Legtöbbünknek, amikor a jövedéki adó jut eszünkbe, az úgynevezett ABC-termékre gondolunk. Ezek röviden az alkohol (bor, sör), benzin (üzemanyagként használt ásványolaj-termékek) és a cigaretta (dohány, szivar). Sokkal kevesebben gondolnak korlátozó előírásra egy olyan kereskedelmi társaságnál, amely például bizonyos vámtarifaszámmal rendelkező, kis kiszerelésű olajat (akár motorolajat) szerez be valamelyik uniós tagállamból, hogy azt később magyarországi vevőinek értékesíthesse.
A következőkben részletesebben körüljárjuk a témát jövedéki adó szempontból, mégpedig a 2017. július 1-jével hatályba lépett új jövedéki törvény rendelkezései alapján.
Milyen jövedéki adó szempontból is fontos termékekről beszélünk?
Sokan meglepődtünk a 2014-es adóváltozásokat látva, amikor a késő őszi törvényalkotási lázban kihirdetett jogszabály-változások között találkoztunk a kenőolajokra kiterjedő jövedéki engedély szükségességével. Mindezt úgy, hogy csak a karácsonyi ünnepnapok alatt is érdeklődőnek mutatkozó szakemberek fürkészhették a bevezetéshez kapcsolódó átmeneti szabályokat. A legtöbb érintett cég életén azonban ezek sem könnyítettek érdemben: 2014 januárjától csak jövedéki engedély birtokában lehet bizonyos termékeket beszerezni és forgalmazni hazánkban.
Az új jogszabály értelmében a kenőolaj meghatározott Kombinált Nómenklatúra szerinti besorolású energiatermék, ide tartozik például a motorolaj, turbina-kenőolaj, hidraulika-olaj, hajtóműolaj, illetve bizonyos más kenőanyagokat is ide sorolunk.
Mire van akkor szükség a tevékenységhez?
Lényeges, hogy aki ilyen termékkel kíván nagykereskedelmi tevékenységet folytatni, annak jövedéki engedéllyel kell rendelkeznie, jövedéki engedélyes kereskedőnek kell lennie. Ez praktikusan azt jelenti, hogy egy kérelmet kell benyújtani a tevékenység megkezdése előtt, immár elektronikusan, a NAV felé, és egyéb jogszabályi feltételeket is teljesíteni kell ahhoz, hogy valaki engedélyt kaphasson. Szükséges rendelkezni telephelyenként egy minimum 50 négyzetméteres raktárhelyiséggel (ezt természetesen bérelni is lehet), továbbá (jellemzően működési) engedélyt kell kérnünk az illetékességgel bíró helyi önkormányzattól is a tevékenység megkezdéséhez. Engedély nélküli kereskedelem esetén a NAV bírságot szabhat ki.
Zsebbenyúlós jövedéki biztosíték
Ami sokakat meglephet, hogy a NAV engedély kiadásának egyik jogszabályi feltétele a jövedéki biztosíték megléte. Ezt készpénz vagy bankgarancia formájában is biztosíthatja az adóalany. Amennyiben egy társaság csak kenőolajnak minősülő termékeket forgalmaz, ennek összege 5 millió forint. A termékkör pontos azonosítása és helyes tarifális besorolása azonban kulcsfontosságú a biztosíték összegének megítélése érdekében: ha a termékek között egyéb ellenőrzött ásványolajnak minősülő termékek is vannak, akkor a fizetendő, szolgáltatandó biztosíték összege akár 120 millió forint is lehet.
Adófizetés és nyilvántartások vezetése
A jelzett tevékenység végzéséhez tehát engedélyre, engedélyekre van szükség, azonban jövedéki adó fizetésének kötelezettsége általános esetben nem keletkezik, adóbevallás benyújtására jellemzően nincs szükség.
Szükség van azonban a jogszabály szerinti nyilvántartások vezetésére, ennek elmulasztása esetén a NAV bírságot állapíthat meg az adózónál.
Összefoglalva: Mire figyeljünk?
A fentiekből egyértelműen kitűnik, hogy a legfontosabb a forgalmazandó termékkör meghatározása, a termékmegnevezés, besorolás ellenőrzése: meg kell vizsgálni, hogy egyáltalán a jövedéki adótörvény alá tartoznak-e az általunk forgalmazni kívánt termékek. Már az első lépésben is javasolt segítséget kérnünk egy jövedéki adó szakembertől, aki szükség esetén a további teendőkben, az engedélykérésben és a szükséges jogszabályi feltételek teljesítésében is hatékonyan tud segíteni.
