A Nemzetgazdasági Minisztérium július 31-én nyilvánosságra hozta az új adóeljárási törvény tervezetét, amely várhatóan 2018. január 1-jén fog hatályba lépni. Az új törvények (új adózás rendjéről szóló törvény és a teljesen új adóigazgatási rendtartásról szóló törvény) számos ponton hoz változást az adózás menetében. Ezek közül a legfontosabbak a kiszabható bírságok mértékére vonatkoznak, melyek egyaránt tartalmaznak az adózók számára kedvező és kedvezőtlen változásokat.
Az új adóeljárási törvény fájdalmas pontja: növekvő késedelmi pótlék és önellenőrzési pótlék teher
A tervezet adózók számára fájdalmas pontja a késedelmi pótlékot és a késedelmi pótlékhoz igazodó (általában annak 50 százalékát jelentő) önellenőrzési pótlékot érinti. Az új adóeljárási törvény tervezete szerint a pótlék mértéke a jelenlegi jegybanki alapkamat (0,9 százalék) kétszereséről (1,8 százalék) a jegybanki alapkamat 5 százalékponttal növelt mértékére (5,9 százalék) emelkedne. A jogalkotó ezzel a módosítással akarja megszüntetni azon helyzetet, hogy a legolcsóbb hitelező jelenleg az adóhatóság, illetve az állam.
A késedelmi pótlék minimális mértéke is változik a jövőben. A tervezet szerint a NAV az 5 000 forintot el nem érő késedelmi pótlékot nem írná elő. Ez az értékhatár jelenleg 2 000 forint. A tervezet szerint a kis összegű pótléktartozások kezelése, végrehajtása aránytalanul nagy kapacitásokat köt le, ez indokolja az értékhatár megemelését.
Adóbírságok
Jelenleg a bírság mértéke az adóhiány 200 százaléka, ha az adóhiány a bevétel eltitkolásával, a bizonylatok, könyvek, nyilvántartások meghamisításával, megsemmisítésével függ össze. A tervezet a 200 százalékos bírságmértéket 100 százalékra csökkentené, mivel a tapasztalatok alapján érdemben nem motivál a jogkövetésre a kiemelten magas 200 százalékos bírság, jellemzően csak a meg nem fizetett tartozások összegét növeli.
Új elem a feltételes adóbírság kedvezmény. Ha az adózó az utólagos adómegállapításról hozott első fokú határozat elleni fellebbezési jogáról lemond és esedékességig a határozatban előírt adókülönbözetet megfizeti, mentesülne a kiszabott adóbírság 50 százalékának megfizetése alól.
Mulasztási bírságok
Az új adóeljárási törvény egyszerűsítené a mulasztási bírság szabályozását, és megszüntetne néhány bírság tényállást, úgy, mint a háztartási alkalmazott bejelentésének elmulasztását, a jogszerűtlen adóelőleg mérséklését, a számlatartási kötelezettség megsértését és az üzletlezárást helyettesítő bírságot. Sajnos továbbra is maradna az EKÁER-rel kapcsolatos mulasztások esetén kiszabható, az áru értékére vetített, maximálisan annak 40 százalékáig terjedő mulasztási bírság. Ezen kívül a jövőben várhatóan sokan szembesülnek majd azzal a mulasztási bírság tétellel, amely az általános forgalmi adó összesítő jelentés szerinti adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása, késedelmes, hiányos, hibás vagy valótlan adattartalmú teljesítése esetén jár. Ekkor a kiszabható mulasztási bírság felső határa az érintett számlák, számlával egy tekintet alá eső okiratok számának és az általános bírságszabály szerinti bírság adózóra egyébként vonatkozó legmagasabb mértékének szorzata. Mindez a gyakorlatban például azt jelenti, hogy ha egy időszakban 3 számlát hiányosan jelentünk majd, akár 3 * 500 000 forint mulasztási bírságot is kivethet az adóhatóság a gazdasági társaságokra (ennél nagyobb számokba már bele se merjünk gondolni).
Megszűnő bonyolult jogintézmények
A bürokrácia-csökkentés jegyében számos bonyolult jogintézmény is megszűnhet. Az új adóeljárási törvény szerint például a jövőben nem lesz fokozott adóhatósági felügyelet, amely többek között formalizáltsága miatt is rendkívül nagy adminisztrációs terhet ró az érintett vállalkozókra. Fontos változás lép életbe az adószám felfüggesztésével kapcsolatban is. A jogalkotó a gyakorlat megszüntetésére tett javaslatot, indoklása szerint ugyanis a jogintézmény adózás szempontjából rendkívül nehéz helyzetbe hozza az adózókat. A felfüggesztett adószámú adózónak ugyanis bizonyos jogai korlátozottak, viszont gazdasági tevékenységet folytathat, és az ahhoz kacsolódó adókötelezettségeinek is eleget kell tennie. Ezt az értelmezhetetlen és bonyolult kettősséget szüntetné meg a javaslat.
A szolgáltató NAV
A tervezet értelmében több új szolgáltatást is bevezet a NAV, ezek közül az egyik az úgynevezett mentorálás intézménye. Ennek értelmében az adóhivatal szóban vagy írásban tájékoztatást nyújt a kezdő vállalkozásoknak az adókötelezettségeikről és az azok teljesítését segítő információk elérhetőségéről. A kapcsolatfelvételt követően pedig fél éven keresztül személyre szabott segítséget nyújt.
A tervezet kedvező változást hoz az adóellenőrzések tekintetében is. Az új törvény értelmében az adóellenőrzések időtartama nem haladhatja meg a 365 napot. Ez a változás természetesen nem érinti a magánszemélyeket, az egyéni vállalkozókat és a megbízható adózókat. Esetükben a revizoroknak változatlanul 180 nap áll a rendelkezésükre, hogy befejezzék a vizsgálatot.
KAPCSOLÓDÓ HANGANYAG:
