A 2017. évi adómódosító szabályok egyik legfurcsább eleme kétségkívül a készpénz cafeteria keretén belül adott, béren kívüli juttatásnak minősülő, és ezzel kedvezőbb adózás alá eső pénzjuttatás volt.
2017-ig a béren kívüli juttatások rendszerében az egyes elemek célja és a juttatás módja egyértelmű volt, azonban az évi 100 ezer forintot meg nem haladó pénzösszeg juttatás több kérdést is felvet. Összefoglalónk azoknak is szól, akik bátran bevezették már a pénzjuttatást, és azoknak is, akik még csak barátkoznak a gondolattal.
Cafeteria az adótörvényekben
A cafeteria kifejezés definícióját nem találjuk meg egyik adójogszabályban sem. A NAV központi tájékoztatási osztályának frappáns egy mondatos leírása szerint a cafeteria a munkáltató által összeállított, olyan választható, rugalmas juttatási rendszer, mely a munkabéren felül adható a munkavállalók számára. A munkáltatónak a cafeteria szabályzatában kell pontosan meghatároznia, hogy milyen típusú juttatásokat ad a munkavállalók részére.
Miért kedvező a készpénz cafeteria?
A béren kívüli juttatásokról az szja törvény 71. §-a rendelkezik. A juttatások közös jellemzője, hogy azok kedvező adóteher mellett adhatók és az adó – a munkaviszonytól eltérően – a kifizetőt terheli. A kifizetőt terhelő adó alapja a jövedelem 1,18-szorosa, amelyet 15 százalék személyi jövedelemadó terhel. Az adón felül a juttatónak az adóalap után 14 százalék egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettsége is keletkezik. Mindez egy 34,22 százalékos adóterhelést eredményez. A kedvező adózás mellett az sem elhanyagolható tény, hogy a juttatás azon kívül, hogy annak lehetőségét beillesztjük a cafeteria szabályzatunkba, és meghatározzuk a juttatottak körét, nem jár további adminisztrációval (a 2016. évben még béren kívüli juttatásnak minősülő elemeknél például utazási bérlet juttatása, vagy iskolakezdési támogatás egyértelműen magasabb adminisztrációval járt).
Mire kell figyelni a készpénz cafeteria juttatás nyújtásánál?
Az éves keretösszeg évi 100 ezer forint, ha a munkavállaló munkaviszonya egész évben fennáll. Ha a munkavállaló munkaviszonya csak az év egy részében áll fenn, abban az esetben a 100 ezer forintot a juttatás alapjául szolgáló jogviszonyban töltött napokkal arányosan kell kalkulálni.
A juttatást a munkáltató – saját döntése alapján – akár egy összegben vagy részletekben is folyósíthatja. Ha a pénzjuttatás a keretösszeget meghaladja, a keretösszeget meghaladó rész a felek között fennálló jogviszony alapján – munkaviszonyból származó jövedelemként, a munkaviszonyra vonatkozó közterhek mellett – válik adókötelessé. Mindebből az is következik, hogy például egy év elején egy összegben kifizetett összeg többlet adminisztrációt eredményezhet, ha időközben a munkavállaló munkaviszonya megszűnik, és az arányos összegen felüli rész korrekciójára, önellenőrzésre van szükség.
Milyen kérdések merülhetnek fel?
Egy esetleges adóhatósági vizsgálat során az adóhatóság rejtett béremeléssé minősítheti át a készpénz cafeteria juttatást? Milyen minősítő tényezők alapján fogja vizsgálni az adóhatóság a pénzjuttatás feltételeinek teljesülését? Más-más kockázati szinttel kell szembenéznie azon munkáltatóknak, akik 2017-ben például a pénzjuttatás nyújtása mellett bruttó fizetésemelést is adtak. Lehetnek olyan cégek is, akik korábban nem használtak cafeteria rendszert, azonban 2017-ben maximális pénzjuttatást adnának a cafeteria rendszer bevezetésével úgy, hogy ezzel egyidejűleg nem adnak bruttó béremelést év elején. Az ő esetükben, ahogy mondani szokták, már rezeg a léc. Egyértelműbb lehet a bérjövedelemmé történő átminősítés kockázata azon cégeknél, ahol a készpénz cafeteria elem bevezetésével a bruttó bér csökkentése is megtörténik.
A munkabértől való elhatárolás során az adózónak ezért a juttatás dokumentálására kiemelt figyelmet kell fordítania. Az szja törvény alapelvként rögzíti, hogy béren kívüli vagy egyes meghatározott juttatás valamely (önálló vagy nem önálló) tevékenység ellenértékeként nem adható. A juttatás adókötelezettségének meghatározása során minden esetben a felek között fennálló jogviszonyt és a bevétel megszerzésének körülményeit kell figyelembe venni.
