2017. június 7-én Párizsban került megrendezésre az adóalap-erózió és nyereségátcsoportosítás (Base Erosion and Profit Shifting, röviden BEPS) megelőzésére irányuló adóegyezményekkel kapcsolatos intézkedéseket bevezető multilaterális egyezmény aláírási ceremóniája.
A multilaterális egyezmény a BEPS akcióterv alkalmazását segíti
A ceremónián 68 ország – köztük Magyarország is – aláírta a multilaterális egyezményt, valamint további 9 ország kifejezte az egyezmény aláírására vonatkozó szándékát. Habár az egyezmény aláírása megtörtént, még nem lépett hatályba. Erre a legalább 5 ország által történő ratifikációt követő 4. hónap első napján kerül majd sor. Érdekesség, hogy az Egyesült Államok – bár részt vett a multilaterális egyezmény kidolgozásában, – a június 7-ei aláíró országok között nem szerepel.
A multilaterális egyezmény célja, hogy a BEPS akciótervben foglaltakat anélkül lehessen implementálni és alkalmazni az egyes államok között, hogy az aláíró országok között meglévő több ezer hatályos bilaterális egyezményt egyenként módosítani kellene.
A multilaterális egyezmény a kötelezően alkalmazandó előírások mellett úgynevezett opciókat is tartalmaz, azaz bizonyos ajánlások alkalmazásáról, illetve arról, hogy azokat mely országokkal kötött bilaterális egyezményeik tekintetében kívánják alkalmazni, az egyes államok szabadon dönthetnek. Annak érdekében, hogy nyomon lehessen követni, hogy az egyes tagállamok a multilaterális egyezmény mely rendelkezéseit és mely bilaterális egyezményeik vonatkozásában kívánják alkalmazni, az OECD külön adatbázist fog vezetni.
Az alkalmazáshoz ratifikáció is szükséges
Két adott ország között meglévő bilaterális egyezmény vonatkozásában a multilaterális egyezmény rendelkezéseit csak akkor lehet majd alkalmazni, ha az adott rendelkezéseket mindkét ország ratifikálta. Az eljárási procedúrákat figyelembe véve a legkorábbi alkalmazhatósági dátum várhatóan 2019. január 1-je lesz.
Mivel a multilaterális egyezmény ratifikált rendelkezései az egyes bilaterális egyezményekbe nem kerülnek átültetésre, ezért a jövőben a határon átnyúló ügyletek vizsgálatakor a bilaterális egyezmények mellett fontos lesz azt is vizsgálni, hogy az adott országgal hatályos-e már a multilaterális egyezmény, és ha igen, akkor abban mely rendelkezések alkalmazását fogadták el az érintett államok.
