mutatók és egyéb transzferár-számítások megfelelően szegmentált pénzügyi adatokon alapuljanak. Ennek megfelelően:
- minden esetben az adott ellenőrzött ügylethez tartozó üzleti szegmens adatait kell figyelembe venni, nem pedig a vállalkozás egészének pénzügyi eredményeit;
- bizonyos módszerek alkalmazása esetén az üzemi eredményig bezárólag minden bevételt és ráfordítást fel kell osztani az egyes tevékenységi szegmensek között.
A transzferár-tájékoztató egyértelművé teszi, hogy fel nem osztott tétel nem maradhat. Így például a vezetői bónuszok vagy az üzemi szinten elszámolt adók sem képezhetnek önálló kategóriát.
Mindezt célszerű operatív, év közbeni feladatként kezelni. Kiemelt figyelmet igényel, ha a tesztelt fél külföldi csoporttag, mivel a megfelelően szegmentált pénzügyi adatok beszerzése ebben az esetben is a magyar adózó felelőssége. A csoporton belüli adatszolgáltatás rendjét – különösen azt, hogy ki, mikor, milyen bontásban szolgáltat adatot – ezért érdemes már most egyeztetni az az érintett kapcsolt vállalatokkal.
2. Hasznossági (benefit) teszt: a bizonyítékok most keletkeznek
A helyi dokumentum új, kötelező eleme a hasznossági teszt, különösen a szolgáltatást igénybe vevő fél esetében. Ennek során igazolni kell, hogy a kapcsolt féltől kapott – akár pénzügyi, akár nem pénzügyi – szolgáltatás az igénybe vevő üzleti tevékenységéhez ténylegesen szükséges volt, és azért egy független félnek is hajlandó lett volna fizetni.
A transzferár-tájékoztató alapján három tényt szükséges bizonyítani:
- a szolgáltatás tényleges megtörténtét,
- a helyi szükséglet fennállását,
- a szolgáltatásból származó előnyt.
Az iránymutatás ehhez példaként említi többek között a riportokat, prezentációkat, szakmai e-maileket, tréninganyagokat, szoftverhasználati naplókat és munkaidő-nyilvántartásokat.
Ami önmagában nem elegendő a fentiek alátámasztására:
- a szerződés és a számla megléte,
- a tény, hogy a szolgáltatást a társaság régóta igénybe veszi,
- arra hivatkozni, hogy a szolgáltatás igénybevételét a csoportközpont írja elő.
A piaci sávba eső jövedelmezőség önmagában szintén nem bizonyítja a hasznosságot, míg a veszteséges működés – bár önmagában nem zárja ki – megkérdőjelezheti azt.
A legfontosabb üzenet, hogy a szükséges bizonyítékokat folyamatosan, az év során kell összegyűjteni. Ezek utólagos pótlása sok esetben már nem lesz lehetséges.
3. Közvetett kapcsoltsági láncok: a tulajdonosi struktúra feltérképezése
A helyi dokumentumban a jövőben nemcsak a kapcsolt partner azonosító adatait és a kapcsoltság jogalapját kell bemutatni. Közvetett többségi befolyás esetén a köztes személyeket, valamint a bennük fennálló befolyás módját és mértékét is fel kell tüntetni.
A transzferár-tájékoztató szerint ez különösen a magyar adóalapot csökkentő kiigazítások esetében fontos, hiszen az adóhatóságnak meg kell győződnie arról, hogy a felek a magyar szabályok szerint valóban kapcsolt feleknek minősülnek.
Többszintű nemzetközi struktúrák esetén ez jellemzően az alábbiakat igényli:
- a tulajdonosi láncok teljes feltérképezése,
- ezen belül a külföldi köztes társaságok megnevezése,
- illetve a külföldi köztes társaságokban fennálló befolyás módjának és mértékének dokumentálása.
Mivel ezek az információk gyakran nem állnak azonnal a magyar leányvállalat rendelkezésére, beszerzésük csoportszintű egyeztetést igényel. A cégstruktúrára vonatkozó dokumentáció naprakészen tartása ezért fontos része a felkészülésnek.
4. Számla nélküli és ingyenes ügyletek: az ügylettérkép készítés fontossága a könyvelési bizonylatokon túl
Az új rendelet rögzíti, hogy kapcsolt ügylet számlázás nélkül is létrejöhet. A transzferár-tájékoztató ehhez hozzáteszi, hogy az ügyletek azonosításához a számlák és a könyvelési tételek vizsgálata önmagában nem elegendő.
