A finanszírozásról szóló első cikkemben a legfontosabb külső finanszírozási lehetőségeket igyekeztem bemutatni. Nem szabad azonban figyelmen kívül hagyni, hogy a vállalkozások egy része tevékenységét belső finanszírozás, vagyis önfinanszírozás mellett végzi, azaz külső segítség nélkül biztosítja önmaga működését.
A belső finanszírozás lehetőségei
Belső finanszírozás esetén is ugyanolyan fontos, mint külső finanszírozáskor, hogy a futamidő a finanszírozott projekt vagy eszköz megtérülési idejéhez igazodjon. Emellett ugyanúgy kalkulálni kell a finanszírozás kamatlábával, illetve a törlesztő részletekkel vagy az elmaradt hasznokkal. Ha ezeket az aspektusokat megvizsgálja a vállalkozás, bizonyos esetekben akár arra a következtetésre is juthat, hogy a belső finanszírozás drágább számára, mint ha pénzpiacról szerzi meg a szükséges forrásokat. Az alábbiakban sorra veszem a legjellemzőbb önfinanszírozási lehetőségeket.
Kapcsolt finanszírozás
Bár ez a finanszírozási forma klasszikus értelemben a külső finanszírozások közé kívánkozna, a vállalkozások – amelyek számára ez a lehetőség nyitva áll – jellemzően sokkal könnyebben juthatnak ehhez a forráshoz, mint mondjuk egy bankhitelhez. Ráadásul általában mind a megkövetelt biztosítékok, mind a kamat mértéke vagy a futamidő tekintetében jelentős könnyítésekkel számolhatnak kapcsolt hitelező esetében. Természetesen előfordulhatnak a piacinál kedvezőtlenebb feltételek mellett nyújtott kapcsolt kölcsönök is, ilyen esetben azonban általában nem pusztán finanszírozási megfontolások állnak a dolgok hátterében.
Piacitól eltérő kapcsolt finanszírozás esetén kellő figyelmet kell fordítani arra, hogy a kölcsönt nyújtó, illetve a kölcsönt kapó oldalán is adóalap módosítás lehet indokolt, amely végső soron hatással lehet a finanszírozás költségére. Mindez elkerülhető, ha a kölcsönnyújtásra piaci feltételek között kerül sor a kapcsolt felek között is.
Nyereség visszaforgatás
A belső finanszírozás ezen módja alapvetően a jól prosperáló gazdasági társaságok kiváltsága. Még azonban a nyereséges vállalkozás esetében is kérdéses, hogy a tulajdonosok a nyereség osztalékként való kifizetése vagy a vállalkozásba történő visszaforgatása mellett döntenek. Ezen döntésüket nagyban befolyásolja a finanszírozni kívánt tevékenységből elérhető többlet nyereség. A jelenlegi magyarországi kamatkörnyezet segít abban, hogy a tulajdonosok inkább, ha nem is teljes mértékben, de a nyereség visszaforgatás mellett döntsenek. Ez azonban egy érdekes ellentmondáshoz vezet, hiszen ezt azért teszik, mert nagyobb megtérülést várnak így az „újra befektetett” pénzüktől. A jelenleg elérhető külső finanszírozások, a nullával szinte egyenértékű kamat mellett azonban sok esetben ennél kedvezőbb finanszírozást jelenthetnek a vállalkozás számára.
Skontóval történő értékesítés
Ha a vevőinket arra szeretnénk rábírni, hogy számláikat fizetési határidő előtt kiegyenlítsék, ezáltal kevesebb ideig kelljen nekünk finanszírozni az értékesített termék vagy szolgáltatás bekerülési értékét, illetve hamarabb tudjuk visszaforgatni a bevételt tevékenységünkbe, megfelelő megoldás lehet, ha felajánljuk nekik a skontóval történő fizetés lehetőségét. Természetesen nem fog mindenki élni vele, de az aktuális likviditási helyzetétől függően sok partnernek vonzó lehet a pár százalékos kedvezmény. Azzal is tisztában kell lennünk azonban, hogy mint minden finanszírozási formának, ennek is vannak költségei – jelen esetben a számla azon része, amiről a korábbi pénzügyi teljesítésért cserébe lemondunk. Csak abban az esetben érdemes ezt a megoldást választanunk, ha a várható hasznok (banki hitellel történő finanszírozás költsége, idő és adminisztrációs többlete, a mi likviditási problémánk miatti késedelmi kamatok elmaradása) meghaladják, vagy legalábbis elérik a skontó összegét.
KAPCSOLÓDÓ CIKKEK:
