2017. november 21.

Adóstratégiai javaslatok

Különös dolog az ember és az őt körülvevő környezet kapcsolata. Minél mélyebben ássuk bele magunkat egy-egy probléma megoldásába, annál kevésbé „látjuk a fától az erdőt”. Nincs ez másképp velünk, adószakértőkkel sem.

Most komolyan, a tenger gyümölcseinek szerelmeseit kivéve kit érdekel, hogy a hal áfája jövőre 5%-ra csökken? Valóban jelentősen befolyásolja üzleti döntéseinket, netán stratégiai irányváltásra kényszerít bennünket a szociális hozzájárulási adó vártnál fél százalékponttal nagyobb csökkentése?

Mégis ezzel foglalkozott múlt héten a teljes magyar szakmai sajtó: gyakorlatilag csak a jövő évi adóváltozások apró részletszabályairól lehetett olvasni.

Közben a veszteséges vállalatok gyakran nem elhanyagolható mértékű iparűzési adót fizetnek, naponta járulunk hozzá az átutalásaink során a szinte észrevétlen, összességében mégis jelentős összegű tranzakciós illeték megfizetésével a költségvetés bevételeihez, vagy számolgatjuk bonyolult excel táblák segítségével az adott hónapban juttatott természetbeni hozzájárulásunk szinte tételenként különböző mértékű adó- és járulékvonzatait.

A lényegi változások véghezvitelére nem marad időnk, mert a részletszabályokat böngészve azon törjük a fejünket, vajon megéri-e számunkra egészségmegőrző programot indítani a fizetendő népegészségügyi termékadó összegének akár 10%-os mértékű csökkentése reményében.

Félreértés ne essék! Egy jó adótanácsadó mindig tisztában van az éppen aktuális jogszabályok minden apró részletével, de ha lenne időnk nagy lélegzetet venni, némi egyszerűsítéssel és néhány rendszerszintű hiba kijavításával, adóstratégiai javaslat megvitatásával egyszerre tehetnénk egyszerűbbé az adórendszert, és csökkenthetnénk az adminisztrációt.

Szakmai berkekben nincs vita arról, hogy az adóztatás súlypontjának áthelyezése a jövedelemadókról a forgalmi adókra helyes döntés volt-e. Abban is konszenzus van, hogy a foglalkoztatást terhelő adók csökkentése versenyképességi és gazdasági növekedést generáló hatása miatt is helyes kormányzati elhatározás volt. Néhány adónem egyszerűsítésével, netán eltörlésével ugyanakkor nagyot lendíthetnénk az adórendszer átláthatóságán is.

Konkrét adóstratégiai javaslatok
  1. Iparűzési adó

Az iparűzési adó transzparenciájának javítási lehetőségeivel és rendszerszintű átalakításával egy korábbi cikkemben már részletesen foglalkoztam. Ennek lényege az lenne, hogy az adó alapjának a vállalkozás nyereségéhez való jelentős közelítése és ezzel párhuzamosan az adómérték emelése úgy vezethetne az adóterhelés szinten tartásához, hogy az adó kalkulációja egyszerűbbé válna, és igazodna az iparűzési adó deklaráltan jövedelemfüggő karakteréhez.

  1. Társasági és iparűzési adó feltöltés

Szintén nem új ötlet, hogy egy különösen jól sikerült költségvetési év végén a társasági és iparűzési adó feltöltés intézményét át kellene adni a múltnak. Ez a szabály megkeseríti az adózással és a számvitellel foglalkozó szakemberek decemberi munkáját. Az advent sokak számára kedves időszak, csak a főkönyvelők és adóigazgatók töltik estéiket ebben az időszakban a karácsonyi vásár meglátogatása helyett a jövőlátó üveggömbjük mellett, megpróbálva megjósolni az adott évi, sokszor az utolsó napok történéseitől nagyban függő eredményüket és ezzel a várható társasági adó alapjukat.

  1. Ágazati különadók

Ezt a témát is részletesen taglaltam már egy korábbi cikkemben. Ezeknek a különadóknak az átmeneti jellegű bevezetését a válság éveiben kevesen vitatták. Az adórendszerben való végleges bennragadásuk azonban a jelenlegi konjunktúra idején már nagyrészt felesleges. A költségvetés alakulására nagy hatással már nincsenek, a beruházásokat azonban jelentősen visszafogják, és az adózás előtti nyereség nem ritkán 30-40%-os megadóztatásával ezeknek az ágazatoknak a dinamikusabb fejlődését is lehetetlenné teszik.

