A Nemzetgazdasági Minisztérium 2025. december 23-án kihirdette a végleges 2026-os transzferár-rendeletet, vagyis a transzferár-nyilvántartásról és a transzferár-adatszolgáltatásról szóló 45/2025. (XII. 23.) NGM rendeletet. A kihirdetést követő 31. napon, azaz 2026. január 23-án hatályba lépő rendelet a jelenleg hatályos 32/2017. (X. 18.) NGM rendeletet váltja fel, és újraszabályozza a magyar transzferárazással kapcsolatos kötelezettségek rendszerét.

A 2026-os transzferár-rendelet tervezetét a Nemzetgazdasági Minisztérium 2025. december 2-án tette közzé. Ennek legfontosabb elemeit és azok várható hatásait korábbi cikkünkben már részletesen bemutattuk, most röviden összefoglaljuk a jelenlegi szabályozáshoz képest bekövetkező főbb módosításokat, és rávilágítunk azokra a pontokra, ahol a kihirdetett normaszöveg eltér a korábban nyilvánosságra hozott tervezett rendelkezésektől.

A legfontosabb változások a transzferár-szabályozásban

A 2026-os transzferár-rendelet túlmutat a technikai módosításokon, több ponton érdemi változásokat vezet be:

• Egységesebb szabályozási keret: a transzferár-nyilvántartás és az adatszolgáltatás egy integrált rendszerben jelenik meg, a hangsúly az OECD Transzferár Irányelvekhez való igazodáson, az arányos adóadminisztráción és az adóhatósági kockázatelemzés támogatásán van.

• Átdolgozott fogalmi rendszer: a 2026-os transzferár-rendelet megszünteti a TESZOR-alapú megközelítést az alacsony hozzáadott értékű szolgáltatásoknál, és jogszabályi szintre emel új – a gyakorlatban eddig is alkalmazott – fogalmakat. A kapcsolt ügylet megítélésénél a tényleges gazdasági tartalom az irányadó, így számlázás hiányában is létrejöhet transzferár-szempontból releváns ügylet.

• Módosuló értékhatárok: megjelenik az 500 millió forintos küszöb a fődokumentum elkészítésénél, illetve 150 millió forintra emelkedik a helyi dokumentum mentességi határa, miközben egyes, korábban automatikusan mentes ügyletek szabályozása szigorodik.

• Egyszerűsített helyi dokumentum: csökkentett adattartalmú dokumentációs forma kerül bevezetésre az alacsony hozzáadott értékű szolgáltatásokon túl, további meghatározott ügyletekre.

• Szűkülő összevonhatóság: a 2026-os transzferár-rendelet pontosítja, hogy a jövőben mely meghatározott ügylettípusok nem vonhatók össze egymással.

• Részletesebb dokumentációs követelmények: hangsúlyosabb funkcionális és kockázati elemzés, szolgáltatások esetén kötelező hasznossági (benefit) teszt, pontosabb ügylettípus-megjelölések és részletesebb kapcsolt vállalkozási viszony bemutatás válik elvárássá.

• Szegmentált eredménykimutatás: a 2026-os transzferár-rendelet jogszabályi szinten is rögzíti a kapcsolt ügyletekhez kötődő szegmensszintű jövedelmezőség-vizsgálat követelményét.

• Adatbázis-kutatás szabályozása: meghatározásra kerülnek jogszabályi szinten az összehasonlíthatóság minimumfeltételei és az alkalmazandó földrajzi sorrend.

• Egységesített nyelvi szabályok: a transzferár-nyilvántartásokkal kapcsolatosan a jogszabály pontosan meghatározza azokat a nyelveket, amelyeken a nyilvántartás, a módosítás, valamint az azt alátámasztó dokumentáció elkészíthető.  

Miben tér el a végleges 2026-os transzferár-rendelet a tervezett szabályozástól?

A kihirdetett rendelet követi a normatervezet szerkezetét és logikáját, ugyanakkor lényeges pontosításokat és módosításokat tartalmaz.

