Induló vállalkozásoknál nem ritka, hogy az első években veszteséges a működésük. A halmozódó veszteség miatt a vállalkozás saját tőkéje jelentősen lecsökkenhet, sőt negatívba is fordulhat.
A Polgári Törvénykönyv alapján, amennyiben a vállalkozás saját tőkéje a törzstőke felére vagy a törvényben meghatározott törzstőke-minimum (kft. esetében jelenleg 3 millió forint) alá csökken, az ügyvezető köteles haladéktalanul összehívni a taggyűlést. A saját tőke vizsgálatára rendszerint az éves beszámoló elfogadásakor kerül sor, és célszerű ilyenkor határozni a szükséges lépésekről a veszteség pótlására, amelyeket három hónapon belül végre kell hajtani.
Milyen lehetőségek vannak a saját tőke rendezése kapcsán?
A legkézenfekvőbb a pótbefizetés, amelyet erre a célra hoztak létre. Nehézséget okozhat, hogy csak abban az esetben lehetséges, ha ezt a társasági szerződés tartalmazza. Előnye, hogy amennyiben a vállalkozás a későbbiekben nyereségessé válik és a veszteség pótlásához már nem szükséges a pótbefizetés összege, azokat kötelező visszafizetni a tulajdonosok részére.
Másik lehetőség a tőkeemeléssel egyidejűleg megvalósuló tőketartalék emelés. Ilyenkor a törzstőke emelésekor keletkező ázsió – amely lehet pénzeszköz vagy más, véglegesen átadott eszköz is – a tőketartalékba kerül. A saját tőke rendezése megoldódik, hátrány viszont, hogy szükséges lesz a társasági iratok módosítása. Nehézséget okozhat az is, hogy amennyiben nem lesz szükség az így rendelkezésre bocsátott (pénz)eszközökre, az csak a társasági iratok újbóli módosításával és a törzstőke, valamint a tőketartalék egyidejű és arányos leszállításával fizethető vissza a tulajdonosoknak.
A kölcsönök szerepe a veszteség pótlásában
Sok esetben az anyavállalat kölcsönökkel biztosítja a vállalkozás működéséhez szükséges fedezetet. Amennyiben a saját tőke rendezése a saját tőke megemelését igényli, lehetőség van a kölcsönök saját tőkévé konvertálására, akár a jegyzett tőkébe, akár pedig a tőketartalékba – a törzstőke egyidejű megemelésével. Ez a lehetőség is a társasági iratok módosítását igényli, illetve ebben az esetben is csak akkor fizethető vissza a tulajdonos részére a pénzösszeg, ha a törzstőkét és a tőketartalékot egyidejűleg és arányosan leszállítja. Tekintettel arra, hogy a jegyzett tőke, illetve a tőketartalék nem pénzbeli hozzájárulással kerül megemelésre, transzferár-nyilvántartás készítési kötelezettsége van a társaságnak.
Lehetséges az anyavállalattal szembeni kölcsön vagy egyéb kötelezettségek elengedése is, amely így bevételként kerül elszámolásra és az adózott eredményen keresztül javítja a vállalkozás saját tőkéjét. Hasonló módon működik a végleges pénzeszközátadás is a tulajdonostól. Mindkettő hátránya, hogy magyar társasági adó hatása lehet, valamint magánszemély tulajdonos esetében ajándékozási illeték fizetési kötelezettséget vonhat maga után. Külföldi anyavállalat esetén meg kell vizsgálni azt is, hogy más országban nem keletkezik-e adó vagy illeték fizetési kötelezettség emiatt.
Természetesen a veszteség pótlásának „legegyszerűbb” módja a vállalkozás nyereségessé tétele, amelyet évközben akár egy közbenső mérleg elkészítésével lehet alátámasztani. Cégcsoporton belüli tranzakciók esetén érdemes az elszámoló árakat úgy kialakítani, hogy megfelelő fedezetet nyújtsanak a működési költségekre és egy adóellenőrzés esetén is megfelelően alátámaszthatóak legyenek.
Tekintettel a különböző lehetőségekre, illetve az egyes megoldások megvalósításával járó többletköltségekre, célszerű már a vállalkozás megalapításakor megtervezni a működés finanszírozásának módját és meghatározni az esetleges veszteségek pótlásának eszközeit, mert megfelelő tervezéssel megelőzhető a saját tőke csökkenése.