Lényeges változás, hogy az ingyenes pénzeszközátadás és -átvétel 2026-tól nem mentesül a dokumentálási kötelezettség alól. A transzferár-tájékoztató emellett felhívja a figyelmet az átminősítés kockázatára is: a pénzmozgás valójában egy másik ügylet, például egy év végi jövedelmezőség-kiigazítás része is lehet.
Egy alulárazott vagy ingyenes ügylet tehát nem mentesül automatikusan a kötelezettségek alól, kölcsönügyleteknél pedig továbbra is a kamat összege, és nem a tőkeösszeg az irányadó. Mindezek miatt javasolt teljes körű ügylettérképet készíteni, és a szóban vagy ráutaló magatartással létrejött megállapodásokat írásban rögzíteni.
5. Benchmark-elemzés: a csoportszintű kutatás nem feltétlenül elég
Az új transzferár-rendelet meghatározza a benchmark-kutatások minimumkövetelményeit, amelyek több magyar szabályozási sajátosságot is tartalmaznak. A transzferár-tájékoztató például kiemeli, hogy a vállalatcsoportok által gyakran alkalmazott páneurópai összehasonlító elemzések sok esetben nem felelnek meg a magyar előírásoknak. Érdemes ezért időben felülvizsgálni és szükség esetén a hazai követelményekhez igazítani a meglévő benchmarkokat.
6. DEMPE-elemzés: új elvárás az immateriális eszközöknél
Egyedi és értékes immateriális eszközt érintő ügylet esetén a helyi dokumentumban be kell mutatni a DEMPE-funkciókat. Ez azoknak a feltüntetését jelenti, akik az eszköz:
- kialakítását,
- fejlesztését,
- fenntartását,
- védelmét
- és hasznosítását
végzik.
A fogalom a transzferár-szabályozásban tágabb a számviteli megközelítésnél: a könyvekben nem szereplő know-how vagy védjegy is idetartozik. Az érintett immateriális eszközöket ezért érdemes már most azonosítani.
7. Alacsony hozzáadott értékű szolgáltatások, átrendeződő mentesülések
Új, tartalmi alapú megfogalmazást kapott az alacsony hozzáadott értékű szolgáltatás. Megszűnt a TESZOR-kódlista, így akár egy szolgáltatóközpont főtevékenysége is ebbe a kategóriába tartozhat.
Az 5%-os nettó haszonkulcs bizonyos feltételek mellett külön alátámasztás nélkül elfogadható, a hasznossági teszt elvégzése azonban az alacsony hozzáadott értékű szolgáltatásoknál is kötelező.
A mentesülési szabályok szintén módosultak:
- a költségátterhelések csak 500 millió forintig mentesülnek a transzferár-dokumentáció készítési kötelezettség alól,
- a tőzsdei és hatósági áras ügyletek pedig ezen értékhatár felett részleges adatszolgáltatás alá esnek.
Miért nem várhat a felkészülés?
Az új transzferár-szabályok közös jellemzője, hogy a megfelelés nem a dokumentáció elkészítésekor, hanem év közben, a napi működés során dől el. A megfelelően szegmentált pénzügyi adatok, a hasznossági tesztet megalapozó dokumentumok és a teljes körű ügyletazonosítás utólag csak jelentős erőforrás-ráfordítással – vagy egyáltalán nem – pótolhatók.
Mivel a 2026-os adóév már az új szabályok szerint zajlik, az adóhatóság pedig egyre nagyobb hangsúlyt helyez a transzferár-dokumentációk tartalmi megfelelőségére, érdemes már az idei évben megtenni a következő lépéseket:
- a kapcsolt ügyletek felülvizsgálata,
- a számviteli rendszer szegmentálási képességeinek felmérése,
- a felelősök kijelölése,
- egyeztetések megkezdése a csoport érintett tagjaival.
Aki időben felkészül, a 2026. adóévre vonatkozó helyi dokumentációt már nem adathiányra, hanem megfelelően alátámasztott és ellenőrzésálló információkra építheti.
A WTS Klient transzferár-tanácsadó csapata jelentős tapasztalattal rendelkezik a transzferár-szabályok értelmezésében, a dokumentációk elkészítésében és készséggel segítünk ügyfeleinknek annak feltérképezésében is, hogy a 2026-os transzferár-rendelet és a PM által közzétett transzferár-tájékoztató hogyan érinti a cégüket. A WTS Global transzferár-tanácsadás csapatának tagjaként pedig nemzetközi szinten is megoldást kínálunk minden transzferárral kapcsolatos problémára. Keresse szakértőinket bátran!
Jelen cikkünk kizárólag az általános tájékoztatást szolgálja és nem tekinthető tanácsadásnak.