  1. Tranzakciós illeték

A tranzakciós illetékre nem lehet mondani, hogy az ágazati különadókhoz hasonlóan diszkriminálna egyes vállalatokat. Minden vállalkozás arányaiban szinte egyenlő mértékben részesül ennek az illetéknek a „jótékony” hatásából. Ily módon viszont ez az elvonás is mindenféle eredményességi tényezőt nélkülözve sarcolja meg a cégeket, jelentősen csökkentve a régiós összehasonlításban igen versenyképes társasági adó kulcsunk előnyeit.

  1. Béren kívüli juttatások rendszere

A béren kívüli juttatások (összefoglaló néven cafeteria) sok vállalatnál váltak az elmúlt években a munkatársak motivációjának fontos eszközeivé. Mértékük és arányaik megválasztásával a cégek egyedi jelleggel közvetíthetik dolgozóik felé, hogy milyen értékek fontosak a számukra. Ha a munkatársak egy adott kereten belül maguk választhatják meg a juttatási csomag egyes elemeit, akkor mindkét fél (munkáltató és munkavállaló) számára előnyös rendszert sikerült kialakítani. A béren kívüli juttatások különböző mértékű adó-és járulékterhei ezt az egyszerű rendszert teszik olyan bonyolulttá és kontraproduktívvá, ami az elmúlt években sok cégnél a cafeteria teljes kivezetését vonta maga után, a kitartóak pedig az adminisztráció folyamatos növekedése miatt panaszkodnak. Egységes adóterheléssel, de a költségvetés összbevételének szinten tartásával egyszerűvé és vonzóvá lehetne tenni a cafeteria rendszerét.

  1. Csoportos társasági adózás

A nemzetközi vállalatok jelentős része külön üzletágakba és általában külön jogi egységbe is szervezi az egymástól eltérő tevékenységeit. Ha egy ilyen vállalat szerencsénkre több tevékenységét is Magyarországon végzi (termelés, kereskedelem, szolgáltatások), könnyen előfordul, hogy valamelyik cége, ha átmenetileg is, de veszteséget termel. Ezeket a cégcsoportokat hátrányosan érinti, hogy a portfoliójukba tartozó vállalataik társasági adóalapjait nem vonhatják össze. Az egyik üzletágban keletkezett veszteségük nem csökkentheti a másik üzletág nyereségét a társasági adóalap meghatározása során. Ezt a diszkriminációt érdemes lenne a csoportos társasági adózás bevezetésével megszüntetni, többek között azért is, mert az ilyen jellegű, valóban jelentős tételek esetén a cégek ma is élnek a jogi egységeik összeolvadásának lehetőségével, így csak a társasági adót kisebb mértékben befolyásoló esetekben számolhat a költségvetés többletbevétellel. A veszteségelhatárolás lehetőségével, bár korlátozott módon, ez a többletbevétel is csak időleges.

Összefoglalás

A fentiekben az adóstratégiai javaslatok közül néhány egyszerűbb pontot igyekeztem bemutatni. Nem állítom, hogy a megvalósításuk költségvetésre gyakorolt hatása jelentéktelen lenne. A jelenlegi konjunktúra idején mégis egyszerűbb lenne ezeket a módosításokat végrehajtani, ráadásul ezek az egyszerűsítések nagyrészt jótékonyan hatnának a beruházási kedvre, és a munkabérek további jelentős emelését is lehetővé tennék, ezáltal növelve a gazdasági növekedést és a fogyasztást. Mindez végsősoron az adó- és járulékbevételek növekedéséhez vezetne. „Amit elvesztünk a réven, visszanyerhetjük a vámon”.

Önnek is van az adózásról véleménye? Ön is szeretné, hogy a magyarországi adópolitikát érintő javaslatait a kormány meghallgassa?

Akkor ossza meg velünk javaslatát!

KAPCSOLÓDÓ HANGANYAGAINK:

Lépjen velünk kapcsolatba!

Amennyiben bármilyen kérdése vagy megjegyzése van a WTS Klienttel, illetve szakmai anyagainkkal kapcsolatban, töltse ki rövid kapcsolatfelvételi űrlapunkat és hamarosan keresni fogjuk Önt.