A 2017-es év egyik legnagyobb visszhangot kiváltó adóváltozása a vállalatok körében az egységes, 9%-os társasági adókulcs bevezetése volt. Érdemes megvizsgálni, hogy a külföldi befektetők hogyan reagálnak erre a változásra, és mennyiben befolyásolja magyarországi befektetéseiket ez a kormányzati intézkedés.
A társasági adókulcs csökkentés a nagyvállalatokat hozhatja nyerő helyzetbe
A külföldi befektetők közül azok, melyeknek magyar leányvállalata 500 millió forint alatti társasági adóalappal rendelkezik, a hazai kkv-khoz hasonlóan csekély, 1 százalékpontos csökkenést tapasztalnak majd a 2017. évi társasági adóbevallás elkészítésénél. Számukra a változás a társasági adókulcs csökkentés kapcsán inkább lélektani jellegű. Sokkal jelentősebb nyertesei lehetnek a társasági adócsökkentésnek azok a nagyvállalatok, melyek társasági adóalapja többszöröse az eddigi kedvezményes, 10%-os kulccsal adózó 500 millió forintos összegnek.
Ezt az első ránézésre kedvező képet két tényező árnyalja a Magyarországon működő nagyvállalatok esetében.
1. Társasági adóalap- és társasági adókedvezmények
Az egyik tényező, hogy a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény jelentős társasági adóalap- és társasági adókedvezményeket tartalmaz a kkv-k mellett az olyan nagyvállalatok számára is, melyek komolyabb beruházást hajtanak végre, vagy számottevő kutatás-fejlesztési tevékenységgel rendelkeznek.
1.a. Fejlesztési tartalék
A társaságok egyrészről adózás előtti nyereségük 50 %-áig, maximum 500 millió forint erejéig adóalap-csökkentő tételként figyelembe vehető tartalékot képezhetnek. Az így képzett fejlesztési tartalék tárgyi eszköz beszerzésre használható fel. A fejlesztési tartalékból beszerzett tárgyi eszközök esetében a felhasznált fejlesztési tartalék összegéig társasági adóban nem érvényesíthető értékcsökkenési leírás. Gyakorlatilag egy előrehozott értékcsökkenési leírásról beszélhetünk ilyen esetekben. A fejlesztési tartalék összege négy éven belül használható fel beruházásokra.
1.b. A kutatás-fejlesztés közvetlen költségének kétszeres levonhatósága
További jelentős adóalap-csökkentést jelenthet az a lehetőség, hogy az adózás előtti nyereség az adóévben az üzleti tevékenységhez kapcsolódóan végrehajtott kutatás-fejlesztés közvetlen költségével csökkenthető, avagy a társaságok a kísérleti fejlesztés aktivált értékeként állományba vett összegre elszámolt értékcsökkenési leírást érvényesíthetik adózás előtti eredménycsökkentő tételként is. Ily módon az adózás előtti nyereség valójában kétszeresen csökkenthető a kutatás-fejlesztési költségekkel vagy az aktivált értékre elszámolt értékcsökkenési leírás összegével.
1.c. 80%-os társasági adókedvezmény
Az adóalap csökkenése révén elért alacsonyabb társasági adó összeg közvetlen adókedvezménnyel is tovább csökkenthető, amennyiben egy nagyvállalat 3 milliárd forintot (kedvezményezett települési önkormányzat közigazgatási területén 1 milliárd, bizonyos ágazatokban 100 millió forintot) meghaladó értékű beruházást hajt végre, és bizonyos pótlólagos jövőbeli foglalkoztatási feltételeket teljesít. Ez esetben a beruházás üzembe helyezésének adóévében és az azt követő 9 adóévben 80 %-os társasági adókedvezményt vehet igénybe.
Csak ezzel a három legjelentősebb kedvezménnyel már 2017 előtt is elérhető volt, hogy a nagyvállalat effektív társasági adókulcsa, mely kedvezmények nélkül 15-18% lett volna, 2-8%-ra csökkent. Változatlan adóalap, illetve adókedvezmény mellett 2017-től ezek a vállalatok is egységes, 9%-os adókulccsal számolhatnak, így adóterhelésük is kb. a felére, azaz 1-4%-ra esik vissza. A megtakarított társasági adó így ugyanakkor csupán adóalapjuk 1-4%-át, adózás előtti eredményüknek legfeljebb 1-2%-át teszi ki.
2. A társasági adó mértékét többszörösen meghaladó iparűzési adó
Tovább mérsékli az adócsökkentési intézkedés hatását az a tényező, hogy a külföldi konszernek az iparűzési adót is figyelembe veszik az ún. effektív adókulcs kiszámításánál. Mivel a helyi iparűzési adó alapja a társasági adóalap többszörösét teszi ki (a nettó árbevétel csupán az anyagköltség és a közvetített szolgáltatások összegével csökkenthető), a látszólag ártalmatlan, 2%-os adó az adózott eredmény 6-10%-át is elérheti. Ha csak 6%-kal számolunk, az effektív, társasági és iparűzési adót is tartalmazó adókulcs 7-8% körül alakul. Ez a korábbi évek 8-12%-ához képest arányaiban már jóval szerényebb megtakarítás, mint amit a 10, illetve 19%-os kulcs egységes 9%-ra mérséklése sejtetni engedne.
Összességében javuló adózási feltételek
A 9%-os társasági adókulcs bevezetése mindezek ellenére jó irányba mutat, és az élőmunkát terhelő szociális hozzájárulási adó 5 százalékpontos csökkentésével együtt kedvezőbb beruházási célponttá teheti Magyarországot. Az iparűzési adó alapjának fokozatos közelítése a társasági adó alapjához ugyanakkor még megoldandó feladat maradt.
