Az elmúlt időszakban több, a kettős adózás elkerülését célzó új egyezmény került kihirdetésre a Magyar Közlönyben:
1. a Svájci Államszövetséggel megkötött, a korábbi 1982. évi 23. törvényerejű rendeletet felváltó, a 2013. évi CLXIII. törvénnyel kihirdetett egyezmény,
2. az Egyesült Arab Emírségekkel megkötött, új egyezmény,
3. A Koszovói Köztársasággal megkötött, új egyezmény.
Az Egyesült Arab Emírségekkel és a Koszovói Köztársasággal megkötött egyezmények a jövedelemadókra – Magyarország tekintetében a személyi jövedelemadóra – és társasági adóra terjednek ki. Az egyezmények rendelkeznek többek között a telephely meghatározásról, a munkaviszonyból származó, illetve osztalék, kamat, jogdíj jogcímen keletkező jövedelmek adózásának megítéléséről.
Az alábbiakban a Svájci Államszövetséggel megkötött új egyezménynek a korábbi egyezményhez képest bekövetkező főbb változásait emeljük ki. Az apróbb pontosítások mellett, a következő változásokra szükséges odafigyelnünk a jelenleg még nem hatályos új egyezmény vizsgálatakor.
Telephely
Változás a korábbi egyezményhez képest, hogy az egyik szerződő állam vállalkozása által az ezen vállalkozás által gyártott gép vagy berendezés leszállításához kapcsolódóan a másik Szerződő Államban folytatott szerelési vagy beszerelési munkálatok nem keletkeztetnek telephelyet, függetlenül ezen beszerelési munkálatok időtartamától.
További változás a telephelyekkel kapcsolatosan, hogy amennyiben az egyik állam kiigazítást tesz a telephely nyereségével kapcsolatosan, úgy a kettős adóztatás elkerülése érdekében a másik államnak is annak megfelelő kiigazítást, illetve, amennyiben a kiigazítással nem ért egyet, kölcsönös egyeztető eljárást kell kezdeményeznie.
Kapcsolt vállalkozások nyereségének kiigazítása
Változás a régi egyezményhez képest, hogy az új egyezmény alapjan a szerződő államok kötelesek konzekvensen eljárni a kapcsolt vállalkozások jövedelmének kiigazításakor a kettős adóztatás elkerülése érdekében: amennyiben az egyik szerződő állam egy ottani vállalkozásnál kiigazítást tesz és így olyan jövedelmet adóztat meg, amit a másik állam a vállalkozás ott lévő kapcsolt vállalkozásánál már megadóztatott, akkor a másik állam köteles ennek megfelelő kiigazítást tenni, illetve egyeztető eljárást kezdeményezni.
Osztalék
A kifizetett osztalék továbbra is megadóztatható az osztalékot fizető társaság illetőségének államában. A korábbi egyezmény a forrásadó mértékét az osztalék bruttó összegének 10%-ban maximalizálta, ez most 15%-ra emelkedett. Továbbra is marad a 10%-os maximum forrásadó többek között azon vállalkozások esetében, akik az osztalékot fizető vállalkozásban legalább 10%-os részesedéssel bírnak.
Kamat
A régi egyezmény szerint jelenleg a kamatjövedelem bruttó összegének 10%-ig terjedően a kamat forrásország államában is adóztatható, az új egyezmény alapján ez megszűnik, azaz a kamatjövedelem csak a magánszemély illetőségének az államában lesz adóköteles.
Részvények vagy hasonló érdekeltségek elidegenítéséből származó nyereség
A régi egyezmény nem tette lehetővé a forrásország adóztatását vállalkozásban fennálló részesedés elidegenítése esetén. Ezzel szemben az új egyezmény alapján amennyiben egy olyan vállalkozásban fennálló részesedést idegenít el egy másik vállalkozás, amelynek értéke több mint 50%-a közvetlenül vagy közvetve ingatlan vagyonból származik, úgy az ezen képződő nyereség az ingatlan fekvése szerinti államban is megadóztatható. Nem vonatkozik a szabály a tőzsdén jegyzett részvények elidegenítésére, illetve azon részesedések elidegenítésére, amelyekben a vállalat értékében 50%-ot meghaladó ingatlanban a vállalkozás az üzleti tevékenységét végzi.
Információcsere
Az egyezménybe új, az információcserére vonatkozó rendelkezések is bekerültek, melyek tartalmazzák az információcserére vonatkozó tartalmi és formai követelményeket, a titoktartási és értelmezési rendelkezéseket.
Az egyezmény hatálybalépésének feltétele, hogy a szerződő államok diplomáciai úton értesítsék egymást, azt illetően, hogy az egyezmény hatályba lépésének belső feltételeinek eleget tettek.
