Év elején, az éves beszámolók elkészültével egymást érik a taggyűlések és közgyűlések, amelyeken a tulajdonosok az meghatározzák az előző évi osztalék összegét. Mindannyian hozzászoktunk már ahhoz a magyar specialitáshoz, hogy készül egy, az osztalékról szóló döntés előtti beszámoló, illetve a közgyűlés, taggyűlés után egy, az osztalékról szóló határozat alapján elszámolt, előző évi osztalék mértékét is tartalmazó beszámoló.
Az osztalék idén a döntés évének beszámolójában szerepel
Idén valószínűleg többen is meglepődnek azon, hogy ez – a számviteli törvény 2016. január 1-jétől hatályos változásai miatt – nem így lesz és végre, az IFRS-ekkel is összhangban, az osztalék annak az évnek a beszámolójában szerepel, amikor döntés született róla.
A 2016. évi beszámoló eredménykimutatása az adózott eredménnyel ér véget, a mérleg szerinti eredmény kategória megszűnt. A 2016. évtől az osztalék elszámolása az osztalékról szóló döntés napjával kerül a könyvekbe. Ezáltal a leányvállalat, társult vállalat által a 2016. évre vonatkozóan, de 2017-ben megállapított osztalék nem szerepel az anyavállalat 2016. évi beszámolójában. A 2016. évi beszámoló nem tartalmazza az anyavállalat, illetve társaság tulajdonosai által a 2016. évre vonatkozóan a 2017. évben elhatározott osztalék összegét sem.
A fizetendő osztalék a tulajdonosokkal szembeni kötelezettség előírásakor közvetlenül az eredménytartalékot csökkenti, a kapott (járó) osztalék pedig változatlanul a pénzügyi műveletek bevételeit növeli az osztalékból származó követelés előírásakor. Ezzel egyidejűleg értelemszerűen változott az osztalékfizetésre felhasználható összeg kiszámolása, azaz osztalékfizetésre az előző üzleti évi adózott eredménnyel kiegészített szabad eredménytartalék használható fel, amelynél növelő tételként figyelembe lehet venni az előző üzleti évi beszámolóban még nem szereplő, de a mérlegkészítésig elszámolt (azaz a leányvállalat, társult vállalat által határozatba foglalt) kapott (járó) osztalék összegét is.
Változott az osztalékfizetési korlát is
Az osztalékfizetési korlát is változott: az előző üzleti évi adózott eredménnyel kiegészített eredménytartalék csak akkor fizethető ki osztalékként, ha a lekötött tartalékkal és pozitív értékelési tartalékkal csökkentett saját tőke összege az osztalék kifizetése után sem csökken a jegyzett tőke összege alá. Természetesen a saját tőke összegénél itt is figyelembe lehet venni a mérlegkészítésig elszámolt kapott (járó) osztalék összegét.
Az osztalékelőleg alapjául felhasználható összeg számítására is az új osztalékszámítási előírások vonatkoznak. Az a szabály viszont, hogy osztalékelőleget csak közbenső mérleg, illetve hat hónapnál nem régebbi beszámoló alapján lehet elhatározni és kifizetni, nem változott.
Az osztalékelőleg kifizetésére eddig csak a tárgyévben volt lehetőség, elsősorban amiatt, hogy az osztalék visszakönyvelésre került a tárgyév fordulónapjára. Azáltal viszont, hogy az osztalék a döntés napjával kerül a könyvekbe, semmilyen törvényi vagy elszámolástechnikai akadálya nincs annak, hogy az osztalékelőleg a tárgyévet követően, de még az osztalékról szóló döntést megelőzően kerüljön kifizetésre.
Az osztalék könyvviteli elszámolásának változása fentieken túl érinti az alultőkésítési számításokat, mivel az osztalék nem az év elejétől, hanem csak az osztalékról szóló döntés napjától csökkenti a számítások alapjául szolgáló saját tőkét.
Átnézni és újragondolni
Érdemes átnézni és újragondolni a vezetők, munkavállalók jutalmának, prémiumainak számítását is, amennyiben az korábban a mérleg szerinti eredmény alakulásától függött. Amennyiben a vállalkozás banki hitellel rendelkezik, mindenképpen szükséges a hitelszerződésben meghatározott korlátozások (kovenánsok) átnézése és az előírt saját tőke mutatók felülvizsgálata, tekintettel arra, hogy a fordulónapi saját tőke a 2016. üzleti évtől kezdődően a korábbi évekhez képest egy éves eltéréssel tartalmazza a kapott és fizetendő osztalékot.
A témához kapcsolódó cikk: Útmutató az idei osztalékfizetés döntéshez