Szűkebb körű fődokumentum-kötelezettség

Míg a tervezet a fődokumentum-készítéssel kapcsolatosan az adózónál a kapcsolt ügyletek teljes összértékét vette volna alapul az 500 millió forintos küszöb vizsgálatakor, a végleges rendelet már csak a helyi dokumentum készítésére kötelezett ügyletek összértékét veszi figyelembe. Ez a fődokumentum-köteles adózók körének további szűkülését eredményezheti.

Tágabb nyelvi lehetőségek

A végleges normaszöveg a transzferár-nyilvántartás, a módosítás és az azt alátámasztó dokumentáció kapcsán a magyar és az angol mellett a német nyelvet is elfogadja, ami gyakorlati könnyítést jelenthet a német vonatkozású nemzetközi vállalatcsoportok számára.

Bizományosi forgalmazás – tervezett könnyítés elmaradása

A tervezet a korlátozott kockázatú forgalmazáson túl a bizományosi forgalmazás esetében is lehetővé tette volna, hogy az ügyleti nettó nyereségen alapuló módszer és a nettó árrés alkalmazását, valamint a forgalmazó tesztelt félként történő kijelölését ne kelljen külön indokolni. A végleges rendelet ezt a könnyítést nem tartalmazza, így az érintett ügyletek vonatkozásában továbbra is szükséges lesz a fenti pontok bemutatása.

Pontosítások az adatbázis-kutatással kapcsolatosan

A rendelettervezet még arra vonatkozóan tartalmazott előírást, hogy az adatbázis-kutatásnak milyen feltételeknek kell megfelelnie, az elfogadott jogszabály viszont már az adatbázis-kutatás végső mintája vonatkozásában határozza meg a feltételeket. Ez praktikusan azt jelenti, hogy a jogszabályi feltételeknek nem csupán a keresési stratégiára kell teljesülniük, hanem a végső mintára és ezáltal a végső mintában maradt összehasonlítónak tekintett társaságokra is.  

Hatálybalépés és alkalmazás

Az új, 2026-os transzferár-rendelet előírásait kötelezően a 2026-ban kezdődő adóévekre kell alkalmazni, ebben nincs változás a tervezethez képest. Változott azonban, hogy míg a tervezet szövegezése szerint, az adózó választása alapján a 2025. naptári évben kezdődő társasági adókötelezettséghez kapcsolódó nyilvántartásra is alkalmazhatja az új előírásokat, addig az elfogadott jogszabályi szövegben a „nyilvántartás” szöveg helyett „egyes helyi dokumentum” szöveg került, ami arra enged következtetni, hogy a fődokumentumra vonatkozó kedvezőbb jogszabályi változások korábbi alkalmazására nincs lehetőség.

Hogyan érdemes felkészülni?

A fenti változásokra tekintettel javasoljuk a vállalkozások számára, hogy már a 2025. évre vonatkozóan elkészítendő transzferár-nyilvántartások előkészítési szakaszában olyan szemmel tekintsék át a kapcsolt ügyleteik körét, hogy az új rendelet mely ügyletek esetében lenne alkalmazható. A felkészülés részeként indokolt a meglévő transzferár-politikák, funkcionális elemzések és adatgyűjtési folyamatok felülvizsgálata annak érdekében, hogy azok összhangban legyenek az új, 2026-os transzferár-rendelet által támasztott dokumentációs és adatszolgáltatási elvárásokkal.

A WTS Klient transzferár-tanácsadó csapata jelentős tapasztalattal rendelkezik a transzferár-szabályok értelmezésében, a dokumentációk elkészítésében és készséggel segítünk ügyfeleinknek annak feltérképezésében is, hogy a 2026-os transzferár-rendelet hogyan érinti a cégüket. A WTS Global transzferár-tanácsadás csapatának tagjaként pedig nemzetközi szinten is megoldást kínálunk minden transzferárral kapcsolatos problémára. Keresse szakértőinket bátran!

Jelen cikkünk kizárólag az általános tájékoztatást szolgálja és nem tekinthető tanácsadásnak.