Szokatlan és formabontó a cím, és bár nem szórejtvénynek szántuk, mégis értelmezhető, és cikkünk végére a megoldást is eláruljuk. Minden szakmának megvan az egyedi nyelvezete (amelyet egy nem szakmabelinek nehéz megértenie).
NAV, ÁFA, EKÁER: a magyar slágerek
Manapság már egy adótanácsadói levél olvasása és értelmezése is kihívás lehet, figyelembe véve a speciális kifejezéseket és a nemzetközi adózásban rohamosan változó környezetet. Az ügyfelek részéről is elvárás, hogy rövid, sallangmentes és érthető legyen az anyagunk. Ezt az elvárást nem könnyítik meg az EU, és az OECD adózással foglalkozó szervei, hiszen az utóbbi 3-4 évben elképesztő mennyiségű szakanyag készült el az adócsalás, és az agresszív adótervezés visszaszorítására, és minden új terminológiához egy új rövidítés is tartozik.
Mindehhez pedig nyugodtan hozzácsaphatjuk a magyar specialitásokat. A Magyarországra érkező befektetők nem sok magyar rövidítést ismernek, de a magyar adójogszabályokat rövid idő alatt megismerve már megtanulják azt, hogy ha 27%-ot említenek, az nem lehet más, mint a világrekorder magyar általános forgalmi adó, azaz az ÁFA kulcs. Azt is tudják, hogy ha levelet kapnak a NAV-tól (a magyar Nemzeti Adó- és Vámhivataltól), akkor az csak ritkán jelent jót. Akik pedig az EKÁER rövidítést (elektronikus közúti árufuvarozó ellenőrző rendszer) is ismerik, azoknak nem kell különösebben elmagyaráznunk, hogy a magyar adóadminisztráció egyáltalán nem elhanyagolható (és bár a feketegazdaság elleni küzdelem mindenkinek az érdeke, az eszközök okozta plusz adminisztráció sajnos egyértelműen növeli a költségeket).
BEPS, ATAD, AEOI és a többi külföldi jövevény
A legismertebb magyar rövidítéseket megtanulva nézzük meg, hogy mivel is örvendeztette meg az EU és az OECD az adófizetőket. A BEPS (base erosion and profit shifting) kifejezést már nem kell körbeírnunk, és tudjuk, hogy a közvetlen adók területén tartalmaz akciópontokat az adóelkerülés ellen. Az akcióterv európai megfelelője pedig az ATAD I és az ATAD II lett (the anti tax avoidance directives – adóelkerülési gyakorlatok elleni szabályokról szóló irányelvek). Az MLI-ről (multilateral instrument), ami a multilaterális eszközt takarja, már korábban is írtunk. Gyakorlatias és hatékony megoldást kínál majd ez az eszköz az egyes országok között megkötött bilaterális egyezmények „ráncfelvarrására”.
Az adóelkerülés elleni küzdelem jogi kereteit már ismerjük a fentiekből, ami azonban még fontosabb, hogy az adóhatóságok hogyan tudnak majd információt szerezni olyan ügyletekben, ahol több ország is érintett. A külföldre érkező jövedelmekről ne gondoljuk azt, hogy a NAV nem fog róluk információt szerezni. A pénzügyi számlákra vonatkozó automatikus információcserét több eszköz is lehetővé teszi. Az AEOI (automatic exchange of information – automatikus információcsere), és a CRS (common reporting standards) kiegészülve az Egyesült Államok FATCA (foreign account tax compliance) szabályaival kellően jó muníciót szolgáltathat az adóellenőröknek. Elképzelhető, hogy a külföldi számlán lévő jövedelmeinkről éppen a magyar NAV-tól fogunk figyelemfelhívó levelet kapni, hogy illene bevallani a jövedelmet.
DAC: a rövidített irányelvek
A korábban feltételes megállapodásokkal bombabiztossá tett ügyletekről is cserélnek információt az EU tagállamai. Mindezt a DAC3 irányelv teszi lehetővé, és kiegészülve a CbCR (country by country reporting) országonkénti jelentéstétellel, amelynek alapjait a BEPS akcióterv mellett a DAC4 irányelv is lefekteti, valamint a DAC5 irányelvben található tényleges tulajdonosra vonatkozó információ közlési kötelezettséggel, már a cégek esetében is nyugodtan elmondhatjuk, hogy az adózók élete nyitott könyv lesz az adóellenőrök előtt.
A rövid, és reméljük a nyári időszakhoz illően könnyedebb összefoglalónk alapján már sikerrel tudjuk lefordítani a címünket is: A BEPS akcióterv kidolgozása, kiegészülve az azt megerősítő Európai Uniós adóelkerülési gyakorlatok elleni szabályokkal a magyar adóhatóság számára is jó hír. Kérdés, hogy vajon az adózók tudnak-e majd nevetni a növekvő adminisztráció miatt, és képesek lesznek-e követni ezt a turbulensen változó jogszabályi környezetet?
